Angela Merkel német kancellár csütörtökön a Petersbergi Klímadialógus (PCD) nevű konferenciasorozat idei tanácskozásán részben arról beszélt, hogy a szén-dioxid-kibocsátás piaci alapú és globális beárazása szükséges a éghajlatváltozás feltartóztatásához.
Több más mellett kitért arra, hogy a szén-dioxid-kibocsátás beárazása és a kibocsátási jogok kereskedelme a német és az európai uniós tapasztalatok alapján igen hatékony irányító, ösztönző eszköz a klímasemlegességhez vezető úton, és „nagyon kívánatos”, hogy fokozatosan globális szinten is kialakuljon.
Kapcsolódó bejegyzések
Megemeli klímavédelmi vállalásait a német kormány
A következő nemzedékek szabadságjogainak biztosításáért megemeli az éghajlatváltozás megfékezésére tett vállalásait a német szövetségi kormány, a hosszútávú célok mellett pedig „szakaszcélt” is meghatároz.
A tanácsokozáson, melyet a novemberi glasgow-i ENSZ-klímakonferencia (COP26) előkészítésére hívtak össze, Merkel azt is elmondta, hogy ebben a rendszerben egyre nagyobb teret kell engedni a piac szabályozó erejének, és ki kell terjeszteni minél több területre, például a közlekedésre és a lakások fűtésére.
A kancellár követendő példaként ajánlotta a német megoldást, melyet a 2019-ben elfogadott klímavédelmi törvénnyel vezettek be. Az idén induló rendszerben kezdetben tonnánként 10 euróba (3650 forint) kerül a kibocsátási jog, majd fokozatosan drágul, 2025-ig 35 euróra. Utána a piaci viszonyok határozzák majd meg az árat, és az állam csak egy felső korlátot, a tonnánkénti 60 eurót jelöli majd ki.
A német rendszerben a fűtő- és üzemanyagokat (benzin, dízel, fűtőolaj, földgáz) forgalmazó vállalkozások jutnak szén-dioxid-kibocsátási jogosultsághoz. A fűtő- és üzemanyagok fogyasztói ára így emelkedik majd, amit egy sor intézkedéssel igyekeznek ellensúlyozni. Például a beszerzési ár 40 százalékáig terjedő támogatással ösztönzik az olajtüzelésű kazánok cseréjét modern berendezésekre.
A klímabarát magatartás ösztönzésének fő eszköze az adórendszer. Így például az új szabályok szerint a lakások energiafelhasználást mérséklő beruházások költsége részben (legfeljebb 40 ezer euróig) leírható a személyi jövedelemadó (szja) alapjából, az általános forgalmi adó (áfa) rendszerében pedig a korábbi 17 százalékról 9 százalékra csökkentették a vonatjegyek után fizetendő áfa kulcsát, hogy ösztönözzék a klímabarátként számon tartott vasúti közlekedést.
Rengeteg fontos információ vár még rád! Nézz szét!
(MTI)
