„Igen, szó szerint pénzt dobunk a kukába az élelmiszerpazarlással” – mondja Helen White, a háztartási élelmiszerpazarlással foglalkozó Wrap tanácsadója. A jótékonysági szervezet, amely a hulladékok csökkentésén és az erőforrások hatékony felhasználásának előmozdításán dolgozik, úgy becsülte meg, hogy egy 1 gyermekes brit család évente átlagosan 730 fontot takaríthat meg azzal, ha nem dobja ki az élelmiszereket a kukába.
Ez az összeg a Wrap legfrissebb élelmiszerhulladék-adatain alapul, amelyek becslése szerint egy átlagos gyermekes család évente 244 kg élelmiszert, azaz 580 ételt dob ki a kukába. Egy magánszemély esetében a becsült hulladékmennyiség 69 kg. Ez a pazarlás rosszat tesz a bolygónak, mivel az üvegházhatású gázkibocsátás körülbelül egyharmada az ételeinkhez és italainkhoz kapcsolódik.
„Nem csak egy pohár tej, egy szelet kenyér vagy egy burgonya az, amit elpazarolunk” – mondja White. „Hanem az összes erőforrást, amely az előállításába került, így amikor élelmiszert dobunk ki, azzal az éghajlatváltozást tápláljuk.”
Lépések az élelmiszer-pazarlás csökkentésére
A jó hír az, hogy az élelmiszerpazarlás visszaszorítása már apró életmódbeli változtatásokkal is elkezdődhet, például étkezési terv vagy bevásárlólista készítésével, vagy csak a hűtőszekrény megfelelő hőmérsékletének ellenőrzésével. Az olyan friss élelmiszerek, mint a tejtermékek, – amik a burgonya és a kenyér után a harmadik legtöbbet pazarolt élelmiszerek – gyorsan megromlanak, ha nem a megfelelő hőmérsékleten tároljuk őket. A jótékonysági szervezet szerint a hűtőszekrény átlagos hőmérsékletének 5 °C alatt kell lennie.
Egy nemrégiben végzett fogyasztói felmérés szerint minden ötödik fogyasztó azt állította, hogy azért pazarol annyi élelmiszert, mert nem tudja, mit főzzön. „Tervezzünk egy kicsit” – javasolja White. ” Írjunk bevásárlólistát, vagy a telefonunkkal készítsünk fényképet arról, hogy mi van a hűtőben vagy a szekrényekben, így nem veszünk duplán olyasmit, ami már megvan. Még több módszert találsz a pazarlás csökkentésére ebben a cikkben.
Tudjuk, mikor kell kidobni!
Fontos, hogy tisztában legyünk az élelmiszerek csomagolásán feltüntetett fogyaszthatósági és minőségmegőrzési idő közötti különbséggel. Így egyaránt elkerülhető az ételmérgezés és a még fogyasztható termékek kidobása. A Wrap 2011-es felmérése szerint a fogyasztók körében sokan ismerik a dátumcímkék közötti különbséget, egy jelentős kisebbség azonban tévesen a minőségmegőrzési dátumot a biztonságossággal azonosítja. Emiatt az élelmiszeripari cégek azon döntése, hogy a minőségmegőrzési időt tüntetik fel, szintén hozzájárul a pazarláshoz.
A felhasználhatósági és minőségmegőrzési dátumok mögötti részletek
A felhasználhatósági dátumok a biztonságról szólnak. Azokra az élelmiszerekre alkalmazzák, amelyek gyorsan romlanak, és rövid időn belül ételmérgezést okozhatnak, mint például a friss hal vagy a kész saláták. A dátum lejárta után az élelmiszer már nem fogyasztható. A termék élettartama fagyasztással meghosszabbítható, bár ezt a fogyaszthatósági idő lejárta előtt kell megtenni.
A minőségmegőrzési dátum, a minőségről és nem a biztonságról szól. Az élelmiszer ezen időpont után is biztonságosan fogyasztható, de nem biztos, hogy a legjobb minőségben lesz: elveszítheti ízét vagy állagát.
Forrás (theguardian)
