Az elmúlt egy évben három körben publikálta az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) hatodik összefoglaló jelentését, melyet több tízezer tudományos cikk áttekintésével és több ezer szakértő önkéntes részvételével alkotott meg. Ezek részleteiről és jelentőségéről mi is írtunk korábban, a három részben megjelent jelentés legfontosabb üzeneteit pedig a Másfélfok.hu gyűjtötte össze minapi cikkében.
A cikk által legfontosabbnak vélt 8 megállapítás egyértelműen komoly segítség ahhoz, hogy kézzelfogható közelségbe hozza a klímaváltozás problémájának súlyosságát, illetve kezelésének lehetőségeit. A megállapítások már csak azért is igen fontosak, mert ahogy António Guterres ENSZ-főtitkár mondta, a jelentés „vörös riasztás az emberiségnek”. Ahhoz, hogy 1,5 fokos célt el tudjuk érni, azonnali és érdemi cselekvésre van szükség, a jelentésben megfogalmazott részfeladatok mentén.
A Másfélfok.hu cikkében Lehoczky Annamária éghajlatkutató gyűjtötte pontokba a legfontosabb megállapításokat:
1. Már a következő évtizedben meghaladhatjuk a 1,5 °C-os globális felmelegedést, de még tudjuk stabilizálni az éghajlatot
Ehhez a globális netto nulla kibocsátás mielőbbi elérésére van szükség, mely gyökeres, rendszerszintű változtatásokat követel a gazdaság minden terén. Az üvegházhatású gázok kibocsátásának visszafogásában a legfontosabbnak a fosszilis tüzelők használatának befejezése illetve az ipari és mezőgazdasági termelési folyamatok átalakítása lehet, persze azon túl, hogy újragondoljuk a fogyasztási szokásainkat is. Ha nem változtatunk és a jelenlegi kibocsátási trendek folytatódnak, akkor a század végére akár a 3-5 °C-os hőmérséklet-emelkedést is elérhetjük.
Kapcsolódó bejegyzések
Klímaválság: ne rettegjünk, cselekedjünk!
Az utolsó pillanatban vagyunk, amikor még van lehetőségünk megakadályozni a visszafordíthatatlan klímakatasztrófát, szögezi le a Kormányközi Éghajlatváltozási Testület (IPCC) augusztus elején megjelent, hatodik értékelője. Akkor miért nem akadályozzuk meg a fenyegető katasztrófát? Talán nem tudjuk, hogy mi okozza a klímaváltozást, és mit kellene tenni ellene? Az akadályokat is ismerjük, ám azok leküzdése sajnos úgy tűnik, nem egyszerű feladat. De mik ezek az akadályozó tényezők, és hogyan küzdhetjük le őket? – teszi fel kérdéseit a szerző.
2. Miattunk válik egyre szélsőségesebbé az időjárás
Mint írják, minden egyes tized foknyi melegedéssel egyre kiszámíthatatlanabbá és veszélyesebbé tesszük az éghajlati rendszert, ezért minden egyes tonna üvegházgáz számít. Ha a mostani ütemben folytatjuk az éghajlat megváltoztatását, akkor a forróság és szárazság miatt a világ ötöde élhetetlenné válhat a következő 50 évben.
3. A hatások már ma a bolygó minden pontján érezhetőek, és egyre súlyosbodnak
A klímaváltozás hatásai sajnos már ma is kézelfoghatók. Nem is kell messzire mennünk, a hőhullámok és az aszály Magyarországon is a mindennapok realitásává kezd válni, a helyzet pedig fokozódhat, ha nem változtatunk. A cikk szerint 2008 óta az árvizek és viharok évente több mint 20 millió embert kényszerítettek otthonuk elhagyására, és az elmúlt két évtizedben több mint félmillió haláleset következett be a szélsőséges időjárási események miatt.
4. Az elszaladó klímaváltozás életveszélyes viszonyokat és tömeges kihalásokat hozhat
Ha másfél foknál sikerülne megállítani a felmelegedést, már az sem állítaná meg a pusztító következményeket. Például a milliók megélhetését biztosító koralloknak akár 90%-át is elveszíthetjük, és a szárazföldi fajok akár 14%-a a kihalás szélére kerülhet. Ezzel párhuzamosan több százmillió ember víz- és élelmiszer-ellátása kerülhet veszélybe az aszályok miatt. Mégis óriási különbség van a következményeket tekintve attól függően, hogy mekkora lesz a hőmérséklet emelkedés. Globálisan a fapusztulások 20%-áért már most az éghajlatváltozás felel és 2070-re az összes növény- és állatfaj harmada végleg eltűnhet a Föld színéről, ha nem mérsékeljük a kibocsátásokat.
Kapcsolódó bejegyzések
Jelenleg zajlik a hatodik tömeges kihalás
Egy új tanulmány szerint jelenleg a bolygó biológiai sokféleségének hatodik tömeges kihalása zajlik, ami alátámasztja a korábbi előrejelzéseket, miszerint a Földön élő fajok az elmúlt évszázadokban felgyorsult ütemben pusztulnak ki.
5. Gazdaságilag is megérné a klímaváltozás mérséklésébe fektetni
Mint írják, a klímaváltozás mérséklése nem okozná a globális GDP csökkenését, sőt csupán nagyon kis mértékben lassítaná annak növekedését, a századra vetítve éves szinten csupán 0,03-0,04%-kal. Ha ehhez hozzávesszük az elszaladó klímaváltozás okozta gazdasági károkat és veszteségeket, akkor a mérséklés globális költségét meghaladnák az abból származó gazdasági előnyök.
6. Alkalmazkodnunk kell a már elkerülhetetlen változásokhoz
Jelenleg 3,3-3,6 milliárd ember él olyan országban, amely az éghajlatváltozással szemben különösen sérülékeny. Ilyenek például a fejlődő kis szigetországok, Dél-Ázsia, Közép- és Dél-Amerika, valamint Afrika szubszaharai térségének nagy része.
A társadalmi egyenlőtlenségek, konfliktusok, a szegénység, a gyenge kormányzati rendszer és az alapvető szolgáltatásokhoz (pl. egészségügyi ellátás) való korlátozott hozzáférés egyrészt növelik a helyi közösségek sérülékenységét, másrészt korlátozzák azok alkalmazkodó képességét – így ezek javítása nélkülözhetetlen.
Kapcsolódó bejegyzések
Proaktív megközelítéssel segíthetjük az élővilág adaptációját a klímaváltozáshoz
A fajoknak mozogniuk kell, hogy lépést tudjanak tartani a változó környezeti viszonyokkal.
A mezőgazdaságban például az agroökológiai gyakorlatok alkalmazása, a városi hőség enyhítésében nagy segítséget nyújthat a kék-zöld infrastruktúra tervezés. A megfelelően kivitelezett természetalapú megoldások különösen hasznosak lehetnek, ezek megvalósítását azonban most meg kell kezdeni.
7. A világnak lenne pénze a klímaváltozás megállítására, csak át kellene csoportosítani a befektetéseket
Az IPCC megállapításai szerint a jelenleginél 3-6-szor több finanszírozásra lenne szükség a klímaváltozás megállításához. Mint írják, erre lenne fedezet, de például a fosszilis iparágba ömlő tőkét tiszta technológiákra kellene fordítani.
8. Egyéni és rendszerszintű cselekvés – mindkettőre szükség van
Ahhoz, hogy sikerüljön elérni a klímacélokat az egyéni cselekvés is elengedhetetlen. A fenntarthatatlan igényeket nem lehet fenntarthatóan kiszolgálni, így szüksés az is, hogy fogyasztásai szokásainkat klímabaráttá alakítsuk. Az IPCC rámutatott, hogy az egyéni cselekvések a globális kibocsátást akár 40-70%-kal csökkenthetik az évszázad közepére, amennyiben ezt rendszerszintű változások teszik lehetővé. A cikk példaként a közlekedési szokások átalakítását hozza: ha többet járnánk alacsony kibocsátású tömegközlekedéssel, közösen használt autóval vagy mikromobilitási eszközzel (pl. kerékpár, roller), akkor az nemcsak kevesebb kibocsátást eredményezne, de a levegő is tisztább lenne, és kevesebb időt töltenénk dugóban. Ehhez azonban megfelelő városi infrastruktúrát kell kialakítani.
A másfélfok.hu-n megjelent cikk részletesen tárgyalja mindegyik pontot, számos hivatkozással kiegészítve azokat. Az írás teljes hosszába ide kattintva érhető el.