A hágai Nemzetközi Bíróság 2025. július 23-án kihirdette régóta várt tanácsadó véleményét az államok klímaváltozással kapcsolatos kötelezettségeiről.
Az Energiastratégia Intézet publikációjából kiderül, hogy ez egy két éven át zajló nemzetközi folyamat lezárását jelenti, amelybe korábban soha nem tapasztalt mértékben kapcsolódtak be államok, nemzetközi és regionális szervezetek, valamint a civil társadalom szereplői. A döntés mérföldkő lehet a klímavédelemben, hiszen először fogalmaz meg átfogó, jogi kötelezettségeket a kormányok számára, és világossá teszi: a tétlenség súlyos következményekkel is járhat.
Kapcsolódó bejegyzések
Jogod van hozzá: klímaperek az egészséges környezetért
A klímaperek jelentős része emberi jogok megsértésére történő hivatkozással kerül a bíróságok elé.
Az államok klímaváltozással szembeni fellépésének hiányosságait jól mutatja, hogy a 2024 végén az ENSZ által közzétett Emissions Gap Report szerint a jelenlegi klímavállalások alapján a század végére több mint 3 Celsius-fokos globális felmelegedés várható, ami messze meghaladja a Párizsi Megállapodásban rögzített 1,5 Celsius-fokos célértéket.
Az átlaghőmérséklet emelkedése többek között szélsőséges időjárási jelenségeket, aszályt, az óceánok felmelegedését és elsavasodását, a tengerszint emelkedését, valamint a jégtakaró csökkenését eredményezi, súlyosan veszélyeztetve az ember és a környezet egészségét.
Kapcsolódó bejegyzések
Európa a legjobban melegedő kontinens
Az elmúlt három évtizedben több mint kétszer akkora hőmérséklet-emelkedés történt Európában, mint bármely más kontinensen a Meteorológiai Világszervezet szerint.
Ezzel párhuzamosan a klímaperek száma már megközelíti a háromezret, és hatvannál is több országban zajlanak eljárások. A Nemzetközi Bíróság tanácsadó véleménye mérföldkő lehet abban, hogy a klímavédelmi kötelezettségek ne csupán politikai, hanem jogilag is számonkérhető vállalásokká váljanak.
A publikáció tovább olvasható az Energiastratégia Intézet weboldalán.
Fotó: Canva