Az elmúlt három évtizedben több mint kétszer akkora hőmérséklet-emelkedés történt Európában, mint bármely más kontinensen a Meteorológiai Világszervezet (WMO) szerint.
A jelentés szerint 1991 és 2021 között átlagosan 0,5 Celsius-fokkal melegedett a hőmérséklet évtizedenként, míg a globális átlag mindössze 0,2 Celsius-fok volt. A folyamat hatásai pedig egyre inkább kézzelfoghatók. Elég a visszagondolni az idei nyárra a hőhullámokkal és a példátlan mértékű és kiterjedésű aszályokkal.
Kapcsolódó bejegyzések
Végleg ideért a klímaváltozás: aszály perzseli Európát
A hőhullámok és az aszály kéz a kézben pusztítanak Európa-szerte, az itthon tapasztalható elkeserítő helyzet pedig még csak nem is a jéghegy csúcsa.
Az idei számok még nem ismertek, de tavaly a szélsőséges időjárási események – főként árvizek és viharok – 50 milliárd dollárt meghaladó károkat okoztak Európában. Petteri Taalas, a WMO főtitkára szerint kontinensünk jó példa arra, hogy „még a jól felkészült társadalmak sincsenek biztonságban a szélsőséges időjárási események hatásaitól”.
A tudósok azzal magyarázzák Európa gyorsabb felmelegedését, hogy a kontinens nagy része a szubarktikus és az északi-sarkvidéki térségben található (mely a Föld leggyorsabban melegedő régiója), másrészt egyre jelentősebbek az éghajlati visszacsatolásokban bekövetkezett változások. Utóbbira szemléletes példa, hogy nyaranta egyre kevesebb felhő van Európa felett, így több napfény és hő éri el a felszínt – mondta Freja Vamborg, a Kopernikusz Éghajlatváltozási Szolgálat vezető kutatója.
A WMO jelentéséből az is kiderül, hogy a hőmérséklet-emelkedés ellenére az Európai Uniónak 1990 és 2020 között 31%-kal sikerült csökkentenie az üvegházhatású gázok kibocsátását – nagy kérdés, hogy a 2030-ra kitűzött 55%-os cél meg tud-e valósulni. (Reuters)
