Nem kell mániákus erdőjárónak lenni ahhoz, hogy tudjuk: a Börzsönyben található Csarna-völgy sokszínűsége és hangulata igazi kuriózum. Számomra pedig a legkedvesebb hely Magyarországon, ezért külön öröm, hogy bemutathatom. Szerencsére segítségemre volt a Duna-Ipoly Nemzeti Park munkatársa is, így teljes képet tudok festeni erről a háborítatlan és különleges területről.

2020 első nagy lezárása és a karantén hozta el számomra a valódi szerelmet a Börzsöny iránt. Korábban is csak ámultam, milyen csodálatos ez a terület, de amikor a férjemmel úgy döntöttük, hogy az apró pesti lakás helyett a családjánál „karanténozunk” elménk épségének megtartása végett, végre beteljesedhetett a rajongásom.

Ezt nagy eséllyel csak az értheti meg, aki természetrajongóként egy kicsi, nagyvárosi lakásban tengeti napjait. A város zsúfoltságából belecsöppenni az ország legnagyobb, emberektől mentes erdőségébe óriási váltás volt. A völgyben futottam, bicikliztem, felfedeztem a patak élővilágát, figyeltem, ahogy kinyílik a természet, és csak szívtam a tüdőmbe azt az igazi, semmihez sem fogható börzsönyi levegőt.

Nehéz lenne elfogultság nélkül írnom erről a területről, szerencsére nem is feladatom. Ha valaki megkér, ajánljak neki túraútvonalat Pesttől nem messze, gondolkodás nélkül a Börzsöny és a Csarna-völgy jut eszembe. Most pedig lehetőségem van bemutatni ezt a területet valódi, szakértői szemüvegen keresztül is: a Duna Ipoly Nemzeti Parknak köszönhetően Selmeczi Kovács Ádám segítségével közelebbről is megismerhetjük a Csarna-völgy flóráját és faunáját.

Kapcsolódó bejegyzések

Túrázás babával: mire figyelj oda?

Kisbabával kirándulni nem tűnik egyszerűnek, de megmutatjuk, hogy akár külföldre utazni is lehetséges!

A Csarna-völgy óriási erdősége több mint lenyűgöző

Szögezzük le elsősorban, hogy a Csarna-völgy gyűjtőfogalom: a patak közvetlen környezetétől elrugaszkodva 1500 hektár (kb. 1700 focipályányi) erdőtömbről beszélünk. Nem árulunk el újdonságot azzal, hogy a hatalmas területen belül óriási változatossággal találkozhatsz.

A szakértő szerint a legfontosabb erdőtársulások az alábbiak:

• Szubmontán és montán bükkösök: ezek a bükkösök a Kárpát-medence jellegzetes, a mérsékelt éghajlati, hegyvidékre jellemző növényzeti övei.
• Sziklai bükkösök, sziklai hárserdők és hársas-berkenyés sziklaerdők: mivel a Börzsöny gazdag sziklás hegyoldalakban, az itt megjelenő növénytársulások jellemzően ezekbe a kategóriákba sorolhatók.
• Pannon gyertyános tölgyesek: növény- és állatviláguk összetételében is köztes helyzetűek a bükkösök és a melegebb termőhelyek tölgyesei között, épp ezért élőviláguk igen változatos képet mutat.
• Pannon molyhos tölgyesek: a délnek néző, melegebb hegyoldalak típusos növénye, több növénytársulásban is részt vesz; van, amelyikben domináns.
• Pannon cseres tölgyesek: az alacsonyabb hegytetők domináns erdei, melyek fényben gazdag, virágpompával megörvendeztető erdőtársulások.

Kapcsolódó bejegyzések

Ha az erdőben hagyjuk, a holtfa megtelik élettel

Van, aki szerint fertőzések melegágya, mások szerint egyszerűen csúnya, de vannak, akik rajonganak a holtfákért. Nézzük meg, milyen sokféle élőlény kötődik a holtfához!

Persze a völgybe lépve nem az erdőtársulások tűnnek fel, hanem a gyönyörű, holtfákkal teleszórt erdők és az ebben élő sokszínű élővilág. Fontos kiemelnem, hogy a Csarna-völgy erdei a Natura 2000 kódot is magukon viselik.

A Natura 2000 az Európai Unió által létrehozott összefüggő ökológiai hálózat. Célja az, hogy az ezen kóddal ellátott területeken biztosítsuk az élőhelytípusok, a vadon élő állat- és növényvilág, a biológiai sokszínűség megóvását.

A Csarna-völgyi erdőtömb legnagyobb ereje abban rejlik, hogy területén több évtizede nincs iparszerű gazdálkodás, így ide belépve valóban civilizációtól és emberi kéztől mentes kikapcsolódásban lehet részed.

Erre barangolj, ha rajongsz a védett növényekért!

A terület nem csak fák és cserjék tekintetében izgalmas. Az itt élő védett növények a völgytalpakon és a csúcs közeli részeken gyakoriak. Különösen a Csóványos környékén, ahol több védett növény egyetlen börzsönyi előfordulásával is találkozhatsz. A Csóványost pedig jó eséllyel nem kell bemutatni: a Börzsöny legmagasabb csúcsa kedvelt kirándulóhely.

A gerinceken is érdemes nyitott szemmel járni, a Csarnától keletre eső sziklagyepeken viszont kevesebb védett növénnyel találkozhatsz. A nyugati oldal a védett magyar kőhúr egyetlen börzsönyi előfordulása miatt izgalmas, míg az Oltárkő-patak és a völgy találkozásánál található rét igazi ínyencség a védett növények rajongóinak. Láthatsz itt agárkosbort, Szent László tárnicsot, és a ritkaságszámba menő körtikék is a rét jellemző lakói. A Csarna-völgyben élő védett zuzmó-, gomba- és növényfajok száma eléri a 200-at, egyikük pedig fokozott védelmet élvez.

Járj nyitott szemmel: állatok a Csarna-völgyben!

Természetesen az állatvilág is tartogat izgalmas meglepetéseket. A területen élő védett állatfajok száma meghaladja a 210 fajt, emellett 20 faj fokozott védelmet kapott (2 rovar-, 1 hal-, 1 hüllő-, 10 madár- és 6 emlősfajról beszélünk). Habár garantálni aligha lehet, hogy a völgyet járva összefutsz valamelyikőjükkel, ha kicsit szemfülesebb vagy, találkozhatsz vadon élő állatokkal. Eltartana egy darabig, amíg felsorolnám, mi mindent láttam már a Csarna-völgy szépséges területén, és bár hiúzt még a távolból sem pillanthattam meg, csalódás így sem ért.

Apropó, hiúz: az 1985 óta fokozottan védett fajnak minősülő hiúz egyik képviselője előszeretettel látogatja, és nevezi otthonának a Börzsönyt. Nem is csoda, hisz ez a ragadozó a nagy kiterjedésű és zavartalan területek lakója. Habár felröppent a hír a közelmúltban, hogy medve is lakja a börzsönyi erdőket, állandó lakót nem tisztelhetünk egyetlen medve személyében sem.

Annál inkább találkozhatunk változatos és fontos madárfajokkal. Az emberi tevékenységektől mentes, nyugodt környezetet sok faj kedveli. A fokozottan védett fekete gólya, a parlagi sas vagy a fehérhátú fakopáncs például a Csarna-völgy lakója. A kis légykapó is előfordul ezen a területen. Annyi bizonyos, hogy minden Csarna-völgyi látogatásomkor újabb és újabb madárfajokat pillantok meg, és ehhez nem kell feltétlenül a legelhagyatottabb erdei részeket felkeresni. Személyes rajongásom tárgya mindezeken túl a Csarna-völgyben csörgedező patak. Az itt található extra mennyiségű és minőségű vízfolyás miatt jelentős a terület puhatestű-faunája, jó néhány védett ritkaságot is számon tartunk.

Az itt élő halfajok között ott van például a petényi márna, a kétéltűek és a hüllők között pedig a foltos szalamandra. Ez utóbbihoz (hiába kerestem esős, melegebb időben is) az egyik börzsönyi túrám során a hegytetőn volt szerencsém. Hatalmas rajongója vagyok a foltos szalamandráknak, a hegységben előforduló állomány 20–30%-a pedig a Csarna-völgyben található: igazi szalamandra-mennyország ez a terület. Olyannyira, hogy esős időszakban a Kemence és Diósjenő közötti erdészeti betonút mentén például szalamandrákra figyelmeztető közlekedési táblát is láthatsz. A gyíkok közül a fokozottan védett pannongyík megjelenésére a kopár sziklagyepekkel tarkított, meleg hegyoldalakon számíthatsz.

Kétségkívül csodálatos hely a Csarna-völgy. Épp ezért, ha a területen jársz, figyelj, tanulj, és védd az itt látható élővilágot, mert minden elfogultság nélkül mondhatom: ez Magyarország egyik legszebb területe!