A dodó (mauritiusi dodó, remetegalamb vagy dodógalamb) jámbor, repülésre képtelen madárfaj volt, amely kizárólag az Indiai-óceánon található Mauritius szigetén élt, Afrika keleti partjainál. Attól vált híressé, hogy alig fedezték fel, már ki is pusztult az egész faj, napjainkban a kihalt állatok jelképének számít.

Az első dodóleírások 1599-ből származnak, a hollandok Mauritiusra érkezését követő évből. Az utolsó feljegyzések az 1680-as évek elején keletkeztek. Az állat végleges kipusztulásának dátumát statisztikai analízis segítségével a tudósok 1693-ra teszik. Ez a faj tehát az emberi tevékenység következtében kevesebb mint 100 év alatt kipusztult. Életmódjáról és pontos kinézetéről keveset lehet tudni, mivel a legtöbb rajz és leírás tengerészektől származik. Feltehetőleg egy méter magas volt, testtömege elérhette a 23 kilogrammot is. Nagy feje, erőteljes csőre, csökevényes szárnya, vaskos lába volt.

A dodók feltételezhetően egykor röpképes galambok voltak, és a hosszú evolúció során alkalmazkodtak a helyi körülményekhez. A talajon rengeteg élelmet találtak, természetes ellenségük nem volt a szigeten, így menekülniük sem kellett. Lassacskán elvesztették képességüket a repülésre. Fészküket is a talajra rakták, azaz talajlakó életmódot folytattak, növényi termésekkel és kisebb gerinctelen állatokkal táplálkoztak.

Mivel nem volt természetes ellenségük Mauritiuson, az embertől sem tartottak. A tengerészek könnyedén a hajók fedélzetére tudták csalogatni őket, hogy friss élelmük legyen a hosszú hajóútjaikon, habár az ízük állítólag nem volt túl jó. A dodók gyors kihalásához jelentősen hozzájárult a holland telepesek által behurcolt állatok (disznók, patkányok, kutyák és macskák), ún. invazív fajok elterjedése. Ezek felfalták a földön fészkelő madarak fiókáit, tojásait.

A gyors kihaláshoz az is hozzájárult, hogy ez a különös madár felkeltette az európai emberek figyelmét, érdeklődését. A befogott dodókat hajón Európába szállították azzal a szándékkal, hogy látványosságként mutogassák őket. Sajnos a dodók többsége már a szállítás közben elpusztult. Egyes feltevések szerint a dodó madarak évente csak 1 tojást raktak, így szaporulat hiányában a faj gyorsan kihalt.