Az őshonos fajok védelmével, terjesztésével és a biológiai sokféleség fenntartásával az inváziós fajok megjelenése késleltethető, a már jelen lévők negatív hatása pedig enyhíthető – hangzott el Áder János volt köztársasági elnök Kék Bolygó című podcastjának legújabb adásában. A Kék Bolygó podcastja már a TikTokon is elérhető.
A Kék Bolygó Alapítvány kuratóriumi elnöke a műsorban az evolúcióbiológus, ökológus Garamszegi Lászlóval, a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont főigazgatójával beszélgetett az inváziós fajok megjelenéséről, a velük szembeni védekezésről, a hozzájuk való alkalmazkodásról és az ökológiai értékek megőrzéséről.
Kapcsolódó bejegyzések
Hogyan lenne érdemes harcolni a szúnyogok ellen?
A kémiai szúnyogirtás nem csak a szúnyogokra, de a többi rovarra, sőt még ránk, emberekre is veszélyes lehet. De akkor mit, és hogyan érdemes alkalmazni helyette?
Garamszegi László felhívta a figyelmet arra, hogy az elmúlt száz évben bizonyíthatóan legalább száz új faj érkezett a Kárpát-medencébe, de ez minden valószínűség szerint csak a jéghegy csúcsa, hiszen számos apró, eddig fel nem fedezett, nem őshonos növény és állat is jelen lehet még a térségben.
Áder János elmondta, hogy talán a legismertebb nem őshonos növényfaj Magyarországon a parlagfű, amely egy gabonaszállítmánnyal került a kontinensre, terjedt el, és ma már összesen akkora területet borít be Magyarországon, mint két átlagos méretű megye, s gyakran kultúrnövényektől szívja el a táplálékot.
Kapcsolódó bejegyzések
Amurgéb, törpeharcsa, naphal – Mekkora problémát okoznak az invazív halfajok Magyarországon?
Az invazív halfajok elszaporodása nem csak az őshonos fajok miatt veszélyes.
Ezzel kapcsolatban a szakértő kifejtette, hogy a legtöbb nem őshonos, illetve invázióssá váló faj az emberi tevékenység eredményeként jelent meg, majd terjedt el. Utalt arra is, hogy az erősödő kereskedelem és turizmus mellett az ember által okozott klímaváltozás is hozzájárult a Kárpát-medencében korábban nem ismert fajok megjelenéséhez.
Példaként felhozta, hogy a szőrméje miatt tenyésztett nutria a kereskedelmi céllal létesített telepekről szabadult ki és terjedt el, míg a harlekinkaticát levéltetvek elleni biológiai védekezés reményében hurcolták be Európába, a törpeharcsát gazdasági haszon reményében telepítették be, az őshonos fajokat sok magyar vízből kiszorító amurgéb pedig emberi felelőtlenség folytán indult szaporodásnak.
A beszélgetés teljes terjedelmében az alábbi videón tekinthető meg:
(MTI)
Fotó: Canva