Nem csak a földekről, a városokból sem lenne szabad elvezetni a vizet
A szivacs, legyen az akár természetes tengeri szivacs, vagy mesterségesen előállított, vízből a saját száraz tömegének 20–30-szorosát képes felszívni és eltárolni. Ez ihlette azt az egyre jobban terjedő városépítészeti és vízgazdálkodási koncepciót, amely azt célozza, hogy a települések a csapadékot helyben tartsák, ahelyett, hogy a csatornahálózattal azonnal elvezetnék. Ennek a megoldásnak számos előnye van, sőt az egyik legjobb esélyünk, hogy az egyre szélsőségesebb nyarak során élhetőek maradjanak a településeink.
A szivacsvárosokat a földművelés és a vízgazdálkodás ősi bölcsessége ihlette, amelyek egyszerű eszközöket használnak arra, hogy a globális felszínt hatalmas léptékben, fenntartható módon alakítsák át.
A fenti idézet Kongjian Yu ökológiai várostervezőtől és tájépítésztől származik, és a Planet Budapest kiállítás egyik ismeretterjesztő táblájáról kölcsönöztem. Az idei rendezvény komoly hangsúlyt fektetett a szivacsváros-koncepció bemutatására. Többek között olyan magyar cégek voltak jelen, amelyek szivacsváros-megoldásokat alkalmaznak.
Ilyen például a Gardenfutura, amelynek vezetőjével korábban Holnapután című podcastunkban is beszélgettünk. Szőllősi Gábor az adásban elmondta, hogy a szélsőséges kihívások, amelyekkel a településeinknek szembe kell nézniük, a klímaváltozáson túl abban gyökereznek, hogy városaink és lakóik szinte teljesen elszakadtak a természettől: az utolsó négyzetcentiméterig leburkoltuk, betonoztuk a területeket.
A leburkolt területek pedig számos problémát hoznak magukkal:
- növelik a városi hőszigethatást, ugyanis gyorsan és nagymértékben felmelegszenek, és sokáig sugározzák magukból a hőt,
- nem engedik a csapadéknak, hogy beszivárogjon a talajba,
- az egyre gyakoribb özönvízszerű csapadékkal viszont a csatornahálózat képtelen megbirkózni.
Sokkal több fa és zöldfelület kell a településekre!
A globális folyamatok a városok további növekedése felé mutatnak. A Világbank adatai szerint jelenleg az emberiség 56%-a él városokban, míg itthon a lakosság 72%-a. Egyes becslések szerint 2050-re a városi lakosság akár a 7 milliárd főt is megközelítheti, amely addigra a vidéki népesség több mint dupláját jelenti majd. Az urbanizáció pedig, a városi népesség növekedése mellett, főleg arról szól, hogy szinte végtelen mennyiségű betont öntünk a városokba. A Green Policy Center számításai szerint Magyarországon naponta 11–13 focipályányi természetes vagy mezőgazdasági területet vonnak ki a természetes körforgásból a beépítés vagy a burkolás miatt.
Pedig a megoldás épp az ellenkező irányban van: zöldfelületek, zöldtetők, víztartó faültetési rendszerek, és az esővíz visszatartása segíthet abban, hogy településeink élhetőek maradjanak.
A szivacsvárosokban jelentősen kisebb a villámárvizek kialakulásának esélye, miközben a megnövekedett zöldfelületek párologtatása és árnyékolása hatékonyan csökkenti a nyári hőséget és a városi hőszigethatást. Az csak hab a tortán, hogy mindeközben vonzóbb, emberibb és esztétikusabb is lesz a település, a biológiai sokféleség visszatérése mellett pedig a jobb minőségű levegőnek is örülhetnek a lakók.
Vannak már jó példák
Világszerte egyre több település ismeri fel a szivacsváros-megoldások fontosságát. Ahhoz, hogy ilyeneket találjunk, túlságosan messzire sem kell tekintenünk. Már Budapesten is egyre több ilyen kezdeményezés indult, a Városi eső LIFE program keretében pedig további megoldási lehetőségeket próbálnak ki, és támogatnak a gyakorlatban.
A főváros nemrég a szivacsváros-koncepciót és néhány Budapesten megvalósult beruházást bemutató, részletes kiadványt jelentetett meg, amely erről a linkről tölthető le.
A nemzetközi színtéren számos jó példa van, a leginkább kiemelkedő a sanghaji Houtan park, amely egy 14 hektáros, egykori rozsdaövezet helyén alakítottak ki. A terület kiváló példa arra, hogyan lehet az ökológiai elveket, az árvízvédelmet, az edukációt, és az ipari örökség védelmét egyetlen helyszínen megvalósítani úgy, hogy a terület közben tisztítja a levegőt, hűti a hatalmas metropoliszt, és segíti a lakók feltöltődését. Ezen túl a város erősen szennyezett folyójának ökológiai tisztításában is segít. A parkot az a Kongjian Yu tervezte, akitől a fenti idézet származik.
