A textilipar legfontosabb alapanyagát adó gyapottermesztés az éghajlatváltozás hatásai miatt komoly veszélybe kerülhet a következő időszakban. Ez nem csak a ruhák drágulásán érződik majd, de százmilliók megélhetése kerülhet veszélybe világszerte.
A ruhaipar igen jelentős szereplője a pamut: globálisan minden harmadik textiliparban használt természetes szálat ez az anyag adja. Épp ezért érintheti érzékenyen az ágazatot a már most tapasztalható változások kibontakozása; a Másfélfok cikke szerint már két évtizeden belül a világ gyapottermelő területeinek háromnegyede veszélyes hőstressznek lesz kitéve és súlyos aszályok sújtják majd a régiók felét.
Kapcsolódó bejegyzések
Leszámolás a fast fashionnel
A ruhaipar az egyik legnagyobb globális kibocsátó, koronájának ékköve pedig a fast fashion. Itt az ideje, hogy leszámoljunk a vég nélküli ruhavásárlással!
A gyapottermelő vidékek jelentős része már most vízhiánnyal küszködik, ez pedig csak fokozódik majd az éghajlatváltozás miatt, de ugyanígy az alkalomszerű heves esőzések is gondot jelenthetnek. Ráadásul a vegetációtüzek kockázata is egyre emelkedik az érintett régiókban.
Az éghajlatváltozás hatása már ma is érzékelhető az árakban. Ahogy írják, például a Pakisztánban 2010-ben pusztító nagy árvizek miatt jelentősen megugrott a pamut világpiaci ára, a 2009-es kilogrammonként 0,7 dolláros árról 2,5 dollárra.
Kapcsolódó bejegyzések
Egy póló, melyet szinte mosni sem kell? – A merinó titka
Mit szólnál, ha azt mondanám, hogy létezik egy viselet, amely melegben hűt, hidegben melegít, nem izzadsz bele, ráadásul mosni is alig kell?
Az éghajlati szélsőségeknek való kitettséget az is növeli, hogy a globálisan gyapottermesztésből élő 350 millió ember 90%-a kevesebb mint 2 hektáron gazdálkodik. Mint írják, ezeknek a kisgazdaságoknak alig vannak tartalékaik, a terméskiesések rendkívül súlyosan érintik őket, és megfelelő támogatás híján nehezen tudnak megbirkózni a fokozódó éghajlati szélsőségekkel.
Ahogy a számos más részletre is kitérő cikk fogalmaz, fogyasztás általános csökkentésével, a ruhák élettartamának növelésével, valamint azok újrahasználatával és újrahasznosításával mérsékelhető lenne az ipar nyersanyag-szükséglete. Így tehát az is egyértelmű, hogy mindennapi döntéseinken is sok múlik.