Magyarország a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás terén gyűjtött tapasztalataival érdemben hozzájárul a nemzetközi erdészeti kutatások sikeréhez, ezáltal bolygónk zöld értékeinek megőrzéséhez is.
Zambó Péter erdőkért és földügyekért felelős államtitkár az Európai Erdészeti Intézet (European Forest Institute, EFI) igazgatójával, Robert Mavsarral tartott szakmai találkozójának alkalmából kiemelte, hogy napjainkban különösen értékesek a szélsőséges termőhelyek erdősítésében szerzett közel egy évszázados magyar tapasztalatok, hiszen világszerte kihívás a megváltozó termőhelyi viszonyoknak megfelelő gazdálkodás.
Kapcsolódó bejegyzések
Életben maradnak az erdők? – Fenntartható erdőgazdálkodással igen
Hogyan lehet fenntarthatóan használni az erdő adta javakat, és miben nyilvánul meg az erdő védelme, gyarapítása és használata?
Magyarország a 1990-es évek óta részt vesz az EFI által koordinált erdőgenetikai kutatásokban, legújabban pedig csatlakozott az EFI Integrate nevű programjához, melynek keretében az erdők természetvédelmi értékét mérik fel és oktatják a terepen dolgozó szakemberek számára.
A kutatásokban a Soproni Egyetem és annak Erdészeti Tudományos Intézete mellett több állami erdészeti társaság is részt vesz, így például az első természetvédelmi, ún. marteloszkóp mintaterületeket a Pilisi Parkerdő Zrt. és a Mecsekerdő Zrt. létesítette. Az állam így nemcsak a kutatóintézetek finanszírozásával, hanem gazdasági társaságain keresztül is aktív szerepet vállal a fenntartható erdőgazdálkodás keretrendszerének fenntartásában.
Kapcsolódó bejegyzések
A klímaváltozáshoz való alkalmazkodás az erdőgazdálkodás legfontosabb célkitűzése
A klímaváltozás hatásai gyorsabbak, mint amit a természetes erdők követni tudnak, ezért szükség van a szakmai alapokon nyugvó beavatkozásokra.
Nemzetközi viszonylatban is komoly érdeklődésre tartanak számot azok a kísérletek, amelyek az őshonos fafajok déli származásainak hazai viselkedését vizsgálják. A Törökországgal, a balkáni és a kaukázusi országokkal, valamint Algériával és Marokkóval kialakított magyar kapcsolatok nemcsak a hazai, hanem az egész európai erdészeti gyakorlat számára kínálnak hasznos tudást a melegebb és szárazabb klímában alkalmazható fafajokkal kapcsolatban.
Elkötelezettek vagyunk az erdészeti kutatások további támogatása és a nemzetközi szintű tapasztalatcsere mellett, hiszen ezek jelentik a kulcsot a termőhelyi változások megértéséhez és ezen keresztül az emberiség számára létfontosságú erdők fenntartására szükséges új módszerek kidolgozásához
– emelte ki az államtitkár az Agrárminisztériumban tartott kétoldalú találkozó alkalmából.
Fotó: Canva