Egy új kutatás szerint a kőkorszaki őseink főleg húst ettek és csak a nagytestű emlősök eltűnésével kezdett előtérbe kerülni a zöldségfogyasztást.
Korábban elsősorban a máig fennmaradt vadászó-gyűjtögető társadalmak étrendjének vizsgálatával próbálták meghatározni az őskori elődeink táplálkozási szokásait, ám mára bebizonyosodott, hogy ez a módszer nem megfelelő.
Míg az elmúlt egy-két millió évben még a megafauna olyan képviselőjére vadászhattak az elődeink, mint a mamutok, addig mára nemcsak ezek az állatfajok tűntek el, de a teljes ökoszisztéma megváltozott, így az akkori és mai viszonyok összehasonlíthatatlanok.
Az American Journal of Physical Anthropology című tudományos folyóiratban publikált tanulmány egészen új megközelítésben vizsgálta a kérdést. A kutatók az emberi anyagcsere, genetika illetve fizikai felépítés kutatásával jutottak megállapításaikra.
Azért lehetséges mai emberek testének vizsgálatával a múltra következtetni, mert az emberi viselkedés vagy épp a kultúra viszonylag gyors változásával szemben az evolúció lassú, a test pedig megőrzi a múlt nyomait.
A kutatók példaképp hozták a szokatlanul erős emberi gyomorsavat. Ennek kialakulására azért volt szükség, hogy a gyomor képes legyen lebontani például egy mamutszelet fehérjéit, miközben a káros baktériumokat is elpusztította.
A felfedezésekből azt a következtetést vonták le, hogy az utolsó jégkorszak idejéig az ember egyértelműen csúcsragadozó volt, szinte kizárólag húst evett és nagyvadakra vadászott.
Rengeteg fontos információ vár még rád! Nézz szét!
(origo)