Az Európai Éghajlatváltozási Tudományos Tanácsadó Testület legfrissebb jelentése szerint kontinensünk jóval gyorsabban melegszik, mint a globális átlag, egy friss tanulmány pedig kimutatta, hogy 98%-os bizonyossággal állíthatjuk, hogy a globális melegedés üteme közel duplájára gyorsult.
Szabó Péter és Pongrácz Rita, az ELTE Meteorológiai Tanszékének munkatársai a jelentés és a tanulmány nyomán arra figyelmeztetnek, hogy Európának a következő évtizedekben a 3 °C feletti felmelegedés hatásaira kell felkészülnie, miközben a klímakockázatok és terhek egyáltalán nem egyenletesen oszlanak el a kontinensen.
Kapcsolódó bejegyzések
Európa melegszik a leggyorsabban a kontinensek közül
Európában 2.3 °C-kal haladja meg az éves átlaghőmérséklet az iparosodás előtti szintet, szemben a globális 1.3 °C-kal.
A megbízható meteorológiai mérések egyértelműen azt mutatják, hogy Európa gyorsabban melegszik, mint a világ nagy része. A globális átlaghőmérséklet 2025-ben 1,4 °C-kal haladta meg az iparosodás előtti szintet, míg Európában ez az érték már 2,4 °C volt. Ebben benne van az a tény is, hogy ugyan az óceánok a szárazföldnél lassabban melegszenek, ehhez képest az európai tengerek jobban melegszenek a globálisnál. Az is világosan kimutatható, hogy az 1980-as évek óta Európa nagyjából kétszer olyan gyorsan melegszik, mint a globális átlag.
Az elmúlt években a hőhullámok rendszeresen minden nyáron megjelentek: hol nagyobb, hol kisebb térségre kiterjedve. Például 2025-ben Nyugat-Európa városaiban a becslések szerint több mint 24 ezer hőhullámhoz közvetlenül kapcsolható halálesetet regisztráltak, míg 2022 nyarán egész Európában 60–70 ezer haláleset volt a hőséghez köthető. Ezek nagy része (mintegy 50–68%-a) az emberi tevékenység okozta felmelegedés nélkül nem következett volna be.
Kapcsolódó bejegyzések
Miért melegszik Európa ilyen gyorsan?
Az országok között Moldova áll az első helyen, majd Ukrajna, Andorra, Svájc és Belarusz következik, 2,7 Celsius-fokot meghaladó felmelegedéssel.
A hőség mellett a csapadékviszonyokban is egyre gyakoribb, intenzívebb szélsőségek jelentkeznek. A 2024-es valenciai árvíz több száz áldozattal járt, melyhez hasonlóan a 2021-es közép-európai árvizek szintén több száz ember életét követelték. A 2022-es európai rekordaszály után a kiszáradt, összetömörödött talaj miatt a heves csapadék gyorsabban folyt le, ezzel is súlyosbítva az árvizeket. Ez a példa is azt mutatja, hogy az aszály nem feltétlenül csökkenti, sőt sokkal inkább fokozza az árvízkockázatot.
2025-ben az aszály és a hőség miatt több mint 1 millió hektár égett le az EU-ban: nagyjából háromszor annyi, mint a sokéves átlag. Mindezek az éghajlatváltozás legfőbb jellemzőjét hangsúlyozzák: nem elszigetelt, egymástól független, véletlen eseményekről beszélünk, hanem egymást erősítő folyamatokról, tendenciózus változásokról.
Kapcsolódó bejegyzések
Európai tudósok szerint a valaha volt második vagy harmadik legmelegebb év lehet az idei
Az idei lesz zsinórban a harmadik év, amikor a globális átlaghőmérséklet 1,5 Celsius-fokkal haladja meg az iparosodás előtti szintet.
Jól érzékelhető, hogy a gazdasági károk pénzbeli összege meredeken emelkedik. A szélsőséges időjárási eseményekhez köthető éves átlagos kár az 1980-as évekbeli 8,5 milliárd euróról a 2010-es évekre megduplázódott, s az utóbbi néhány évben pedig már több mint ötszörösére nőtt. A mezőgazdaság jelenleg évente átlagosan 28 milliárd euró veszteséget szenved el a klímaváltozás miatt, egy-két évtized múlva ez az összeg 40 milliárd euróra nőhet a jelenlegi üvegházgáz-kibocsátási pálya folytatódása esetén.
A tanulmány tovább olvasható a Másfélfok weboldalán.
Fotó: Canva