Európa megosztott az atomenergiával kapcsolatban
Európa megosztott az atomenergiával kapcsolatban

Franciaország, Európa vezető atomenergia-termelője, törvényt fontolgat az új reaktorok építésének felgyorsítására. Miközben a kontinens az ukrajnai orosz invázió okozta energiaválsággal küzd, ez is része Emmanuel Macron elnök energiafüggetlenségre irányuló törekvésének. Az atomenergia újjáélesztésének szorgalmazása azonban súrlódásokat okozott más európai nemzetekkel, például Németországgal.

Míg egyes EU-tagállamok teljes mértékben támogatják a reaktorokat, amelyek energiaszükségletük jelentős részét termelik, addig másokban a biztonsági aggályok és a negatív közvélemény miatt a nukleáris energia teljesen kikerül a képből. Ez egy régóta tartó vita, amelyre nincs egyértelmű válasz. És mivel az EU jelenleg működő atomreaktorainak egyharmada 2025-ben életciklusa végéhez közeledik, ez a vita az energiaforrás jövőjét is bizonytalanná teszi.

Az EU energiájának mintegy negyede nukleáris energia, és ennek több mint felét Franciaországban állítják elő. A 27 tagállamból 13-ban összesen 103 reaktor működik. Ezek 2019-ben az alacsony szén-dioxid-kibocsátású villamos energia mintegy 50 százalékát biztosították. Csak két olyan ország van, amely teljesen leállította az atomenergiát az áramtermelésben, miután működőképes reaktorokkal rendelkezett: Olaszország és Litvánia.

Olaszországban ez ellentmondásos téma. Az ország összes erőművét 1990-re bezárták, miután népszavazást tartottak az atomenergiáról. Azóta a kormány megpróbált újjáélesztést javasolni – leginkább egy 2008-as tervvel, amely szerint akár 10 új reaktort is építenének. A 2011-es japán nukleáris baleset ismét megingatta a közvéleményt, és a választók 94 százaléka a nem sokkal később tartott népszavazáson az építési tilalom mellett szavazott.

De az energiaforrás más tagállamokban is ellentmondásos, többek között Belgiumban, Portugáliában, Dániában és Ausztriában – ahol szintén erős az atomerőmű-ellenesség.

Franciaország régóta vezető szerepet tölt be Európában az atomenergia terén, és szorgalmazza, hogy az atomenergiát alacsony szén-dioxid-kibocsátású energiaforrásként ismerjék el. Idén februárban egyike volt annak a 11 országnak, amelyek szövetséget hoztak létre az európai atomenergiáért. Együttesen aláírtak egy nyilatkozatot, amelyben azt írták, hogy ez az egyik eszköz a sok közül, amellyel elérhetjük éghajlati céljainkat, alapterhelést biztosító villamos energiát termelhetünk és biztosíthatjuk az ellátás biztonságát.

A csoportot Franciaország mellett Bulgária, Horvátország, Finnország, Csehország, Hollandia, Lengyelország, Horvátország, Magyarország, Hollandia, Románia, Szlovákia és Szlovénia alkotja. A szövetség célja a kutatás, az innováció és az „egységes biztonsági szabályok” előmozdítása, miközben azt vizsgálja, hogy az együttműködés hogyan vezethetne több reaktor építéséhez.

Felemás múltja ellenére Olaszország új, atompárti kormánya is fontolóra vette a nyilatkozat aláírását. Erős szövetségese lenne az atompárti országoknak, amelyek elegendő szavazatot keresnek a kulcsfontosságú jogszabályok elfogadásához, és az energiaforrásnak az EU éghajlati célkitűzései közé történő beillesztéséhez. Egyelőre azonban úgy döntött, hogy nem változtatja meg régóta fenntartott atomenergia-ellenes álláspontját, de ez azt mutatja, hogy egyes országok az éghajlati és energiaválsággal szembesülve megváltoztathatják álláspontjukat.

(Forrás: Euronews)

search icon