Trinidad déli részén (a Karib-tenger medencéjében), La Brea város közelében található egy 4 hektár kiterjedésű tó, amely fekete iszappal van tele, mélysége pedig eléri a 76 métert.
A lengyel Focus hĂrportál beszámolĂłja szerint, a helyiek már rĂ©gĂłta tudtak errĹ‘l a helyrĹ‘l, de a világ számára az eurĂłpaiak fedeztĂ©k fel a 16. században. Nem kis meglepetĂ©st okozhatott Sir Walter Raleigh angol tengerĂ©sznek Ă©s ĂrĂłnak, aki pontosan 1595-ben találkozott az Aszfalt-tĂłval. Kis idĹ‘ elteltĂ©vel felfedezte, hogy az anyag kiválĂłan alkalmas hajĂłjának tömĂtĂ©sĂ©re.
A britek, akikhez Trinidad Ă©s Tobago tartozott, kĂ©sĹ‘bb ebben ĂĽzleti lehetĹ‘sĂ©get láttak, Ă©s az 1840-es Ă©vekben Ăgy nyertĂ©k az elsĹ‘ adag paraffint. A fekete anyag kitermelĂ©se mĂ©g Ă©vtizedekig folytatĂłdott. A trinidadi ipar olyannyira nĂ©pszerű volt a világban, hogy a helyi termĂ©k igazán kĂĽlönleges helyekre jutott el. Ezt használták pĂ©ldául New York elsĹ‘ kikövezett utcáinak burkolására, Ă©s a washingtoni Pennsylvania Avenue burkolására is, ahol a FehĂ©r Ház áll. A lelĹ‘hely kiaknázása mĂ©g mindig folyik, 1978 Ăłta ez a Lake Asphalt of Trinidad and Tobago cĂ©gmárka alatt törtĂ©nik.
Hogyan jöhetett létre az Aszfalt-tó?
A választ erre a kĂ©rdĂ©sre a karibi sziget geolĂłgiai szerkezetĂ©ben kell keresni. Trinidad a tektonikus lemezek határán fekszik – Ă©szakon a karibi, dĂ©len a dĂ©l-amerikai lemez találhatĂł. Ezen a terĂĽleten valamivel nagyobb a szeizmikus aktivitás, Ă©s a kĹ‘zetrĂ©tegeket számos törĂ©svonal keresztezi. Trinidadban általában ismertek a kĹ‘olajlelĹ‘helyek, de az aszfaltbĂłl állĂł tĂł önmagában is kĂĽlönleges. Az amerikai földtani intĂ©zet szerint valĂłszĂnű, hogy a fekete arany itt a kedvezĹ‘ törĂ©svonalak miatt nyomul a felszĂnre. A megfelelĹ‘ nyomás Ă©s a vĂzáteresztĹ‘ Ă©s vĂzzárĂł rĂ©tegek egymáshoz igazodása spontán olajkiáramlásokhoz vezethet.
Ez az olaj viszont a forrĂł Ă©ghajlat Ă©s az erĹ‘s napsĂĽtĂ©s hatására elveszĂti illĂ©kony összetevĹ‘it, Ă©s helyette nehezebb aszfalt marad. A helyszĂnt egy sajátos tĂpusĂş iszapvulkánkĂ©nt is Ă©rtelmezhetjĂĽk, ahol a felszĂnre törĹ‘ anyag szĂ©nhidrogĂ©nek Ă©s fĂ©lig folyĂ©kony agyag keverĂ©ke. EgyedisĂ©ge ellenĂ©re, egyelĹ‘re kevĂ©s tudományos kutatás tĂ©mája, de nĂ©hány Ă©rdekessĂ©gre már fĂ©ny derĂĽlt, pĂ©ldául a tározĂłban talált Ă©letformákra vonatkozĂłan.
Egy 2011-es tanulmány eredmĂ©nyei szerint a tározĂłban meglehetĹ‘sen sok közönsĂ©ges archeon Ă©s baktĂ©rium Ă©l, amelyek grammonkĂ©nt 107 sejtet tartalmaznak. Ráadásul aktĂvan rĂ©szt vesznek a helyi szĂ©nhidrogĂ©nek lebontási folyamataiban.
Az Aszfalt-tó nem az egyetlen ilyen tározó a világon. Hasonló található többek között Kaliforniában és Venezuelában, de ezek csak kis méretűek. A trinidadi medence viszont sokkal inkább vonzza az tekintetet, bemutatva a Föld egyedülállóan változatos ökoszisztémáit.
(focus.pl)