A fenológia a növények és az állatok fejlődésének egymás után következő szakaszait megfigyelő tudományterület. Az ökológia egyik tudományterülete, amelyet sokszor a természet naptárának is neveznek.

A fejlődési szakaszok a földi élet kulcsfontosságú elemei. A fenológia az egymás után következő szakaszokat figyeli meg. Az egyes szakaszok időpontját és időtartamát rögzítve készül el a fenológiai naptár, melyből a megfigyeléseket a környezeti tényezőkkel összevetve lehet következtetni a fejlődésre ható okokra.

Ezeket a megfigyeléseket egész évben végzik és rögzítik, hogy megbízhatóan emlékezzenek a vizsgált élőlények életciklusára. Többek között a növények fejlődéssel kapcsolatos mennyiségi adatait tanulmányozzák. A növények növekedésük során nemcsak mennyiségileg, hanem minőségileg is változnak. A változások során elkülöníthetők a fejlődési szakaszok, melyeket fenológiai fázisoknak nevezünk. A növényeknél leggyakrabban megfigyelt fenofázisok: a csírázás, a rügyfakadás, a lombozódás, a virágzás, a szemnövekedés, a magképződés, a gyümölcsérés és a lombhullás.

A természeti világban rendszerint minden ütemterv szerint működik. Például sok madár úgy időzíti a fészkelését, hogy a fiókák akkor keljenek ki a tojásból, amikor rovarok tömege áll rendelkezésükre, hogy táplálni tudják utódaikat.

Összegezve tehát a fenológia azt vizsgálja, hogy a természetben előforduló biológiai ritmusok hogyan hatnak egymásra, és hogyan befolyásolják egymást. Fontos megjegyezni, hogy az éghajlatváltozás komolyan módosítja sok élőlény fenológiáját.