Melyek a legégetőbb kérdések Franciaország jövőjével kapcsolatban?
Melyek a legégetőbb kérdések Franciaország jövőjével kapcsolatban?

Az Energiastratégia Intézet elemzésében egy tanulmányra reflektál, amely szerint a klímaváltozásra nem pusztán környezeti vagy technikai kérdésként kell tekinteni, hanem egy rendszerszintű társadalmi kihívásként, amelynek kezelésében kulcsszerephez kell jutnia az igazságosság, a demokrácia és a közösségi részvétel szempontjainak.

A CS2P (Collectif pour une Sécurité sociale de la planète, vagyis a Csoportosulás a bolygó társadalmi biztonságáért) elnevezésű kutatási projekt keretében készített „Avenir brûlant – France, résilience climatique” (Égető jövő – Franciaország és a klímareziliencia) c. tanulmány a francia társadalom klímaváltozással szembeni ellenálló képességét, sérülékenységét, valamint a változások kapcsán elképzelhető különböző politikai forgatókönyveket elemzi.

A szerzők szerint a klímacélok eléréséhez már nem elegendő a szén-dioxid-kibocsátás mérséklése. Nagyobb hangsúlyt kell fektetni a klímaváltozással szembeni reziliencia erősítésére, vagyis a társadalom alkalmazkodóképességének növelésére.

tanulmány szerint Franciaországban – a világ többi részéhez hasonlóan – már most is érezhetők a klímaváltozás súlyos hatásai: a hőhullámok, a vízhiány, az aszály, az áradások, az erdőtüzek, a biodiverzitás csökkenése, valamint az élelmiszer- és az egészségbiztonság romlása. Ezek a hatások azonban nem mindenkit érintenek egyformán; következményeik a hátrányos helyzetű régiók és csoportok esetében sokkal súlyosabbak, hiszen ezek a térségek, illetve csoportok érzékelik igazán az energiaárak növekedését, a lakhatási szegénységet és a mobilitási nehézségeket. Ennek következtében Franciaországban egyre jobban növekednek a társadalmi egyenlőtlenségek. A folyamat különösen erőteljesen jelentkezik a leginkább sebezhető csoportok – az idősek, a gyerekek és a szegények – tagjainak körében.

Emellett a kritikus infrastruktúrák sebezhetősége is komoly feladat elé állítja a francia államot. A közszolgáltatások – például az egészségügy, az oktatás, a közlekedés vagy a vízellátás – ugyanis nincsenek kellő mértékben felkészülve a klímaváltozás miatt egyre gyakoribbá és súlyosabbá váló szélsőséges időjárási eseményekre. Ennek látványos példája, hogy a hőhullámok idején a francia kórházak hűtőrendszerei gyakran nem alkalmasak a szükséges hőmérséklet biztosítására.

Az elemzés tovább olvasható az Energiastratégia Intézet weboldalán.

(Energiastratégia Intézet)

Fotó: Canva

search icon