Gombák a légvédelmi pincékben: Közösségi élelmiszer-termesztés és alkotás Budafokon
Gombák a légvédelmi pincékben: Közösségi élelmiszer-termesztés és alkotás Budafokon

A közösségi kertészkedés mellett új mozgalom van születőben, a közösségi gombatermesztés! Az élelmiszer-önellátáson túl azonban a Boszorkánykörök Gombaiskolában ennél sokkal többről van szó: közösségfejlesztésről, alkotásról, bátor kísérletezésről. 

Régi pincék új szerepei

Budafok pincenegyede különös hangulatú, elvarázsolt környék, már a XVI. században fontos borászati, borkereskedelmi központ volt. A római korban az innen kibányászott építőkövek után maradt járatrendszerek alapozták meg a közel 50 km hosszú pincerendszert. Bár számos pincét a mai napig pezsgő- és borérlelésre használnak, a környéken nem szokatlan a gombatermesztés sem. A 90-es években a magyar zsákos- komposztos csiperketermelés jelentős része innen került ki.

A borászati és a gombatermesztő vállalkozások mellett azonban még egy különösen érdekes kezdeményezés is otthonra lelt Budafokon: A HIFA (Hungarian Fungi and Art Related Community Space), vagyis egy közösségi tér, amelynek a középpontjában a gombák és a művészet állnak. Az önkormányzattól bérelt 1500 négyzetméteres hajdani légvédelmi pince és az előtte található szabad előtér ad otthont a HIFA baráti-szakmai közösségének, és egy gombaiskolának. A változatos módon tagokat a városi kertészekhez hasonlóan az urbánus élelmiszer-termelés foglalkoztatja, de a gombák változatos világához kapcsolódóan a társadalomtudományok, a környezetvédelem, a művészet és a közösségfejlesztés határterületeit érintő programokat is kínálnak. Szeptemberben a gombaiskola nyíltnapja, a “Spóraszóró ünnep” ezeknek a szerteágazó tevékenységeknek a bemutatására és a közösség további bővítésére is szolgált. 

A gombafonal összeköt

A Boszorkánykörök Gombaiskola augusztus végén indult heti két találkozóval. A gombák témakörét a termesztés, a művészeti vonatkozások és a közösségfejlesztés, illetve az önképzés irányából közelítette meg. Alkalmanként 10–15 fő vett részt a programokon, tanulócsoportok keretében többen a saját tudásukat, készségeiket osztották meg a társasággal. A városi, önellátó élelmiszer-termelés kérdésköre túlmutatott a gombákon. A résztvevők tanulhattak a mikrozöldek termesztéséről a Capsul Farmnak köszönhetően, de közös erővel épült egy komposztvécé is a pince udvarán. A közösség tagjai közül megismerhettük például Kiss Gergőt, aki mezőgazdasági melléktermékeken növeszt micéliumból gombabőrt; az anyag hasított bőrhöz hasonlít, és körülbelül ugyanúgy is használható fel. Nagy Bendegúz az Adventure of Forest gombatúrákat vezeti, gyűjtött és termesztett gombák bemutatójával készült. Gyeviki Hajni agyag gombatermesztő-edények készítésével kísérletezik a közösséggel. A használati tárgyak előállításához egyrészt melléktermékeket hasznosítanak, másrészt a tárgyak „életük befejeztével” egyszerűen komposztálhatóak.

gombatermesztő agyagedény
Gombás agyagedényben teremnek majd a gombák.

  

A gombaiskola a városi permakultúra-, illetve körforgásosgazdaság-kezdeményezések vonalába kíván illeszkedni a közösségi szemlélet, az organikus fejlődés, a helyi erőforrásokra épülő szerveződés révén. Az erőforrások tekintetében ugyanolyan fontos szerep jut a közösségen belül megtalálható tudásnak és tapasztalatnak, mint a városban fellelhető biomasszának. Hosszú távon az a cél, hogy minél többen használják a HIFA pincéit, akár tagsági díjért vagy önkéntes munkáért cserébe. 

gombabőr
Az igazi bőrre megtévesztésig hasonlít a taplógomba bőr

Laskagombák a hegy gyomrában

Hódi Csilla, a gombaiskola egyik ötletgazdája vezetett körbe minket a városi gombatermesztés lépésein. A folyamat a szubsztrát, vagyis a gombák tápanyagául szolgáló táptalaj előkészítésével kezdődik. Ennek a lehetőségekhez mérten sterilnek kell lennie, ugyanis a gombák a tápanyagokért penészgombákkal és baktériumokkal vetélkednek. A különböző gombafajok a szerves anyagok széles körének hasznosítására alkalmasak, a kezdő gombatermesztőknek azonban a laskagomba lehet az igazi befutó. Ez a fehér korhasztó gomba ligninnel táplálkozik, ami számos elfásodott növényi anyagban, például a kávézaccban, a szalmában, a faforgácsban megtalálható. Mivel ezek az anyagok városi környezetben is könnyen hozzáférhetőek, a HIFA pincéiben is központi szerep jut a laskagombának. Az alapanyagokat a kertben hordókban gőzölik, majd összekeverik az oltóanyaggal. A következő lépés az átszövetés, amikor a gombafonalak elkezdik belakni a szubsztrátumot. Ezután megfelelő körülmények között pár hét múlva szüretelhetők az első laskagombák. A hulladékcsökkentés jegyében itt leselejtezett, zárt műanyag vödrökben zajlik a termesztés, a professzionális termesztők pedig jellemzően zsákokat használnak.

gomba termőtalajának előkészítése
Kiselejtezett hordóban gőzölik a táptalajt.

Bár a laskagomba viszonylag igénytelen faj, a termesztési folyamat így is elég körülményes. 

A gombáknak oxigénre van szükségük. Mivel – hasonlóan az állatokhoz – szén-dioxidot termelnek, biztosítani kell számukra a megfelelő szellőzést. Ezentúl a hőmérséklet és a páratartalom is fontos az egyes lépések során. Itt régi komposztvécék helyén, padlófűtéscsövekkel melegítve, mesterséges szellőzést biztosítva zajlik az átszövetés. A gombák kevés fényt igényelnek, ami mesterségesen is biztosítható a leválasztott helyiségben. A körforgásos szemlélet a gombatermesztés során keletkező szén-dioxid újrahasznosításában is megjelenik. A gombatermesztő helyiség szellőzője mellett mikrozöldek növekednek majd, amelyek hasznosítani tudják a keletkezett szén-dioxidot. A hulladékcsökkentés jegyében a növények tápközegével is kísérleteznek. Azt kutatják, hogy alkalmas-e valamelyik, városban keletkező melléktermék, például a kávés jutazsák vagy valamilyen papírhulladék erre a célra. A bejárás során világossá vált, hogy a társaságot leginkább a „zero waste” szemléletű, városi élelmiszer-termelés és a hulladék-, valamint az energia-körforgás kérdései tartják igazán lázban. 

Sok még a megválaszolatlan kérdés. Többek között az, hogy a városban keletkező sokféle szerves hulladék – faforgács, komposzt, biohulladék, kávézacc, kartonpapír – közül melyik lehet biztonságos. 

laskagomba termesztés
Elvarázsolt fények között, a pince mélyén terem majd a laskagomba

Élelmiszer-termelés és közösségfejlesztés egy körforgásos rendszerben

A pincék bejárása után egy kerekasztal-beszélgetésen vehettem részt. Beszélgetőpartnereimmel arra kerestük a választ, hogy hogyan lehet élelmiszert termelni városi körülmények között a domináns piaci csatornákon kívül, és hogy milyen közösségi terei lehetnek ennek. Horváth Nóri Bécsben laskagombát termeszt kávézaccon. A gombatermesztés, az önellátás különösen azért érdekli, mert a gomba jó húsalternatíva vegák és húsevők számára is. A kávézacc elméletileg tökéletes körforgásos alapanyag lenne, ha a kávézókból nagy mennyiségben be lehetne gyűjteni. Sajnos a járvány idején szembesülnie kellett azzal, hogy a kávézók bezárásával már nem jutott hozzá kávézacchoz.  

Most bioszalmával kísérletezik. Egy 80 négyzetméteres bérelt helyiségben akár heti 20 kg gombát is elő tud állítani. A bécsiek nyitottak a helyben termesztett élelmiszerre, és akár magasabb árat is hajlandóak fizetni érte. 

erdei gombák
A termesztett gombákon kívül a vadon termő gombák gyűjtése sem áll távol a közösségtől.

A Pilze-Nagy Kft.-nél szintén laskagomba-termesztéssel foglalkoznak, és kutatási projektek keretében a különböző mezőgazdasági melléktermékek és a szerves hulladék feldolgozásával kísérleteznek. Somosné Nagy Adrienn szerint a jövő problémáinak megoldásán most kell gondolkodni. Szerinte lehet, hogy az önellátás a városban drágább, mint vidéken, azonban pszichésen is fontos szerepe van annak, ha valamelyest függetlenek vagyunk az élelem biztosításában. 

Az elmúlt években egyre nagyobb sikere lett a  balkonkertészkedésnek és a városi közösségi kerteknek, komposztálóknak. Margit Anna a Szeszgyár közösségi kertet képviselte, ahol 2700 négyzetméteren nagy hangsúlyt fektetnek a kihasználatlan erőforrások feltérképezésére, a közösség erősítésére és helyi beágyazódására is. Az éledező gombatermesztő mozgalom is jól fog tudni illeszkedni ezekhez a kezdeményezésekhez, és érdekességekkel szolgálhat majd az erre nyitottaknak. Míg a közösségi kertek foghíjtelkeket tudnak hasznosítani, addig a gombatermesztés a mikrozöldekkel karöltve a kihasználatlan épített infrastruktúra hasznosításának újragondolására alkalmas, legyen szó pincékről vagy elhagyott üzemi épületekről. 

Fotók: Réthy Kati/Greendex.hu

search icon