A szülők élete kihívásokban és örömökben is gazdag. Egyik legfontosabb feladatuk kétségkívül gyermekük gondozása és tisztán tartása. Ebben a kalandban a pelenka olyan nélkülözhetetlen eszközzé vált, amely nemcsak a kényelmet szolgálja, hanem a praktikum és a hatékonyság terén is kiemelkedő szerepet játszik. Sokszor azonban hatalmas méreteket ölt a pelenkákból keletkező hulladékhalom, ami környezetünkre is káros. A Karlsruhei Műszaki Egyetem kutatói új technológiával álltak elő, amely (részben) megoldást nyújthat a problémára. Mégis miből készülnek a pelenkák, és mekkora kárt okozhatnak? Miért lehet fontos a felfedezés? Cikkünkben ezekre a kérdésekre keressük a választ.

Miből készülnek a pelenkák?

Régen, dédszüleink korában a szülők legfeljebb különféle textileket tudtak használni gyerekeik pelenkázására. Ezek mosása azonban sokszor fárasztónak és időigényesnek bizonyult, így idővel megjelent az igény az egyszerűbb és kényelmesebb eldobható pelenkára. A II. világháborúig kellett várni a találmányra, amikor is egy svéd papírgyártó megalkotta az első egyszer használatos pelenkát, amely ezután lassan ugyan, de elindult világhódító körútjára. A ma is töretlen népszerűségnek örvendő Pampers pelenkamárkát például már 1961-ben piacra dobta a Procter & Gamble.

Az eldobható pelenkák anyagukat tekintve rendkívül változatosak. Alapjuk ugyanis egy polipropilénből (PP), polietilénből (PE) és cellulózból álló pép, amelyhez hozzáadódik egy kulcsösszetevő, egy úgynevezett szuperabszorbens polimer, amely rendkívül jó nedvszívó (általában nátrium-poliakrilátot használnak). Az egyszer használatos pelenka rugalmasságot növelő és ragasztóanyagokat is tartalmazhat. Természetesen a különféle márkák ilyen-olyan extra adalékokat is alkalmazhatnak, amelyekkel javíthatják saját termékük tulajdonságait.

Az eldobható pelenkák problémája

Ahogy erről szó volt, a pelenka rengeteg alapanyagból áll, ami természetesen az újrahasznosítását is megnehezíti. Egyes adatok szerint egy átlagos gyerek 4–6000 pelenkát használ el, amíg szobatisztává válik, ami nagyjából 1 tonnányi hulladékot jelent babánként. Az ezzel foglalkozó cégek évente közel 167 milliárd tonnányi pelenkát gyártanak le, így nem nehéz elképzelni, hogy ehhez milyen elképesztően sok energia és alapanyag szükségeltetik. További probléma, hogy teljes bomlásuk akár 4–500 évbe is beletelhet, így egy ember piszkos pelenkái még halála után is bőven itt maradhatnak a Földön.

Erre manapság is léteznek megoldások: az egyik ilyen például a biológiailag lebomló pelenka. Tipikusan pamut, selyem, gyapjú és bambuszlevelek felhasználásával készül az alapjuk és az abszorbens rétegük is, amely nem biztos, hogy olyan mértékig képes felszívni a nedvességet, mint egy eldobható pelenka, de így is nagyon hasznos lehet.

Walesben nemrégiben váratlan helyen bukkantak fel a pelenkák: közel százezer használt eldobható pelenkát használtak fel az egyik település útburkolatához. Az érdekes újításról korábbi cikkünkben olvashatnak részletesen:

Kapcsolódó bejegyzések

Használt pelenkák a főutakon

Új módszerrel, aszfaltba keverve, pelletkén látnak napvilágot az egyszer használatos pelenkák.

Mitől forradalmi a találmány?

Az új technológia attól különleges, hogy megoldást nyújthat a már legyártott eldobható pelenkák problémájára. A Karlsruhei Műszaki Egyetem (KIT) munkatársai ugyanis felfedezték, hogy a pelenkák abszorbens rétegét képező anyagok (mint például a nátrium-poliakrilát) víz és UV-besugárzás hatására elég gyorsan képesek lebomlani [1]. Korábban ezeket a molekulákat csak erős savakban, magas hőmérsékleten tudták lebontani, ami elég bonyolultnak és drágának bizonyult. Részben ennek is köszönhető, hogy az egyszer használatos pelenkák a szeméttelepeken végzik újrahasznosítás helyett.

A lebontás folyamata

Az említett erős savas reakció magas hőigénye mellett elég sokáig is tart, közel 16 órán keresztül kell reagáltatni az elegyet, hogy a bomlás megtörténjen. Ezzel szemben az új módszer mindössze 5 percet vesz igénybe, így rengeteg energia (és fáradozás) spórolható meg.

A folyamat során először az abszorbens anyag vizet vesz fel, majd az UV-sugárzás hatására a polimerláncok felszakadnak, és a vizes közegben akár 5 perc alatt szinte teljesen feloldódnak. Ezt a folyadékot később a kutatócsoport sikeresen felhasználta új ragasztóanyagok és színezőanyagok előállításához. A kísérlet alapján elmondható, hogy a pelenkák újrahasznosításának egyik fő gátját jelentő abszorbens réteg egy viszonylag egyszerű módszerrel új anyagokká alakítható, ezzel pedig lényegesen csökkenthető a használt eldobható pelenkák okozta környezetszennyezés [1].

Összegzés

Modern világunk egyik legégetőbb problémája a műanyagok okozta hatalmas mértékű környezetszennyezés. A bemutatotthoz hasonló találmányok szerencsére némiképp segítenek ezek mérséklésében, de mi sem várhatjuk ölbe tett kézzel, hogy majd úgyis megoldódik a műanyagprobléma. Éppen ezért fontos odafigyelni a műanyagok használatának minimalizálására és szelektív gyűjtésére. Ebben nagy segítséget nyújthatnak a textilpelenkák, amelyek használatával rengeteg energiát és vizet is spórolhatunk a környezettudatosság jegyében, továbbá kisbabánk bőrének is jót teszünk. Ezeken felül pedig még költségeinken is faraghatunk. Alábbi cikkünkben részletesebben is körüljárjuk a témát:

Kapcsolódó bejegyzések

Babánként 1 tonna eldobható pelenka! Megéri?

Több ezer tonnányi eldobható pelenkát használunk fel évente. Szükséges lenne váltani, szerencsére remek mosható pelenkák közül választhatunk.

Forrás:

[1]      S. Li et al., “Diapers to Thickeners and Pressure-Sensitive Adhesives: Recycling of Superabsorbers via UV Degradation,” ACS Appl Mater Interfaces, vol. 15, no. 37, pp. 44186–44193, Sep. 2023, doi: 10.1021/acsami.3c06999.