Tavaly ősszel a Hortobágyon jártunk, ahol rekordszámú daru pihent meg, mielőtt tovább indulnának délre. Egy óvatlan pillanatban a daruvonulás miatt az égre függesztett tekintetem elkalandozott, ekkor lettem figyelmes a tarlókon meredező vakondtúrásszerű, de annál jóval nagyobb földhalmokra. Soha nem láttam még hasonlót sem.
Útitársaim sem tudták, mivel van dolgunk, így hát elkezdtünk tippelgetni. Valaki szerint mezőgazdasági gépek csinálták a halmokat, más szerint az ürge lehet a bűnös, esetleg a földikutya. Közelebb érve láttuk, hogy a halmok körül számtalan kis lyuk van a talajba ásva. Ezen a ponton már gyanús volt, hogy nem földönkívüliekkel van dolgunk, sokkal valószínűbb, hogy valamilyen kistestű rágcsáló áll a rejtély mögött. A végső megerősítést telefonos segítségként a Hortobágyi Nemzeti Park egyik munkatársától kaptuk.
Fotó: Dr. Déri János
Az elhelyezkedésükben szabályszerűséget nem mutató kupacok nem mások, mint güzühalmok!
Dolgozik, mint a güzü
A güzühalmokat güzüegerek hordják össze, ezért güzühordásoknak is nevezik őket. A szorgalmas kis jószágról érdemes tudni, hogy nagyon közeli rokonságban áll a mindenki által ismert házi egérrel. Olyannyira, hogy 1983-ig egy fajnak tartották őket, ekkor azonban genetikai vizsgálati módszerekkel sikerült bizonyítani, hogy külön fajról van szó. Persze nem véletlenül tűnt egy fajnak a kettő, hiszen miként a házi egér, úgy a güzü is 6–8 cm hosszú, színe ugyanúgy palaszürke, talán csak a hasán – átmenetes helyett – élesen elváló fehér rész a különbség.
Kapcsolódó bejegyzések
Ne mérgezz, védekezz természetesen a patkányok ellen!
Van természetes megoldás a patkányok ellen. A Patkányvadász csapat vegyszer nélkül, kutyákkal és görényekkel pucolja ki a kártevőket.
Küllemre alig, életmódjában viszont annál inkább különbözik rokonától a güzü: emberi építményekben csak kivételesen találkozni vele, akkor is főleg télen.
Güzühalmok pettyezik a tarlót
A güzük munkamoráljára utaló mondás alighanem egyik legjellemzőbb tulajdonságukhoz kötődik. A güzü tavasszal szaporodik, egy-egy alomban átlagosan 8, de akár 12 kölyök is lehet, akik két hónaposan már ivarérettek. Amikor eljön az ősz, az adott évi szaporulat, a güzücsalád összegyűlik, és nekiállnak megépíteni a halmot, amely az otthonuk lesz a hideg évszakban.
Fotó: Dr. Déri János
A halom funkciója azonban nem merül ki a téli menedékben: egy-egy nagyobb földkupac akár 50 liter élelmet is rejthet. A föld felszínén 10–15 cm vastagságban halmozzák fel főként gyommagvakból, elhullott kalászokból, növényi szárakból álló raktárkészletüket. Erre kerül további akár 20 cm vastag földréteg, mely védi az élelmet a külső hatásoktól. A güzük egyébként nem magában a hordásban, hanem a 20–25 cm-rel mélyebbre ásott üregekben töltik a téli hónapokat, és csak táplálkozni járnak fel a raktárba.
Kapcsolódó bejegyzések
Egér van a házamban!
Többféle rágcsáló is beköltözhet télire a házunkba, így különböztethetjük meg őket.
Érdekesség, hogy egykor a paraszti gazdaságok is hasznosították a güzühalmok készleteit. Pontosabb a megfogalmazás, ha azt mondjuk: eleink néha kirabolták a güzühalmokat. Az egérkék által gyűjtött magvak a baromfiudvar lakóinak a táplálásában játszottak szerepet az ínséges években.
Kevés a güzühordás? Rövid lesz a tél!
A népi megfigyelés szerint, ha kevés a güzühalom, enyhe télre lehet számítani. Sajnos azonban elmúltak azok az idők, amikor ilyen jelekből az évszak sajátosságaira lehetett következtetni. Jóval valószínűbb, hogy a kevés güzühalom állománycsökkenést jelez. Ezt pedig a megfigyelések is alátámasztják: bár a güzü még viszonylag elterjedtnek mondható, egyedszáma csökkenő tendenciát mutat.
Borítókép: dr. Déri János
