Az utóbbi években elmaradtak a nagy havazások, ami a természet számára és a klímaváltozás szempontjából sem kecsegtető. Könnyen elképzelhető, hogy ez idén másként alakulhat, ugyanis az előrejelzések egyes helyeken 30 centinél vastagabb hótakaróról is szólnak. Mire számíthatunk ezen a télen csapadék szempontjából, és miért is kell örülnünk a nagyobb mennyiségű hónak?
Az enyhe telek, a hóhiány sokak számára akár üdvözítő is lehet; a közlekedés szempontjából legalábbis egészen biztosan, főleg azoknak, akik például egy hegy lábánál lévő kis faluban laknak (tapasztalat). Ám ha a saját, már-már önző igényeinket félretesszük, a havazás és a mínuszok elmaradása cseppet sem pozitív változás. Ezen a héten azonban komolyabb havazás várható, ezért megkérdeztük a met.hu-t, ahol Simon Gergő meteorológus segített eligazodni a hóhelyzetben.
Kép: met.hu
Nagy mennyiségű hó várható
Az utóbbi években nem szoktunk hozzá a hóeséshez, és bár az északi országrészeken gyakrabban előfordult némi havazás (a Gerecse környékén legalábbis biztosan), vastag, hosszabb ideig fennmaradó hótakaró hazánkban jó ideje nem jellemző. Ezzel szemben a hét időjárás-előrejelzései egyes területeken akár 30 centis havat is jeleznek. Mivel a havazás várhatóan több hullámban érkezik, és az utóbbi években erre nem volt példa, érthető az izgalom. Hétfő délutánra az ország minden részére megérkezett a hóesés, általában 5–10 cm-es hóréteg valószínű, de északnyugaton (a Kisalföldön, Sopron térségében) ennél kisebb mennyiségről számolhatunk be. Ugyanakkor kiemelten délen és az Alföld középső részein akár 10–15 cm is hullhat. Az esemény pikantériája, hogy a hó nem olvad el, hiszen csípős hidegre, néhol szokatlanul nagy mínuszokra számíthatunk, ráadásul kedden és szerdán, különösen az ország délkeleti kétharmadában további 5–15 cm-nyi hóréteg is összejöhet. A hőmérséklet a keleti tájak kivételével végig fagypont alatt alakul, így a hóréteg tartósan meg fog maradni, az utakra fagyhat, ezért nagyon elővigyázatosan kell közlekednünk!
A déli országrészben szerda reggelig akár 20 cm friss hó hullhat, így összességében arrafelé vastag, 20–30 cm-es hótakaró is boríthatja a tájat. A várható centiméterekről – amelyekről az előrejelzések folyamatosan változhatnak – a legbiztosabb információkat itt találod!
A havazást a délkeleti megyékben ónos eső és fagyott eső is „gazdagíthatja”, valamint a megélénkülő északnyugati szélnek köszönhetően hóátfúvásokra készülhetünk. Az időjárás tehát cseppet sem lesz kegyes.
Kép: canva
Kiszámíthatatlan mediterrán ciklon
Simon Gergő meteorológus elmondta, hogy a jelenlegi helyzet alakulását egy mediterrán ciklon formálja, amely a legnehezebben előrejelezhető légköri képződmények közé tartozik. Ezek a ciklonok a Földközi-tenger térségében alakulnak ki, ahol meleg, nedves levegő találkozik hidegebb légtömegekkel, és nagyon érzékenyen reagálnak a nagyobb léptékű áramlási viszonyok apró változásaira. Már kis eltérés is a ciklon pályájában vagy mélyülésében jelentősen módosíthatja, hogy mennyi nedvesség jut el a Kárpát-medencébe.
A hó mennyisége szempontjából különösen kritikus körülmény, hogy a ciklonhoz kapcsolódó csapadékzóna gyakran éppen fagypont közeli hőmérsékleti tartományban érkezik. Ilyenkor néhány tized fokos különbség a felszín közelében vagy a magasabb légrétegekben eldöntheti, hogy eső, havas eső vagy hó hullik-e (jelen időjárási helyzetben keleten, délkeleten lehet eleinte ónos eső is). Emellett a mediterrán ciklonok csapadéka területileg is erősen tagolt: keskeny, intenzív sávok alakulhatnak ki, ezért akár enyhe pályamódosulás is nagy különbséget eredményezhet a lehulló hó mennyiségében, akár szomszédos térségek között is.
Összességében tehát a gyorsan változó pálya, a nedvességben gazdag, de érzékeny szerkezet, valamint a fagypont körüli hőmérséklet együtt teszi a szóban forgó mediterrán ciklont különösen kiszámíthatatlanná a várható hómennyiség tekintetében.
Kép: canva
Az idei tél mégsem lesz olyan enyhe?
Simon Gergő szerint elképzelhető, hogy idén nagyobb mennyiségű hóra készülhetünk, ugyanakkor nem beszélhetünk az eddigi trend fordulópontjáról, és még messze nem látjuk a tél végét. Ami biztosan elmondható, az az, hogy az előttünk álló hét igencsak kemény téli periódust hozhat, amely az utóbbi évtizedek időjárásának ismeretében is kiemelkedő anomália lehet. Az éghajlatváltozás miatt a telek átlagosan enyhébbek. Egy adott tél főleg akkor lehet hidegebb és havasabb az előzőeknél, ha tartósan hideg légtömegek jutnak a Kárpát-medencébe (ez történik jelenleg). Ettől függetlenül egyetlen havas tél nem cáfolja a hosszú távú melegedési tendenciát, inkább annak természetes ingadozását mutatja.
Kapcsolódó bejegyzések
Mitől ilyen szépek a hópelyhek?
Megnéztük, hogyan jönnek létre a hópelyhek, és hogy vannak-e köztük egyformák.
A közlekedést megbénítja, de nélküle felborulna minden
Ha a hó szerepét vizsgáljuk, érdemes félretenni a havazás okozta nehézségekkel szembeni ellenérzéseinket, és a klíma, valamint az ökoszisztéma szemszögéből boncolgatni ezt a csapadékformát. A hó szerepe a globális energiaháztartásban jelentős: a hó világos felszíne visszaveri a napfényt, a beeső sugárzás akár 80–90%-át is, így hűti a Földet. A hófelszínnel szemben a sötétebb talaj vagy a növényzet ebből a szempontból jóval kevésbé hatékony. Ez a körülmény fontos a globális energiaháztartásban. Ha a hóborítás csökken (pl. az enyhébb telek miatt), akkor több energiát nyel el a földfelszín, ami tovább erősíti a felmelegedést.
Kép: canva
A klímaváltozás hatására világszerte rövidülnek a havas időszakok. Hó helyett egyre gyakrabban esik eső télen is a magasabb hőmérséklet miatt. Az alacsonyabban fekvő területeken a tél szinte eltűnik, ez pedig több okból is komoly gondot jelent. Az egyik negatív hatás a talajvíz mennyiségének csökkenése, ami a mezőgazdaság szempontjából is igen jelentős tényező.
A hó természetes víztározóként működik: a télen összegyűlt hó tavasszal és nyár elején fokozatosan olvad el, így biztosítja a folyók és a patakok vízutánpótlását. Ez különösen a hegyvidéki területeken – pl. az Alpokban, a Kárpátokban, a Himalája területén – kritikus az öntözés, az ivóvízellátás és az energiatermelés (vízerőművek) szempontjából. Ha azonban eső esik hó helyett, vagy a hó gyorsan elolvad, rövid távon nagyobb az árvízveszély, kevesebb víz marad a nyárra, ami aszályhoz és vízhiányhoz vezethet.
A hó tehát fontos a vízháztartás szempontjából, de más oka is van annak, hogy a havazás nem csak a szánkózni vágyó gyerekeket dobja fel.
„Nem baj, ha hull a hó, csak vadász ne jöjjön”
Az állat- és a növényvilág alkalmazkodott a téli fagyhoz és hóhoz (jobban, mint az emberhez). Számukra a hó szigetelőként működik, védi a talajt, a növényeket és a talajlakó élőlényeket a szélsőséges fagyoktól. A hó alatt élő apró emlősök, rovarok vagy mikroorganizmusok számára a hó lényeges mikroélőhelyként működik.
Kép: canva
Kapcsolódó bejegyzések
Ismered a fagyállóval feltöltött bogarat?
A skarlátbogár úgy védekezik a hideg ellen, hogy testében fagyálló folyadékot termel.
A hóborítás hiánya viszont kiszámíthatatlan hideghullámoknak teszi ki ezeket a szervezeteket. Ha nem esik hó, akkor azok az állatok, amelyek a hóhoz alkalmazkodtak (pl. a hó alatti rejtekhelyet használó emlősök), nehezebben találják meg táplálékukat vagy búvóhelyüket, ha a csapadék mennyisége változik.
Egyes fajok számára a hó valóban búvóhely: gondoljunk csak a vadnyúlra vagy a hermelinre, melyeknek télen megváltozik a bundájuk, hogy jobban beleolvadjanak a környezetükbe. Hótakaró híján azonban éppen az ellenkező hatást érnék el.
A hócsapadék változása befolyásolja a talaj nedvességtartalmát, a tavak és a patakok vízhozamát, valamint a növények növekedési feltételeit. A rendszeresen korábban elolvadó hó alacsonyabb talajvízszinthez, gyengébb vegetációhoz és kisebb termékenységhez vezethet. A hó tehát rendkívül fontos csapadék – ezt a meteorológus szakember is megerősíti –, tartós hiányának hosszabb távon negatív ökológiai és mezőgazdasági következményei is lehetnek. Éppen ezért jó, ha tudjuk, hogy – bár valószínűleg számos nehézséget hoz magával a következő hét – a havazás és a fagyok rendkívül fontosak a természet számára és a klíma szempontjából is.
Kiemelt kép: Greendex
