Szerdán megnyitott a Planet Budapest, a közönség pedig rögtön indításként egy komoly beszélgetést hallhatott. Áder János, volt köztársasági elnök, a Kék Bolygó Alapítvány kuratóriumi elnöke és egyben a Planet Budapest alapítója Hernádi Zsolttal, a MOL elnök-vezérigazgatójával ült le megvitatni a MOL fenntarthatósági törekvéseit.
Szó esett a legfontosabb területekről, amelyeknek a fejlesztésébe a közelmúltban beszállt a MOL (műanyag-újrahasznosítás, biogáz-, gumibitumen-előállítás, étolaj-visszagyűjtés), valamint a nyáron indult MOHU-t és a hulladékok kezelését is érintették.
A beszélgetés ITT megnézhető, a cikkben a legfontosabb témákat érintjük azok számára, akiknek most nincs egy órájuk videózni.
Bevezetés: szén-dioxid-kibocsátás és gázkérdések
Áder János felvezetésül az ENSZ-klímakonferenciák példáját említette, ahol legutóbb már 40 ezres közönség előtt állapodtak meg a CO2-kibocsátás csökkentéséről, mégsem sikerült eredményt elérni. A levegő CO2-szintje egyre nő, klímakonferenciából pedig az idei már a 28. lesz.
A Párizsi Klímacsúcs sem hozott áttörést, bár nagyon jól reklámozták. Az energiafogyasztás 3-szor olyan gyorsan nő, mint a népesség, és az energiafogyasztás nagy része fosszilis forrásokból származik. 27 évünk van még a klímasemlegesség teljesítésére. Elérhető ez? – kérdezi a MOL elnök-vezérigazgatóját.
Jó lenne hinni ebben, de a valóság másképp fest – mondja Hernádi Zsolt. Gyorsan végigveszi, hogyan jutottunk el a mai állapotig az energiahordozók tekintetében: a fától, majd a széntől a kőolaj felé indultunk, aztán jött a földgáz, a víz, a nukleáris energia az 50-es években, aztán a 90-es években megérkeztek az alternatívák, a szél és a nap: ha így nézzük, egyre jobb a helyzet. De most is annyi fát égetünk el, mint az ipari forradalom előtt, és még sosem használtunk annyi szenet vagy kőolajat, mint most.
Az új energiaforrások a növekvő igényeket elégítették ki, nem régi energiaforrásokat váltottak ki. Nem tudunk semmit semmivel kiváltani, a mai napig mindent használunk. És 2070-re 40%-os növekedést prognosztizálnak, ami nem túl biztató. Az üvegházgázok 80%-a az energiaiparból jön. Mit tegyünk? Politikai okokból leválunk az egyik energiacsatornáról, vagy úgy teszünk, mintha olcsó lenne? Példának itt az orosz földgáz. Óriási beruházások kellenek a pótlására, és nagy drágulás jött. Rövid távú döntések hosszú távú következményekkel.
Kapcsolódó bejegyzések
Nem lehet a földgáz az energiaátmenet zászlóvivője?
Egy friss tanulmány arra figyelmeztet, hogy a tiszta energiára való áttérés során a korábban optimális eszköznek vélt földgáz szerepe megkérdőjeleződött.
Egy olajcég és a fenntarthatóság?
Mennyire mondható, hogy a MOL körforgásos technológiákat használó, fenntarthatóságra figyelő cég lenne? – tette fel a kérdést Áder János.
Alkalmazkodunk, nem tudunk mást tenni, ezt kell tenni a saját fennmaradásunk érdekében és a gyerekeink érdekében is – válaszolta Hernádi Zsolt. – De mi is a mi vállalásunk? 2050-ig a MOL-t kizöldítjük. Azt, ami CO2-t termel, valamilyen formában semlegesítjük.
Például CO2-mentes energiát termelünk, vagy megfogjuk a CO2-t, és eltároljuk a földben, vagy olyan anyagokat állítunk elő vele, amelyeknek az élettartama sokkal hosszabb, újra felhasználhatóak. Ezt jelenti a körkörös gazdaság, energetikai vagy anyagalapon többször felhasználni a nyersanyagot termelési célokra.
Nem könnyű elindulni ezen az úton, figyeljük a szabályozókat is, azonnal alkalmazkodni kell. Például itt a földgáz: egy időben mindenki eldobta, most újra elkezdte használni mindenki. A megtérülés alsó hangon 15 év, ennyivel előre kellene tudni, merre fordul a politika. Azt szoktam mondani, az egyházzal és a politikával nehéz MVP-ről (minimálisan életképes termékről), pénzügyi megtérülésről beszélni, mert ennek a kulcsa az idő, ami az egyházzal beszélgetve túl hosszú, a politikával beszélgetve pedig túl rövid.
Kapcsolódó bejegyzések
Gázolajat készít a lakossági használt sütőolajból a Mol
Az ünnepek előtt a Mol ismét a használt sütőolaj környezetbarát elhelyezésére hívja fel a figyelmet.
Zöldberuházások a MOL-nál
Áder János elgondolkodtató példaként a sörösdobozok kis pattintós fülét hozta fel. Ezt a kis újítást 1976-ban találták ki, és mára egy év alatt az USA-ban 105 milliárd ilyen dobozt vásárolnak. Kiszámolták, hogy csak ez a kis fül 16 ezer tonna alumíniumot jelent, tehát amikor visszagyűjtik, ez mind megtakarítás lesz. Visszatérve a MOL-ra, azt kéri, a fenntarthatóságot tekintve fontos területekről is essen szó, mint a műanyag-felhasználás és -újrahasznosítás, a biogáz, az étolaj-újrahasznosítás (ez már korábban is volt, de növelték, és foglalkozni is kell vele), valamint a használt gumiabroncsok felhasználása gumibitumenként. Tudták, hogy évi 40 ezer tonna használt gumi keletkezik Magyarországon?
A MOL esetében két tényező a legfontosabb – válaszolt Hernádi Zsolt –, és mindkettő az ellátásbiztonsághoz kapcsolódik: legyen földgáz a háztartásokban, és legyen benzin a kocsikban. Ezekből van a pénz, innen tudnak aztán a körforgásos és az alternatív irányokba indulni. 2-szer, 3-szor annyi egy zöldberuházás belső megtérülési ideje, mint egy sztenderdé. De a MOL befektetői is elvárják a zöldítést, és persze rajtuk is van társadalmi nyomás.
A MOL viszonylag kicsi cégekbe szállt be, hazai szinten is sokkal több kellene belőlük. A kukák tartalmának 85%-a például hulladéklerakóba kerül, föld kerül rá, pedig lenne mint felhasználni belőle. Biogáz tekintetében Magyarország legnagyobb telepét vettük meg, de ez is kicsi. A biogáz egyébként mindenképp kikerül a légkörbe, csak előtte tudnánk használni fűtésre is, ami nem mindegy.
Kapcsolódó bejegyzések
Kidobjuk, pedig nem kellene: a használtan is hasznos az étolaj
A használt sütőolaj begyűjtése Szerencsére Magyarországon is egyre megszokottabb jelenség, igaz, bőven van még hova fejlődni: ma Magyarországon mintegy 25 000 tonna használt étolaj keletkezik a háztartásokban éves szinten, a tavaly begyűjtött 550 tonna csak a töredék.
Az étolaj begyűjtésével rosszul áll az ország, pedig a MOL-nak ez jó alapanyag. Ausztriában tízszer ennyit gyűjtenek be. Jó, ha nem a lefolyóba kerül, mert akkor a vizeseknek nagy problémát okoz. Mi fel tudunk dolgozni sokkal nagyobb mennyiséget is. Nem lenne szükség pálmaolajra, ha begyűjtenénk a rengeteg európai étolajat – mondta el a MOL vezére.
Áder János közbeveti, hogyan is néz ki a pálmaolaj-felhasználás: Indonéziában kivágják az esőerdőt, pálmaültetvényt telepítenek, aztán az olaj sok ezer km-t megtesz, idejön, aztán a Shell belekeveri a benzinbe, és kiírja, hogy zöldített. Biztosan nem ez a jó út.
Kapcsolódó bejegyzések
A pálmaolaj újabb sötét oldala
A pálmaolaj-termelés a dél-kelet-ázsiai esőerdők egyik legnagyobb ellensége, mert az ültetvények miatt nagy ütemben irtják az erdőket. Ráadásul nem csak a természetet, az embereket is kizsákmányolják a termelők.
Használt gumiból autópálya
Hernádi Zsolt a gumibitumennel folytatja: ez úgy készül, hogy a használt gumit ledarálják, az őrleményt pedig bitumennel keverve útépítésre használják. A MOL-é attól különleges, hogy melegen lehet tartani, jobban alkalmazható, mint a hideg. Hosszú az élettartama, de drágább is.
Ha csak az árat nézik, akkor nem versenyképes, pedig egyébként igen. Műfüves focipályákra is kerül a darálékból, de ez átmeneti felhasználás. A gumibitumen csak 30 év múlva lesz újra hulladék, azonban így, a focipályáról sokkal hamarabb.
Egyébként a gumi a legismertebb tiltott import, az éjszaka leple alatt szállítják nagy telephelyekre, ahol aztán valami történik vele.
Kapcsolódó bejegyzések
Egy magyar cég fejlesztésével használt gumiabroncsokat lehet újrahasznosítani
A folyamat végére a gumiabroncs összes hasznosítható részét feldolgozzák, az így nyert anyag pedig közvetlenül használható fel bármely gumi- vagy műanyag alapú termék gyártásához.
MOL MOHU: az új lakosságihulladék-feldolgozó vállalat
Áder János arra kéri Hernádi Zsoltot, beszéljenek a MOL MOHU-ról is, amely nyáron alakult a lakossági hulladék feldolgozására. Megvannak az EU-előírások arra nézve, hogy 2030-tól milyennek kell lennie a visszagyűjtési aránynak a műanyag, a papír, az alumínium esetében. Viszont az elektronikai hulladékról vagy a textilről ritkán beszélnek, ezekkel vajon mi a helyzet?
A textilre vonatkozóan nincs előírás, ezért sincs szeparált gyűjtés, csak bekerül a háztartási hulladékba vagy az erők szélére – mondta el Hernádi Zsolt. Ez rettentően káros, mert a textil lassan bomlik le, és a gyártása sem környezetbarát. Másodlagos feldolgozásra lenne szükség, de ma ez nincs. Biztosította a hallgatóságot, hogy ezt a MOL-nál meg tudják majd csinálni.
Kitért a különféle előírásokra is: a ma 51% lerakóba kerülő hulladékról 10%-ra le kell vinni az arányt. Ma 35% az újrahasznosított hulladék aránya, ezt fel kell vinni 65%-ra. Az elektronikai hulladék esetében jelenleg csak 20%-os az újrahasznosítás, ez extrém alacsony, pedig sok értékes és ritka anyag rejlik az elektronikai hulladékban, arany, ezüst, réz és más fémek. A MOL két fontos célja a jövedelmező működtetés (hiszen 35 évre szóló koncessziót kaptak), és elérni az EU-s célokat. Kiemeli: ezek valóban jó EU-s célok.
Kapcsolódó bejegyzések
Kína mesterterve az európai autógyártás ellen
A másodszor megrendezett Greendex Szalon középpontjában az elektromos mobilitás és az európai autógyártás állt.
Végre újra lesz üvegvisszaváltás
Áder János felidézi, hogy gyerekkorunkban az üveg visszagyűjtése milyen természetes része volt a világunknak, és most januártól ez újra visszatér.
Hernádi Zsolt megjegyi, hogy ő is ebből élt diákkorában. Évente 70 ezer tonna PET-palack termelődik az országban, és ez jelenleg nem hasznosul újra élelmiszercélra, hanem megvesszük külföldről újra. Ezt egészen elképesztőnek nevezi. 2 és fél év múlva 77%-át újra kell hasznosítani, 2029-ig pedig a 100%-át. A balti és a norvég, de 2022 óta a szlovák üveggyűjtő rendszer is jól működik. Egy kicsit többet kell fizetni az üvegekért, de tényleg visszaviszik az emberek, és összeszedik az eldobált üvegeket is. Ez üzlet, működni fog nálunk is.
Kapcsolódó bejegyzések
Újra lesz betétdíjas üvegvisszaváltás Magyarországon
A tervek szerint 2021 végén, 2022 elején indul el a rendszer Magyarországon, kezdetben az üveg és fém csomagolóanyagokat lehet majd visszaváltani, később más anyagokat is, például a kozmetikai termékek csomagolásait.
A „kiemelt gyártói felelősség” termékdíjról
Mit jelent a kiemelt gyártói felelősség? Hernádi Zsolt elmondta: a gyártónak viselnie kell a felelősséget a terméke életciklusára nézve, hogy amikor hulladék keletkezik, legyen meg ennek a fedezeti összege. A magyar termékekre ez egyértelmű, a külföldön gyártott termékek esetében a termékdíjat a forgalomba hozó fizeti meg.
Ausztriában, Horvátországban ez a rendszer már régóta működik, ez csak nálunk új. Fontosnak tartja, hogy mindenkire vonatkozzon, ne legyenek kivételek.
Kapcsolódó bejegyzések
A háztartási biohulladék-gyűjtésre dolgoztak ki megoldásokat a PTE-n
Januártól kötelező lesz a biohulladék szelektív gyűjtése a háztartásokban is, a rendszer tervezése pedig már javában folyik.
Röviden a szintetikus üzemanyag is szóba került
Kitérnek a közlekedés zöldítésére is, Áder János felveti a szintetikus üzemanyag kérdését, arra is kíváncsi, mennyire reális ezt használni majd. A MOL vezetője kifejti, hogy a technológia megvan, 1920 óta ismerjük, de nem használták, mert nagyon drága. 9-szer annyiba kerül előállítani, mint a sztenderdet, ráadásul olyan, mint a smirgli, tönkreteszi a hengereket. Társadalmi hasznossága is kérdőjeles, mert nagy hatékonyságvesztéssel jár, több mint 90% a veszteség. Csak csöndben teszem hozzá – mondja –, hogy a személyautók a CO2-kibocsátásnak mindössze 12%-áért felelnek, a többi a hajó, a repülő, a fűtés stb. Az elektromos autó hype-jánál pedig azt is tudni kell, hogy az áram 50%-ban fosszilis forrásból jön.
Áder János rámutatott: a zöldítés nem ideológia vagy jó szándék kérdése, hanem kémia, matematika és üzlet is. A szándék egyértelmű.
Fotók: Szecsődi Balázs