„A klímaváltozás nagyban befolyásolja a víz körforgását, ami leginkább a szélsőséges időjárási eseményekben mutatkozik meg” – hangsúlyozta Áder János volt köztársasági elnök, a Kék Bolygó Alapítvány kuratóriumi elnöke az Öveges József Technikumban és Szakképző Iskolában tartott fenntarthatósági előadásán.
A zsúfolásig megtelt előadóteremben közel 200 diák jelenlétében tartotta meg különleges tanóráját Áder János, aki környezetvédelmi totóval egybekötött interaktív előadást tartott a hallgatóság számára. Az érdeklődő publikum egyik fele környezetvédelmi technikus tanuló volt, így a nehezebbnek tűnő „szakmai” kérdések sem maradtak válasz nélkül. A volt államfő ezért házi versenyt rendezett a kérdéssorozathoz kapcsolódóan, amely még inkább felkeltette a diákok érdeklődését. Ezekből szemezgetünk a továbbiakban!
Fotó: szerzői archívum
Elsőként az üvegházhatású gázokról esett szó; itt hangzott el az első totó-kérdés, miszerint hány Celsius-fok lenne a Földön üvegházhatás nélkül. A jó válasz a -18 Celsius-fok, amit a teremben ülő valamennyi diák helyesen tudott.
A vizek témakörében több fontos kérdés is felmerült. A klímaváltozás nagyban befolyásolja a víz körforgását, ami leginkább szélsőséges időjárási eseményekben mutatkozik meg. Erre jó példa az Aral-tó, amely 50 évvel ezelőtt még vízzel volt tele, ám mára kiszáradt. Az illusztrációként szolgáló fotó megdöbbentette a diákokat, amit a további példák csak tovább fokoztak. Az említett témakörhöz tartozik a gleccserek visszahúzódása, a Nagy-korallzátony élővilágának pusztulása, a sarki jég olvadása, az özönvízszerű esőzések és a pusztító aszályok gyakorisága is. „Ezek mind hozzájárulnak a hidrológiai ciklus felborulásához” – fogalmazott a Kék Bolygó Alapítvány kuratóriumi elnöke.
Fotó: Canva
A következő kérdés szintén ehhez a témakörhöz kapcsolódott: mennyi a felszíni, folyékony, könnyen hozzáférhető édesvíz aránya a Föld vízkészletét tekintve? A diákok többsége helyesen tudta a 0,007 százalékos arányt, amit Áder János hidrológiai James Bond-aránynak nevezett el.
A volt köztársasági elnök a termőtalaj fontosságáról is beszélt a több száz fős publikumnak. Előadásában érdekes adatokat tárt a hallgatóság elé. Például, hogy a földi fajok 25 százaléka a talajban él, vagy hogy 1 hektár termőföldön a baktériumok mennyisége akár több tonna is lehet. Az elnök azon kérdésére viszont, hogy 1 centiméter termőtalaj képződéséhez hány évre van szükség, csak kevesen tudták a választ. Az 500–1000 éves időintervallum meglepte a diákokat.
„A talajművelés technológiáján változtatnunk kell a jövőben, ha meg akarjuk őrizni a termőföld mennyiségét és minőségét. A hagyományos művelési technológia homokozóvá alakítja a termőföldet, s ez bizony globális probléma, hiszen az Európai Unióban a termőtalaj 60–70 százaléka leromlott állapotú” – fogalmazott az elnök.
Kapcsolódó bejegyzések
Áder János: a fenntartható gazdálkodás és a nyereségesség nem zárja ki egymást
A klímaváltozás több szempontból is komoly kihívást jelent a mezőgazdaság számára és ez nemcsak Magyarországon van így, hanem a világ számos pontján.
Az előadás során a talaj „internete”, vagyis a felszín alatti világ is szóba került. Áder János kiemelte, hogy a talajban élő gombák nagy szerepet játszanak a növények gyógyításában, a talajszerkezet javításában, s még a növények közötti kommunikációban is. A gombák a gyógyszeralapanyagokban is megtalálhatók, így az emberek egészségmegőrzésében is kulcsfontosságúak.
A beporzók fontossága is fókuszba került az interaktív előadáson. Kiderült, hogy 1 teáskanál méz előállításához 12 méhre van szükség, beporzás nélkül pedig élelmiszereink 40 százaléka eltűnne. A meghökkentő számok sokakat megdöbbentettek, de bízva az előadás edukációs hatásában, a jövőben remélhetőleg cselekvésre ösztönzik majd a diákokat.
Kapcsolódó bejegyzések
Gondolj a beporzókra, ültess méhlegelőt!
Ezekkel a növényekkel lehet egész szezonban virágzó, hasznos méhlegelőnk.
Áder János a mai erdők helyzetéről is megosztott néhány gondolatot. A környezetvédelmi totóban a legvégsőkig fej-fej mellett haladt az Öveges József Technikum és Szakképző Iskola két csapata. A következő kérdésre, miszerint évente mennyi erdőt vágnak ki a Földön, az Olaszország méretű területet adták helyes válaszul a fiatalok. A lesújtó tények mellett egy számunkra örömteli hírt is közölt a volt államfő: Magyarországon kívül nincs még egy olyan ország a világon, ahol 100 esztendő alatt megduplázódott volna az erdők mennyisége.
Az előadás utolsó részében Áder János a műanyagszennyezés és a túlfogyasztás problémáját is a hallgatóság elé tárta. Másodpercenként 20 ezer palackozott italt adnak el világszerte, és a PET-palackok kapcsán az is kiderült, hogy mit jelent az „ötös szabály”: 5 másodperc legyártani, átlagban 5 percig használjuk, és 500 évbe telik, mire lebomlik.
Fotó: szerzői archívum
A következő kérdés kifogott mindkét csapaton. A teremben ülők nagy része farmert viselt, de csak kevesen gondolták, hogy 7600 liter víz szükséges egyetlen farmernadrág előállításához. A textillel kapcsolatban az elnök kiemelte, hogy az általunk vásárolt ruhák egyharmadát mindössze egyszer vesszük fel, vagy akár egyszer sem, s hangsúlyozta, hogy napjainkban a textilipar felel a szén-dioxid-kibocsátás 10 százalékáért.
A háziverseny utolsó kérdése az okoseszközökhöz kapcsolódott: 1 tonna ércből vagy 1 tonna mobiltelefonból nyerhető-e ki több arany? Pár évtizeddel ezelőtt talán más lett volna a válasz, de ma már tudjuk, hogy a digitális világ egyre több szférában átveszi a vezetést. Így mindkét csapat helyesen adta feleletül, hogy a mobiltelefonok „aranyat érnek”. A háziverseny végül döntetlennel zárult.
Kapcsolódó bejegyzések
Ferenc pápa gazdasága Esztergomban
Fiatal kutatók és vállalkozók találkoztak a pápa által életre hívott „Ferenc gazdasága” mozgalom keretében Esztergomban.
A ismeretekben gazdag előadást Áder János Ferenc pápa Laudato si’ című enciklikájából vett idézetével zárta: „A Földet édenkertként kaptuk a Teremtőtől, unokáinknak ne pusztaságként adjuk tovább!”
Kiemelt fotó: Canva
