Az éghajlati válság egyre több embert ébreszt rá a fogyasztási döntéseik és az általuk hagyott szénlábnyom közötti összefüggésre. Bár az élelmiszerek lábnyomával kapcsolatos egyes kérdések viszonylag egyszerűnek tűnhetnek, a valóság nem mindig olyan egyértelmű, mint amilyennek látszik.

A világszerte megtermelt élelmiszerek mintegy harmada hulladékként a szeméttelepeken végzi, vagy hulladékégetőbe kerül. Nemcsak maga az élelmiszertermelés folyamata igényel sok erőforrást, hanem közben metán is keletkezik – egy olyan üvegházhatású gáz, amely még a szén-dioxidnál is mérgezőbb.

Az ENSZ szerint, ha a világ felhagyna az élelmiszerpazarlással, akár 11%-kal is csökkenthetnénk a szén-dioxid-kibocsátást. A kevesebb pazarlást eredményező étrend választása ezért fontos része az általános élelmiszerlábnyom csökkentésének.

2018-ban a Vermonti Egyetem, a New Hampshire-i Egyetem és az USDA által közösen végzett tanulmány azt vizsgálta, hogy az étkezési szokásaink hogyan függhetnek össze az élelmiszer-pazarlás mennyiségével. Az amerikaiak által naponta kidobott 150 000 tonna élelmiszerre vonatkozó kormányzati adatokra támaszkodva a tanulmány néhány érdekes következtetésre jutott, amelyek alapján egyesek úgy vélték, hogy az „egészségesebb” étrend nagyobb mennyiségű élelmiszerpazarlással jár együtt.

A kutatók lineáris kapcsolatot mutattak ki a magasabb minőségű étrend (egészségesebb étrend) és a nagyobb élelmiszerpazarlás között. A legalacsonyabb minőségű, túlnyomórészt állati termékekből és túlságosan feldolgozott gyorséttermi ételekből álló étrendet fogyasztók átlagosan 295 gramm élelmiszert pazaroltak el naponta, míg a legmagasabb minőségű, gyümölcsökből és zöldségekből álló étrendet fogyasztók 535 gramm élelmiszert pazaroltak el.

Míg azonban egyesek gyorsan arra következtettek, hogy ez azt jelenti, hogy az egészséges, teljes értékű étrend több élelmiszerpazarláshoz vezet, a tanulmány kutatói világossá tették, hogy az összefüggés nem egyértelmű, mivel a mezőgazdasági termőterületek nagy részét az állatok takarmányának termesztésére használják. Más szóval a húsfogyasztás közvetlenül a növényi kultúrákat termesztő földterületek jelentős részét veszi igénybe.

Ezt tovább pontosította egy tanulmány, amelyet az év elején tettek közzé az Egyesült Államokban, a virginiai William & Mary Egyetem Egészségtudományi Tanszékének kutatói. A tanulmányban a tudósok elmondták, hogy bár az alacsony minőségű étrend a kormányzati végadatok tekintetében kevesebb hulladékot termelhet, ezek az étrendek – amelyek jellemzően több állati eredetű terméket tartalmaznak – az állattenyésztés és a takarmánytermesztés jellegéből adódóan nagyobb arányú termőföld-pazarlást okoznak.

Egy másik összetett tényező az élelmiszerhulladék komposztálhatósága. Míg a gyümölcsökből és zöldségekből származó növényi hulladékok komposztálhatók, a legtöbb országban nem engedélyezik a hús- és tejtermékekből származó hulladékok komposztálását a települési rendszerekben. Bár technikailag megoldható, de a hús- és tejtermékek komposztálása – különösen a nagy létesítményekben – nehéznek számít, mivel vonzzák a kártevőket és a baktériumokat, és szagproblémákat okoznak, ezért a hús- és tejtermékeket legtöbbször a hulladéklerakókba kell dobni vagy égetőkben elégetni.

Milyen ételeket válasszunk?

1) Együnk lefelé az élelmiszerláncban: azaz minden olyan élelmiszer, amelynek előállításához kevesebb erőforrásra van szükség, kevésbé pazarló, tehát minden, amit egészben ehetünk és főzhetünk (ez azt is jelenti, hogy kevesebb feldolgozott élelmiszert kell fogyasztanunk).

2) Válasszunk olyan élelmiszereket, amelyeknek rövidebb az ellátási lánca: ha saját magunk termesztjük, az a legjobb! De ha nem, akkor helyben szerezzük be – minél rövidebb az ellátási lánc, annál rugalmasabb lesz a rendszer a felesleg kezelésére.

Ha az élelmiszerpazarlást is vissza akarjuk szorítani, akkor létfontosságú, hogy csak a megfelelő mennyiségű friss gyümölcsöt és zöldséget vásároljuk meg, amennyit el tudunk készíteni, vagy amit megromlás előtt el tudunk fogyasztani, és ne féljünk a „csúnya”, de tökéletesen ehető termékektől.

Forrás (greenquenn.com)