A robbanásszerűen terjedő hal jelenléte óriási ökológiai kockázatot jelent, rontja a vízminőséget és elfogyasztja az őshonos halak ivadékait is.
A busát még az 1950-es években kezdték el telepíteni a világ számos pontján, így Magyarországon is. Eredetileg a fehér és a pettyes busa is Kelet-Ázsia folyóiban volt őshonos, de mára minden kontinensen elterjedtek, több mint 20 ország természetes vizeiben meghonosodtak. Ez azért problémás, mert az invazív busák fito- és zooplankton szervezeteket fogyasztanak, köztük az őshonos halak ivadékait.
Dr. Halasi-Kovács Béla, a MATE Akvakultúra és Környezetbiztonsági Intézet, Halászati Kutató Központ (AKI-HAKI) vezetője szerint a két faj és hibridjeik a legnagyobb ökológiai kockázatot jelentő inváziós halak közé tartoznak.
Ezek a halak épp a táplálékhálózat azon elemét fogyasztják, amely a vízvirágzást is okozó algafajok legfontosabb természetes fogyasztói a hazai vízrendszerekben.
– mondja Dr. Halasi-Kovács Béla.
A HAKI évek óta dolgozik a probléma megoldásán. Ehhez elkészítették az ország busatérképét, ami a busák célzott horgászatában segíthet, valamint egy olyan új módszeren dolgoznak, amivel pontosan meg tudják határozni a halak populációinak méretét.
Kapcsolódó bejegyzések
Invazív fajok a kertünkben: mit tehetünk?
Az eredeti élőhelyükön őshonos fajok nálunk invazívak lehetnek. De hogyan kerülhetnek ide, és mi a fő probléma velük?
Ezek feltárása érdekében hidroakusztikus és molekuláris biológiai alapokon nyugvó módszereket is bevonunk a vizsgálatokba és DNS-töredékek alapján próbáljuk becsülni a busa alkotta biomassza méretét, hogy még pontosabb adatokat gyűjthessünk a faj élőhelyhasználatáról és vándorlási mintázatáról.
– mondta Dr. Vitál Zoltán tudományos főmunkatárs
A kutatásban közreműködnek egy amerikai kutatócsoporttal is, így még értékesebb eredmények születhetnek, hiszen lehetővé válik az adatok összehasonlítása. Az USA-ban egyébként sokkal rosszabb a helyzet mint nálunk, ott dollármilliárdokat emészt fel a busa elleni védekezés. (Turista Magazin)