Ennyit tudsz spórolni a hőszivattyúval, érdemes kihasználni a támogatást
Ennyit tudsz spórolni a hőszivattyúval, érdemes kihasználni a támogatást

A hőszivattyúk elterjedése megállíthatatlan folyamatnak tűnik, ami nem csoda: a múlt nyáron életbe lépett, új építésű ingatlanokra vonatkozó minden eddiginél szigorúbb épületenergetikai szabályoknak szinte már csak ezzel a technológiával lehet megfelelni. Felújítások esetén is optimális választás lehet. Bár bekerülési költsége magasabb, mint egy kondenzációs kazáné, üzemeltetése jelentősen olcsóbb, hiszen a környezet hőenergiáját is hasznosítja hűtésre és fűtésre, a működéséhez szükséges elektromos áram érkezhet napelemből, de H-tarifás hálózati energia is igényelhető.

A Portfolió az Immergas szakértőjét kérdezte, aki szerint összességében a technológiával önmagában is könnyedén elérhető az elvárt 30%-os energiamegtakarítás. Magyarország egyelőre jelentősen el van maradva a működő hőszivattyúk számában, de nem függetlenül a támogatásoktól, szédítő tempóban terjednek a berendezések.

2025-ben Magyarországon ismét elérhetők állami támogatások – többek közt – a hőszivattyúk telepítésére. Ezek részleteiről és feltételeiről a Pályázati Portálon lehet tájékozódni. Érdemes kihasználni az akár 6 millió forintos maximális támogatást nyújtó Otthonfelújítási Programot.

Milyen hőszivattyúk léteznek?

A hőszivattyúkat elsősorban aszerint kell megkülönböztetni egymástól, hogy honnan, milyen közegből (levegőből, földből, vízből) veszik fel az energiát, és azt milyen közegnek (levegőnek, víznek) adják át, amihez zárt rendszerben úgynevezett hűtőközeget (gázt) használnak.

Ennek alapján az alábbi típusokat érdemes kiemelni, mivel ezek terjedtek el leginkább hazánkban:

  • Levegő-levegő hőszivattyúk: olyan berendezések, amelyek a levegőből veszik fel a hőt, és a levegőnek is adják le. Ezek közé elsősorban a hűtő-fűtő klímák tartoznak, amelyek a legelterjedtebbek a háztartásokban.
  • Levegő-víz hőszivattyúk: a levegőből felvett hőenergiát a fűtési vagy a hűtési rendszerben keringtetett víznek adják át. A rendszer lehet padló-, fal- vagy mennyezetfűtés (-hűtés), fan-coil-os rendszer, de ha csak fűtési feladatokat látnak el, akkor lehet radiátorokat is használni.
  • Föld-víz hőszivattyúk: ebben az esetben a berendezés egy vagy több mélyre lefúrt talajszonda vagy a talajban vízszintesen telepített csőrendszer segítségével a föld hőjét hasznosítja, és adja át jellemzően fűtő- vagy hűtővíznek.
Többféle hőszivattyút is választhatsz.
Kép: canva

Mikor érdemes hőszivattyúban gondolkodni?

Ha röviden kellene válaszolni: bármikor. A hőszivattyú egyszerre takarékos, környezetbarát és komfortos megoldás épületek fűtésére, hűtésére, és megfelelő telepítés esetén akár használati meleg víz előállítására. Mivel a rendszerek a környezetben (levegőben, földben, vízben) található hőenergiát is hasznosítják, egy gázkazánhoz vagy elektromos fűtőberendezéshez képest plusz „ingyen energiát” tudnak bevonni a működésbe.

A hőszivattyús megoldásokkal megfelelő tervezés és kivitelezés esetén jelentős energiamegtakarítást lehet elérni a hagyományos rendszerekkel szemben. A hőszivattyúk működéséhez minden esetben szükség van áramra, hiszen a kompresszor, a szivattyúk, a ventilátorok mind elektromos energiával működnek, ugyanakkor ez érkezhet napelemből vagy más megújuló energiaforrásból is.

Új ingatlan építése és a meglévő korszerűsítése esetén is jó választás lehet hőszivattyús fűtés-hűtés beépítése. Új és meglévő ingatlan esetén is teljesen komplex rendszert lehet létrehozni például padlófűtéssel és mennyezethűtéssel, használati meleg víz előállításával, melegvíz-tárolóval, napelemekkel és napkollektorokkal együtt. Egy ilyen mindenre kiterjedő megoldással problémamentesen teljesíthető az elvárt, közel zéró emissziós üzemeltetés.

Hogy jön ki a matek?

Nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a legkedvezőbb árú megoldások bekerülési költsége is másfélszer-kétszer több lehet, mint egy hagyományos kondenzációs gázkazáné. Egy hőszivattyú telepítéséhez azonban inkább teljes költséggel kalkuláló (totex) szemlélettel érdemes közelíteni, mintsem csak a bekerülési költséggel számolni.

A költségek gyorsan megtérülhetnek.
Kép: canva

Hőszivattyúkkal a klímaváltozás ellen

Az Eurostat adatai szerint az EU-ban felhasznált energia mintegy 50%-át fűtésre és hűtésre használják fel, amelynek még mindig több mint 70%-a fosszilis tüzelőanyagból (főleg földgázból) származik. A lakossági szektorban a végső energiafelhasználás mintegy 80%-át helyiség- és vízmelegítésre használják fel. A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) 2022-ben közzétett jelentése szerint a hőszivattyúk 2030-ra (optimális esetben) legalább 21 milliárd köbméterrel csökkentik majd Európa gázigényét.

Az EU Green Deal céljaival összhangban a REPowerEU-terv (az Otthonfelújítás Program forrásai is ebből a programból származnak) többek között az energiahatékonysági beruházások gyorsítását tűzte ki célul. Ennek része a fosszilis tüzelőanyagok (jórészt földgáz) arányának csökkentése, a meglévő épületállományban működő hőszivattyúk arányának megduplázása (a 2022-es bázishoz képest), valamint a nagy távfűtési és -hűtési hálózati hőszivattyúk telepítésének felgyorsítása.

A cél az, hogy 2027-ig legalább 10 millió további hőszivattyút telepítsenek szerte az EU országaiban.

Az Európai Hőszivattyú Szövetség (EHPA) adatai szerint a hirtelen növekedés után, az elmúlt 1–2 évben csökkent a hőszivattyúk terjedési üteme. A hőszivattyúk nemzeti bajnokai egyértelműen a franciák, ahol már jóval meghaladta a 6 millió darabot a működő készülékek száma, őket valamivel lemaradva Olaszország és Svédország követi. Magyarország jelentősen le van maradva nemcsak a nyugat-európai, hanem a régiós országok némelyikétől is: Lengyelország, Ausztria, Csehország, Szlovákia és a balti országok háztartásai is több hőszivattyút használnak.

A teljes cikket a Portfolión olvashatod.

Kiemelt kép: canva

search icon