Kedvező kilátásokkal indul az idei húsvéti szezon a hazai juhtenyésztők számára. Az európai piacon egyre erősödő kereslet tapasztalható, melyet a korai húsvéttal egybeeső muszlim ramadán ünnep is tovább növel.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK), a Magyar Juh és Kecsketenyésztők Szövetség (MJKSz), valamint a Juh és Kecske Ágazati Szakmaközi Szervezet (JKÁSz) közös piaci körképe szerint, a legtöbb kissúlyú bárány az idén is Olaszországba kerül, de jelentős a francia, a német, a belga és a holland kereslet is a magyar bárányok iránt.
Az összegzés kiemeli, hogy a hazai juhtenyésztés szempontjából bizakodásra ad okot, hogy a 2027-ig tartó Közös Agrárpolitikában (KAP) számos olyan új elem, támogatási forma megjelenik, amely a korábbiaknál több címen nyújt segítséget a gyepre alapozott, extenzív állattartás számára. A piaci körképben megállapították azt is, hogy Európában növekszik a kereslet a juh- és a bárányhús iránt, az EU önellátottsági szintje ugyanis Nagy-Britannia kiválásával a korábbi 95 százalékról 88 százalékra csökkent.
Kapcsolódó bejegyzések
Javulhat a hazai juhágazat versenyképessége
Az EuroSheep projekt keretében megszerzett tudás hatékonyan segítheti a magyarországi juhágazat jövedelmezőségét.
Az árak tekintetében idén ugyanakkor az előző évekhez képest mérsékeltebb ütemű növekedés várható. 2023-ban a viszonylag korai, március végén esedékes húsvéti időszakban az idehaza tartott állatok bárányai túlnyomórészt Olaszországba kerülnek, ahol a katolikus hagyományok és a gasztronómiai szokások miatt kedvelt étel a bárány húsvétkor.
Az idei húsvéti időszak abból a szempontból különleges lesz a hazai juhtenyésztők számára, hogy a keresztény ünnep és a muszlim vallásúak szent hónapja, a Ramadán átfedésben lesz egymással, ugyanis húsvétvasárnap március 31-re esik, míg a Ramadán március 10-től április 8-ig tart.
A beszámolóból kiderül, hogy a hazai juhtenyésztés szempontjából pozitív változás az exportpiacok diverzifikálása. A hagyományos olasz piac mellett sikerült új exportkapcsolatokra is szert tenni az elmúlt években, így csökkent az ágazat kiszolgáltatottsága. Míg az olasz piacra továbbra is döntő hányadban a kissúlyú bárányok kerülnek, 12-16 kilogrammos vágottsúlyú kategóriában, a nagy súlyú bárányok (16-18 kilogramm) egyre nagyobb hányada kerül Franciaországba, Belgiumba, Németországba, Ausztriába és Hollandiába, de jelentős a közel-keleti piac érdeklődése is.
Kapcsolódó bejegyzések
Legelők és juhok őre Erdélyben – interjúnk egy igazi pásztorral
Néhány éve újra felfedezték a nagy hagyományú legeltetés pozitív hatását a természetes biodiverzitásra. A gyepterületek életközösségét a pásztorok közreműködésével lehet megvédeni. Béres Sándorral beszélgettünk arról, hogy miként lett juhász, milyen ez az életforma, és hogyan kapcsolódik össze a legeltetés és a természetvédelem.
A változásoknak köszönhetően a piac szinte egész évben állandóan igényli a bárányokat, megszűnt a szezonalitás, vagyis nem csak a három kiemelt olasz ünnep (húsvét, ferragosto, karácsony) környékén nagy a forgalom. Míg a bárányexport folyamatosan erősödik, a hazai bárányhús fogyasztása továbbra is nagyon alacsony szinten van. A múlt év első felében ráadásul az egyébként is alacsony bázishoz képest 25 százalékkal csökkent a forgalom. A hazai juhhús fogyasztás éves szinten egy főre vetítve alig éri el a 0,2 kilogrammot, messze elmarad az uniós átlagtól – hívta fel a figyelmet a körkép.
A Planet Budapest 2023 fenntarthatósági expón is a kiemelt témák közé tartozott állatfajaink fenntartása, melyet a Your Planet kiállítás mutatott be. A rendezvényen a hazai agrárszektor számos neves képviselője vett részt, értékes előadásokat és innovatív megoldásokat prezentálva az érdeklődők számára.
(NAK)
Fotó: Pixabay