Az idegrendszerünk irányítja és szabályozza az egész szervezetet. Testünk emiatt érzékeli a környezetét, reagál a változásokra, és működik összehangoltan. Másodpercenként milliónyi információ fut át az idegrendszeren, így diszfunkciói komoly gondokat okozhatnak. A megbetegedések érinthetik az agyat, a gerincvelőt, az idegeket vagy az izmokat, lehetnek öröklöttek, szerzettek, gyulladásos, degeneratív, autoimmun vagy traumás eredetűek. Megelőzésüknek azonban többféle módja is lehet.

Ahhoz, hogy a betegségeket és a megelőzésük lehetséges módjait megértsük, az idegrendszer működésébe is bepillantást kell nyernünk. Az idegrendszer részei az agy, a gerincvelő és egy összetett ideghálózat. A rendszer feladata, hogy oda-vissza küldje a külvilág üzeneteit az agy és a test között. Az agy irányítja a test összes funkcióját a gerincvelő segítségével, amely az agytól halad lefelé a háton keresztül. Fonalszerű idegeket tartalmaz, amelyek minden szervhez és testrészhez elágaznak.

Az idegrendszer a központi idegrendszerből és a perifériás idegrendszerből áll:

• a központi idegrendszer magában foglalja az agyat és a gerincvelőt;
• a perifériás idegrendszer jelenti azokat az idegeket, amelyek az egész testben futnak.

Egy rendszer, amely mindenhez hozzákapcsolódik

Az idegrendszer apró sejteket, úgynevezett neuronokat használ a „csevegésre”, melyek a test összes idegébe szállítják üzeneteiket. Neuronok milliárdjai dolgoznak együtt a bonyolult kommunikációs hálózat létrehozásán. A különböző neuronoknak más-más feladatuk van, például a szenzoros neuronok információt küldenek a szemből, a fülből, az orrból, a nyelvből és a bőrből az agyba. A motoros neuronok üzeneteket szállítanak az agyból a test többi részébe, hogy az izmok mozogjanak. Ezek a kapcsolatok eredményezik azt, ahogyan gondolkodunk, tanulunk, mozgunk és érzünk. Szabályozzák testünk működését: a légzést, az emésztést és a szívünk dobogását.

Az idegrendszer diszfunkciója, betegségei

Amilyen fontos az idegrendszer, olyan sokféleképpen károsodhat, és jöhetnek létre rendellenességei. Ezek kialakulhatnak sérülések, fertőzések következtében, de degeneráció vagy szerkezeti hibák is okozhatják a károsodást. Ugyanígy állhat véráramlási zavar, autoimmun rendellenesség vagy daganat a kialakult diszfunkció hátterében.

Sokfélék lehetnek, sokféle tünettel. Az idegrendszer zavarai általában az alábbiak:

• Érrendszeri betegségek, például stroke, átmeneti ischaemiás roham (TIA), subarachnoidális vérzés, szubdurális vérzés és hematóma, valamint extraduralis vérzés.
• Fertőzések, mint például agyhártyagyulladás, agyvelőgyulladás, myelitis és epidurális tályog.
• Strukturális rendellenességek, például agy- vagy gerincvelő-sérülés, nyaki spondylosis, carpalis alagút szindróma, agy- vagy gerincvelő daganatok.
• Görcsrohamok, például epilepszia.
• Degeneráció, például Parkinson-kór, amiotrófiás laterális szklerózis (ALS), Huntington-chorea és Alzheimer-kór.
• Autoimmun vagy gyulladásos betegségek, például Bell-bénulás, sclerosis multiplex, perifériás neuropátia és Guillain-Barré-szindróma.
• Mentális egészségi zavarok, például hangulatzavarok, depresszió és skizofrénia.

A WHO szerint minden harmadik ember szenved idegrendszeri betegségben valamikor az élete során. A stroke évente kb. 15 millió embert érint, míg a demens betegek száma is több tízmillió világszerte.

Az ilyen típusú betegségek száma azért is növekszik, mert a népesség elöregszik, stresszes, alváshiányos, és mozgásszegény életmódot folytat. Az egyre több szennyezés és toxikus anyag sem javít a helyzeten, mint ahogyan a mentális egészség hanyatlása sem.

Kapcsolódó bejegyzések

Lehet, hogy visszafordítható lesz az Alzheimer-kór?

Az Alzheimer-kór régóta ismert komoly betegség. Azonban úgy tűnik, most lehetőség nyílik a memória visszaszerzésére.

Az idegrendszer tehát komoly terhelésnek van kitéve, ami az alábbi betegségek egyre gyakoribb megjelenését is magával hozza:

• epilepszia,
• sclerosis multiplex,
• Parkinson-kór,
• Alzheimer-kór,
• fejfájás, migrén,
• ideg- és derékfájdalom,
• neuromuszkuláris betegségek,
• alvászavar.

A fentiek érintik leggyakrabban az idegrendszert. De a tünetek is igen sokfélék lehetnek.

Tünetek, amelyek neurológiai betegséget jelezhetnek

Alapvetően személyenként eltérhetnek a tünetek, de igen árulkodó jelei lehetnek az idegrendszer diszfunkcionálásának az alábbiak:

• fejfájás,
• szédülés,
• mozgáskoordinációs zavarok,
• végtagzsibbadás,
• gyengeség,
• beszédzavar,
• alvás- és látászavarok,
• vizelet- és széklettartási problémák,
• memóriaproblémák, gondolkodási zavarok,
• fájdalomszindrómák,
• görcsök,
• eszméletvesztés.

A tüneteket minden esetben komolyan kell venni, különösen, ha visszatérő szimptómákról beszélünk. Mivel a betegségek sok tőről eredeztethetők, nem árt tisztában lenni azzal sem, mi mindennel idézhetjük elő a betegségek felbukkanását.

Mivel árthatunk idegrendszerünknek?

Számos ok állhat a több mint 100-féle idegrendszeri betegség hátterében. Leggyakrabban az alábbi rossz szokások erősíthetik az ilyen problémák kialakulását:

1. Alváshiány és rossz alvási szokások: a nem megfelelő pihenés csökkenti az agysejtek regenerációját, és rontja a memóriafunkciókat.
2. Túlzott stressz és állandó szorongás: a mai világban szinte lehetetlen a stresszmentes élet, azonban a krónikus stressz csökkenti az idegrendszer rugalmasságát, idegsejtvesztést okozhat, és növeli a neurodegeneratív betegségek kockázatát. Ez éppen elég ok arra, hogy igyekezzünk csökkenteni a stresszt.
3. Túlzott alkoholfogyasztás: magyar viszonylatban az alkoholfogyasztás gyakorlatilag mindennapos, közvetlenül neurotoxikus hatású, károsítja az idegsejteket, memóriazavart és tartós idegkárosodást okozhat.
4. Dohányzás és nikotinhasználat: már „csak” az idegek védelmében is érdemes leszokni, ugyanis a dohányzás rontja az agy vérkeringését, hozzájárulhat stroke kialakulásához, károsítja a neuronok oxigén- és tápanyag-ellátottságát.
5. Kábítószer- és drogfogyasztás: egyértelműen és súlyosan károsítja az agysejteket, akár visszafordíthatatlan idegrendszeri károsodást, pszichózist és memóriazavarokat okozva.
6. Mozgásszegény életmód: a sportolás, a rendszeres mozgás millió módon segíti az egészséget. Hiánya azonban csökkenti az agyi vérkeringést, növeli a neurodegeneratív betegségek (például Alzheimer-kór, demencia) kockázatát.
7. Egészségtelen étkezés, túlzott cukorfogyasztás: a nem megfelelő táplálkozás gyulladást okozhat az idegrendszerben, növeli a depresszió, a szorongás, valamint a kognitív zavarok kialakulásának valószínűségét.
8. Transzzsírsavak és telített zsírok túlzott bevitele: a táplálkozásunkban ezek mennyiségét is érdemes minimalizálni, ugyanis elősegítik az agyi gyulladásos folyamatokat, hozzájárulnak a kognitív képességek hanyatlásához, a stroke és számos neurodegeneratív betegség kialakulásához.
9. Kevés folyadékfogyasztás és kiszáradás: azt gondolhatjuk, hogy a rendszeres folyadékfogyasztás csak egy jó tanács, azonban, ha a folyadékbevitel elégtelen, az rontja a koncentrációt, memóriazavarokat okozhat, az agy működését negatívan befolyásolja.
10. Vitamin- és ásványianyag-hiányos táplálkozás: a megfelelő étrend azért is fontos, mert például a B-vitaminok (különösen a B12 és a B9), a magnézium és az omega-3 hiánya idegrendszeri problémákhoz, memóriazavarhoz, depresszióhoz vezethet.
11. Túlzott koffeinbevitel: a koffeinnel is óvatosan kell bánni, ugyanis a túladagolás szorongáshoz, alvászavarhoz, hosszú távon pedig fokozott stresszhormon-termeléshez és idegrendszeri kimerüléshez vezethet.
12. Multitasking és digitális eszközök túlzott használata: nem véletlenül lehet annyi helyen és módon belefutni abba, hogy a túlzott eszközhasználat mennyire káros. Ráadásul gyengíti a koncentrációs képességet, súlyosbítja az információfeldolgozási zavarokat, hosszú távon kimeríti az idegrendszert.
13. Fejsérülések és sportolás során szerzett ismételt agyrázkódás: halmozott agykárosodást, hosszú távú memóriazavart és neurodegeneratív állapotot okozhatnak, ezért különösen oda kell figyelni a fej egészségére sportolás közben.
14. Környezeti toxinok (pl. nehézfémek, légszennyezés, vegyszerek): a környezeti tényezők is nagy veszélyt jelenthetnek, mivel idegsejt-károsodást, memória- és koncentrációs zavarokat, valamint neurodegeneratív betegségeket idézhetnek elő.
15. Társas kapcsolatok hiánya, társadalmi elszigetelődés: nem véletlenül élnek sokáig a kék zónák lakói, hiszen mindenhol kiemelt jelentőségű a szociális háló. Hiánya növeli a depresszió, a szorongás, a demencia kialakulásának kockázatát, csökkenti az idegrendszer alkalmazkodóképességét.
16. Túlzott zajterhelés: a túlzott zaj hosszú távon serkenti a stresszhormonok termelődését, károsítja a hallórendszert és az idegrendszer egészét is.
17. Ülő életmód és helytelen testtartás: a túl sok ülés károsítja az idegek vérellátását, hozzájárulhat perifériás idegi panaszok, valamint gerinc- és ideggyök-problémák kialakulásához.
18. Krónikus gyulladásos állapotok (pl. diabétesz, metabolikus szindróma kezeletlensége): ezeket a komoly problémákat kezelni kell, mivel jelenlétük tartósan károsíthatja az idegrendszer szerkezetét és működését, perifériás neuropátiához és agykárosodáshoz vezethet.
19. Éjszakai műszakban végzett tartós munka: a többműszakos munka megzavarja a biológiai órát, hozzájárul az idegrendszeri funkciók romlásához, fokozza a depresszió és a neurodegeneratív betegségek kialakulásának kockázatát.
20. Rendszertelen étkezés és éhezéses diéták: a diéta legyen inkább életmódváltás, ugyanis a divatdiéták csökkenthetik az agy optimális energiaellátását, ronthatják a koncentrációt, a memóriát, és hozzájárulhatnak tartós idegrendszeri károsodáshoz is.

Idegrendszerünk védelme

A jó hír az, hogy a fentiek nagyrészt megelőzhetők olyan egyszerű és hétköznapi szokásokkal, amelyeket az egészséged védelmében egyébként is érdemes bevezetni. Miért ne tennél jót az idegrendszerednek is? Például a rendszeres testmozgással, ami fokozza az agy vérellátását, javítja a memóriát és a koncentrációt.
Ugyanez igaz a kiegyensúlyozott, egészséges táplálkozásra is, különösen, ha antioxidánsokban és omega-3 zsírsavakban gazdag étrendről beszélünk. Ez ugyanis segíti az idegsejtek védelmét.

Kapcsolódó bejegyzések

Ha eddig nem tetted, ideje belevágni! – A meditáció legnagyobb előnyei

Bárki számára elérhető, és bizonyítottan csökkenti a stresszt. A meditáció a legjobb dolog, amit a mentális egészségünkért tehetünk.

Ne feledkezzünk meg a minőségi alvásról se: a megfelelő mennyiségű és minőségű alvás támogatja az idegrendszer működését és regenerálódását.

Nagyon fontos a stresszkezelés, ebben bizony sokan nem állunk jól. Pedig a meditáció, a relaxációs technikák és a mindfulness gyakorlatok segítenek csökkenteni a stresszt, amely káros hatással lehet az idegrendszerre. Érdemes tehát mindennap időt szánni a meditáció gyakorlására, hogy a napunk – amennyire csak lehetséges – nyugalomban telhessen.

Ahogyan a fizikai, úgy a mentális aktivitás is fontos: az agytorna, a tanulás, valamint az új készségek elsajátítása segít az idegrendszer frissen tartásában, és csökkenti a neurodegeneratív betegségek kockázatát. A megfelelő táplálkozás során figyelj oda a vitaminokra is (melyeket sajnos már nemigen lehet élelmiszerekből maradéktalanul fedezni):

• B12-vitamin (kobalamin): segíti az idegsejtek myelinhüvelyének épségét, és javítja a memóriafunkciókat.
• B6-vitamin (piridoxin): hozzájárul a neurotranszmitterek (például a szerotonin, a dopamin) képződéséhez, javítva az idegrendszeri jelátvitelt.
• B9-vitamin (folsav): fontos szerepe van az idegrendszer fejlődésében és a neuronok regenerációjában.
• D-vitamin: neuroprotektív hatása van, segíti az idegsejtek regenerációját, és csökkenti a neurodegeneratív betegségek kockázatát.
• E-vitamin: antioxidánsként védi az idegsejteket az oxidatív stressztől, és csökkentheti az időskori kognitív hanyatlás kockázatát.

Az ásványi anyagok is épp ilyen fontosak, különösen a magnézium, amely támogatja az idegrendszer optimális működését, javítja az idegi impulzusvezetést, és csökkenti a stressz negatív hatásait. A cinket sem szabad kifelejteni a sorból, amely fontos szerepet játszik a neurotranszmitterek szabályozásában, segíti a neuronok közötti kommunikációt. Végül a szelén bevitelére is figyelj, mivel ennek antioxidáns hatása védi az idegsejteket az oxidatív károsodástól.

Milyen táplálékkiegészítőket érdemes bevinned idegrendszered védelmében?

Ha extra támogatást szeretnél az idegrendszerednek, ismerkedj meg az alábbiakkal:

1. Omega-3 zsírsavak (EPA, DHA): csökkentik az agyban a gyulladásos folyamatokat, javítják a memóriát és a kognitív teljesítményt.
2. Kurkumin (kurkumakivonat): antioxidáns és gyulladáscsökkentő hatása révén védi az idegsejteket, segíthet megelőzni a neurodegeneratív betegségeket.
3. Koenzim Q10 (CoQ10): támogatja a sejtek energiaháztartását, antioxidánsként védi az idegsejteket a káros oxidatív stressztől.
4. Alfa-liponsav (ALA): erőteljes antioxidáns hatása révén csökkenti az idegkárosodást, javítja az idegi kommunikációt, különösen diabéteszes neuropátiában.
5. Ginkgo biloba kivonat: javítja az agyi keringést, fokozhatja a memóriát és a koncentrációt, enyhítheti a kognitív hanyatlást.
6. Acetil-L-karnitin (ALCAR): segíti az idegsejtek energiatermelését, javítja a memóriát, és idegvédő hatása van különböző neuropátiás állapotokban.
7. Ashwagandha (Withania somnifera): csökkenti a stresszhormonok szintjét, javítja a kognitív funkciókat, és neuroprotektív hatása van.

A lehetőségek adottak: sokféle vitamint, ásványi anyagot és táplálékkiegészítőt szedhetsz annak érdekében, hogy egészséges és strapabíró legyen az idegrendszered. De ne feledkezz meg a stresszkezelés, a sport, a táplálkozás és az emberi kapcsolatok fontosságáról se! Ez a négyes ugyanis a legtöbb bajon átsegít, vagy éppen támogat abban, hogy megelőzd a bajt.