Gerillák és füstölgő szeméthegyek mobiljaink nyomán
Gerillák és füstölgő szeméthegyek mobiljaink nyomán

Tudod, hogy pontosan hányféle anyag van a telefonodban? És azt, hogy ezeknek a kibányászását gerilla csapatok felügyelik? Okostelefon nélkül szinte nem is tudnánk már létezni, de mielőtt a legújabb modellt kiválasztanánk a katalógusból, jó, ha tudjuk, mekkora a karbonlábnyoma, honnan származik a belseje, milyen afrikai csempészipar épült az e-hulladékra, és mit tehetünk ez ellen.

A Magyar Természetvédők Szövetsége „Városi bányászat” címmel előadást tartott, ahol ezekről a kérdésekről volt szó. Szilágyi Artúr, technikai eszközök fenntarthatóságával foglalkozó mérnök vezényletével szétszedtek egy telefont, és megvizsgálták, hogy mi is rejlik benne.

Tudtad, hogy legnagyobb tömegben réz van a telefonodban, és több mint 40 további elemet tartalmaz, ami jóformán a periódusos rendszer fele?

A Földön előforduló elemek közel fele megtalálható egy átlagos okostelefonban.
Forrás: Szilágyi Artúr

Vér tapad az ércekhez

Ezek az elemek igen ritkák. Azonban ennél sokkal nagyobb probléma, hogy rengeteg közülük úgynevezett konfliktusos ásvány. Ez azt jelenti, hogy bányászatához vér tapad, ami többnyire az egyenlítő menti afrikai országokra érvényes, közöttük a Kongói Demokratikus Köztársaságra is. Kongóban polgárháború dúl, és az értékes lelőhelyeket gerillák felügyelik. Folyamatosak a fegyveres konfliktusok, a munkásokat pedig rabszolgaként kezelik. Előszeretettel dolgoztatnak gyerekeket, mivel kisebb testük miatt könnyebben beférnek a szűk tárnákba, hogy puszta kézzel fejtsék ki az értékes tantalitot (koltánt). Sokuk alig hétéves. A folyamatos fegyveres rivalizálás miatt a bányát bitorló banda a végsőkig kizsigereli a munkásokat, és ha szökni vagy pihenni akarnak, van, hogy lelövik őket.

koltán bánya Afrika
12 órán át, gépek nélkül termelik ki az értékes koltánt, mindezt fegyveres ellenőrzés mellett.
Forrás: dalymail.co.uk

2020-ban a világ koltánkitermelésének 50%-át Kongó és Ruanda adta. A techgyártók bojkottot hirdettek a kongói koltánra, de sajnos ez sem segít, mivel az ércet átcsempészik Ruandába, ahonnan hamis papírokkal „tiszta” áruként értékesítik tovább. Nemcsak koltánt, hanem aranyat, ónt és volfrámot is bányásznak hasonló körülmények között. Anyagokat, amelyek okoseszközeink elengedhetetlen alkotóelemei.

koltán bánya Afrika
Jóformán középkori módszerekkel termelik ki a csúcstechnológiás telefonokhoz szükséges anyagokat.
Fotó: www.bgr.bund.de

Gyárvárosok Kínában

Szilágyi Artúr arról is beszélt, hogy Kína sajnos nemcsak az alapanyagok kitermelését, hanem az eszközök összeszerelését nézve is magasról tesz a fair trade-re. Mindegyik műveletet alulfizetett munkások végzik főként dél-kelet-kínai iparvárosokban. Pár évtized alatt a kis halászfalvakból mára milliós gyárvárosok alakultak ki, amelyek a kontinens fejletlenebb középső részeiről szívják el a munkaerőt. A munkások – a nagyobb jövedelem reményében – gyakran szabálytalanul túlóráznak, ami azt jelenti, hogy heti 60 óránál is többet dolgoznak.

Egyes üzemek akár 100.000 embert is foglalkoztatnak. A létesítményen belül található a menza és a szállás is, tehát a munkások a gyárban élik az életüket.

Nehéz dolga van annak a megrendelőnek, aki nyomon szeretné követni a gyártási és az ellátási hálózatot. Előfordul az is, hogy egy ekkora üzemnek még weboldala sincs. Az elektronikai felszerelésekhez nélkülözhetetlen aranyat pedig legtöbbször az átláthatatlan kínai aranytőzsdéről szerzik be, ahová bárhonnan lehet aranyat vinni, eladáskor pedig már nem tüntetik fel az áru eredetét.

Mindent ellepő e-hulladék

A e-hulladék globális mennyisége 21,4%-kal nőtt 2014 és 2019 között. 2020-ban fejenként átlagosan 7,3 kg e-hulladéktól szabadultunk meg, de ennek csupán 17,4%-át hasznosították újra. Európa és kiváltképpen Magyarország élen jár a használt mobilok és laptopok begyűjtésében. Nem újdonság, hogy a fennmaradó e-szemét tömege a világ fejletlen országaiban landol, főleg Fekete-Afrikában és Pakisztánban. És sajnos még mindig olcsóbb Afrikából beszerezni az érceket, mint a fejlett világban az eldobott készülékekből kinyerni.

Mivel a hulladék szállítása manapság már szabálytalan, számos trükkhöz folyamodnak. Sokszor adományként címkézik fel a valójában hasznavehetetlen gépeket. De az is megesik, hogy használt autókat tömnek meg kidobott kütyükkel, és óceánjárók konténereiben juttatják be Afrikába.

Itt aztán megkezdődik a nem éppen szakszerű „újrahasznosítás”. A nyílt színre lerakott szemetet egyszerűen meggyújtják, és kinyerik belőle, amit lehet. Ez óriási felelőtlenség, mivel 700 veszélyes kémiai anyag található az eszközökben, melyeknek a füstje mérgező. A világ legnagyobb e-hulladéklerakója Ghána fővárosában, Accraban található. Évente 250.000 tonna számítógép, okostelefon, háztartási gép kerül ide a fejlett világból. A folyamatos égetés miatt ez a világ egyik legmérgezőbb helye, a fojtogató füstben kb. 6000 ember dolgozik. A helyiek stílszerűen csak Szodomának nevezik ezt az apokaliptikus helyet.

2020-ban film is készült róla, amely a „Welcome to Sodom” címet viseli.

e-hulladák
welcome to sodom
A területet füst és végtelen szeméthegy uralja.
Forrás: www.welcome-to-sodom.com

Van megoldás: Fairphone a tudatos telefon

2020-ban 7,7 milliárd mobiltelefon volt forgalomban, ezek összesen nagyjából 580 millió tonna szén-dioxid kibocsátásért felelnek. Ez a globális kibocsájtás 1%-a, de az arány folyamatosan emelkedik.

A világ aranytermelésének 7%-át dobjuk ki e-hulladék formájában. A techcégek azonban évről évre új modelleket visznek piacra számolva a „tervezett elavulással”, ahelyett, hogy tartós eszközöket készítenének. Ezzel a trenddel próbál szembemenni a Fairphone.

e-hulladék
okostelefon karbonlábnyom
Az adatokból leolvasható, hogy az egyes iPhone-modelleknek mekkora a karbonlábnyoma, és az is tisztán látszik, hogy ennek 80%-a gyártáskor keletkezik.
Forrás: reboxed.co

10 évvel ezelőtt adták ki az első Fairphone-szériát, és a lehető legtöbb fémet olyan bányákból szerezték be, ahol normális körülmények között dolgoznak az emberek. Az összeszerelő munkások pedig a gyárban megfelelő bérezést kaptak. A tervezésnél ügyeltek a modularitásra, tehát ha egy alkatrész elromlik, könnyen lehet cserélni, ezzel is növelve a készülékek élettartamát. A mára megszokott „szétszerelhetetlen” telefonokhoz képest a Fairphone dobozába csavarhúzót és szerelési útmutatót tesznek, hogy akár otthon is szétszedhessük, és kicserélhessük azt, ami elromlik benne. A telefonok teljes szén-dioxid-kibocsátásának 82%-a ugyanis gyártásuk során keletkezik. Így ha csak 1-2 évvel is tovább használjuk őket, jelentősen csökkentjük a karbonlábnyomukat.

Fairphone
e-hulladék
Fairphone 3
Olyannyira fontos a modularitás, hogy bármilyen alkatrész utánrendelhető a gyártótól, és otthoni beszerelése sem nehéz.
Forrás: shop.fairphone.com

A Fairphone-nak 2020-ban jött ki a 3. szériája, amely itthoni szolgáltatók csomagjában még nem elérhető, de Ausztriában és Németországban már szerepel a kínálatban. A telefon paraméterei megfelelnek egy átlagos középkategóriás készülékének. Az ára azonban magasabb, a többletköltség a fair trade rendszerét látja el. Bár a szolgáltatóktól még nem, de interneten keresztül már itthon is beszerezhető, az ára 150–160 ezer forintra tehető.

Fairphone
e-hulladék
Fairphone 3
Forrás: wikimedia.org

A technikai eszközök szétszerelhetőségét és kompaktságát vizsgáló iFixit csapata 10-ből 10 pontot adott a Fairphone szétszerelhetőségére. (Összehasonlításképpen egy új Samsung Galaxy csak 3 pontot ért el. Ha pedig egy nem dedikált szerviz iPhone-okat akar szétszedni és javítani, a gyártó beperli.)

Jó hír, hogy ez a gondolat már a laptopokkal kapcsolatban is megfogalmazódott. A Framework csapata Amerikában nyáron dobja piacra hasonlóan moduláris számítógépét, melyet az ígéretek szerint akár darabokban is kérhetünk, hogy aztán magunk rakjuk össze.

farmework laptop
e-hulladék
A Framework laptopja sokrétűen variálható, és bővítés vagy meghibásodás esetén elég csak a szükséges alkatrészt megrendelni.
Forrás: frame.work

Pozitív fejlemény, hogy 2020. január 1-jétől a jótállás is kibővült, 100–250 ezer forint értékben 2 évre, valamint 250 ezer forint felett 3 évre. Ez mind hozzájárul ahhoz, hogy tovább használatban maradjanak az eszközök, így pedig csökkenjen a karbonlábnyomuk. Tehát elő a régi Nokia 3310-esekkel, és le az e-hulladékkal!

A főemlősök védelmével foglalkozó Jane Goodall Intézet évek óta telefongyűjtő kampányokat indít. Mivel a bányászat és az azt követő szegénység a főemlősök életét is veszélybe sodorja. Évente kétszer lehet tőlük telefongyűjtő dobozt igényelni, melynek tartalmát újrahasznosítják. Térképen pedig könnyedén megnézhetjük, hogy hol van a hozzánk legközelebb gyűjtőláda.

search icon