Magyarországon legalább 1890-től számíthatjuk a lakosság madáretetési mozgalmának indulását, így a 2022/2023-as tél immáron a 133. szezon – olvasható a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) közleményében. Ennek ellenére még ma is gyakran övezik félreértések és tévhitek a témát.
Nem azért etetünk, hogy..
A közvélekedéssel ellentétben nem azért etetjük a madarakat, hogy azok életben maradjanak, hiszen erre természetesen emberi segítség nélkül képesek. A cél alapvetően a saját gyönyörködtetésünk.
Mintegy ötven potenciális etetőlátogató madárfajt figyelhetünk meg kertekben, parkokban és sokadik emelet magasságában is. Ugyanakkor az MME felhívja a lakosság figyelmét arra, hogy a vízimadarakat ne etessék, mert ez tömeges pusztulásukat okozhatja!
Mikor etessük az énekesmadarakat?
Az énekesmadár-etetési időszak az első fagyok késő őszi beköszöntétől ezek megszűnéséig, november második felétől márciusig tart.
Az etetők madárforgalma elsősorban a tél keménységétől, ezen belül is főleg a hótakaró vastagságától és tartósságától függ. Enyhe teleken az etetőket látogató madarak faj- és egyedszáma gyakran csak fele, harmada a megszokottnak.
Az énekesmadaraknak téli eleségként adható:
• napraforgó;
• alma (gallycsonkokra szúrva és földre szórva),
• bogyók (vadszőlő, borostyán, tűztövis, nyugati ostorfa, fagyal);
• állati zsiradék (háj, faggyú, főzéssel sótlanított szalonna, cinkegolyó) – ezek valamelyike már önmagában is elegendő lehet.
Ezen felül ivó- és fürdővizet is szükséges biztosítani – a befagyott itatókban a naponkénti vízcserével. Bármi mással kísérletezni felesleges, és a madarakra nézve kockázatos lehet. Minderről bővebben lehet olvasni az MME tematikus oldalán.
Vannak, akiket tilos etetni!
Az énekesmadarak téli etetésével szemben a vízimadarak etetése tömegesen sodorhatja veszélybe, betegítheti meg és ítélheti pusztulásra az állatokat, ami ellen világszerte küzdenek a hatóságok és a természetvédelmi szervezetek.
A harminc éve nem tapasztalt keménységű fagyokat hozó 2016/2017-es tél szomorú hazai tapasztalatai, a tömeges madárelhullások rávilágítottak arra, hogy a madarak és az emberek védelme érdekében Magyarországon is beszélni kell a témáról. A vízimadarak életmódja alapvetően tér el a klasszikus etetőket látogató énekesmadarakétól, ezért számukra az etetés életveszélyes kockázatot jelent, mert kikapcsolja a téli túlélést szavatoló vonulási viselkedést, ami tömeges jégbe fagyásukat okozza.
Ezen túl növeli a zsúfoltságot, a madarak közötti agressziót, az ebből eredő sérülésveszélyt és a fertőző betegségek terjedését. A tömeges érintkezés ránk is veszélyes, ez különösen a madárinfluenza kapcsán jelent madárra és emberre egyaránt óriási kockázatot. Ráadásul az etetés folyamatos kenyér diétája megbetegítheti a madarakat, ezek egyik formája, az „angyalszárny-betegség” teljes röpképtelenséget is okozhat a fiatal madaraknál.
