Kosztka Ernővel, a Magyar Kertépítők Országos Szövetségének elnökével beszélgettünk. Ernő metszőmester, aki 20 éve 15 hektár gyümölcsösben gazdálkodik. Tudását több műsorban is megosztotta, most a Greendex-nek mesélt a metszés alapfogásairól és a lehetséges hibákról.

„A kiskertben nem kell sietni a metszéssel, az a legideálisabb, ha pontban virágzás előtt csináljuk meg.” Emelte ki Ernő, de metszés előtt térjünk ki rá, mi zajlik a fákban télen.

Az ősz beálltával a fák receptoraikkal elsősorban a nappalok hosszát képesek érzékelni, de a lombhullatáshoz több tényező is szükséges, ilyen a hideg érkezése. Ekkor a lombhullatók a „téli álomhoz” szükséges értékes tápanyagokat kivonják a levelekből, amelyek lehullanak. Ezzel megkezdődik a fák mélynyugalmi állapota, amely során a rügyek semmilyen körülmények között nem hajtanak ki, mivel ez hormonálisan gátolva van.

Ezt az állapotot a tavasz közeledte oldja fel. Ez a változás szintén összetett folyamat, melyet nemcsak a tavasszal érkező kellemesebb időjárás és a nappalok nyúlása, hanem a gyümölcsfák által a tél folyamán összegyűjtött hideg órák száma is befolyásol. Ezt a jelenséget nevezzük hidegigénynek. Minden fajnak, sőt fajtának megvan a maga hidegigénye, mely genetikailag kódolva van. Amennyiben a virágrügyek nem kapják meg a megfelelő hideghatást, a tavasz és a nyár folyamán nem fejlődnek megfelelően. Párhuzamba állítva az emberi működéssel: alváskor mi is feltöltődünk, és ha nem tudunk kellő ideig pihenni, nem tudunk teljesíteni.

Az említett körülmények megfigyelése alapján kell a gyümölcstermesztőnek eldöntenie, hogy egy bizonyos termőhelyre milyen fajt vagy fajtát ültet. A szakkönyvek ajánlása szerint hazánkban elsősorban azok a fajok, fajták termeszthetők biztonságosan, amelyeknek 1000 óra körül van a hidegigényük.

Ha ez a hideghatás összegyűlt, és a tavasz nyitogatja szárnyait, a mélynyugalmi állapot feloldódik, ekkortól kezdődik a kényszernyugalom. Ilyenkor a rügyek már készen állnak, és csak a környezeti, időjárási körülmények határozzák meg nyugalmukat vagy éppen megindulásukat. Kosztka Ernő elmondta, hogy gyümölcsfáink jelen pillanatban már kényszernyugalmi állapotban vannak.

Mikor ideális metszeni?

Mondani szoktam, hogy ha csak pár fánk van a kertben, amelyekkel gyorsan tudunk végezni, akkor várjuk ki a virágzás előtti időszakot. Ez a legideálisabb időpont, ilyenkor már megindul a nedvkeringés a növényekben. Ez azért fontos, mert így könnyebben gyógyulnak a metszési sebek, és ellenállóbbak az esetleges fertőzésekkel szemben.

Nagy területeken, ahol jóval időigényesebb a metszés, nincs lehetőség kivárni a legmegfelelőbb időpontot, így korábban el kell kezdeni.

Fontos a metszéskor okozott sebek kezelése

A fák maguk is kiválasztanak olyan anyagokat, melyek segítik a sebgyógyulást, így a vesszők metszésénél erre nem lesz gondunk. Ha nagyobb, 1 cm-es átmérőjű vagy 2-3 éves ágakat fűrészelünk, érdemes sebkezelőt használni. Ezzel segítjük a beforrást, és elkerülhetjük a fertőzéseket. Ezután jöhet a rügyfakadás előtti lemosó permetezés.

Sebkezelő anyag: Sebkezelésre oltóviaszt is használhatunk, amely gyanta, méhviasz és lenolaj keveréke. Ez akár házilag is elkészíthető. A felmelegített gyantába keverjünk ugyancsak felmelegített méhviaszt 2:1 arányban, és hígítsuk lenolajjal vagy faggyúval! De több természetes, erre a célra gyártott szer közül választhatunk, mint például a fagél vagy a Biocera. Ha nincs más megoldás, akkor fémmentes olajfestékkel is fedhetjük a metszési vagy fűrészelési sebeket.

Mely fajtákkal kezdjük a metszést?

Az itthoni gyümölcsfákat nagy általánosságban almafélékre és csonthéjasokra oszthatjuk. Az almafélék, melyek közé tartozik a körte, a birs és a naspolya is, kevésbé érzékenyek, így érdemes velük kezdeni a metszést.

A csonthéjasok már kicsit kényesebbek, így ezek jöjjenek a második körben! Sorban a szilva, a barack és végül a sárgabarack. A dió kivétel, nála nem végzünk tavaszi metszést, mivel ilyenkor túl nagy a növényben az úgynevezett turgor nyomás (a nedvek nyomása). A diót csak nyár végén, szeptember elején lehet metszeni, ha ezt tavasszal tennénk, túl sok nedvet veszítene, és félő, hogy a metszést nagyon megsínylené.

Mi történik, ha túl későn metszünk?

Ha túl későn metszünk, amikor már elkezdődött a virágzás, a fa energiát veszít, mivel olyan területekre is csoportosít erőforrásokat, amelyektől metszéskor megszabadulunk. Valamint ha akkor bolygatjuk az ágakat, amikor már kint vannak a rügyek, az érzékeny szemek könnyen lepattanhatnak, ami szintén veszteség. Továbbá az sem lényegtelen, hogy jó munkát úgy végezhetünk, ha látjuk is az ágakat. Amikor már növekszik a lomb, ez nehezebb.

A gondos gazda ügyel a szerszámaira

Egy jó kertész, akár egy sebész, mindig karbantartja a szerszámait. Éles eszközökkel dolgozik, akár még fertőtleníti is őket használat előtt.

Azért lényeges az élesség, mert az a cél, hogy minél kisebb roncsolást ejtsünk a fán. Ha szép a vágás, a növény is hamarabb gyógyul.

A több éves ágakhoz lombfűrészt használjunk, a sűrűsítő ágak metszéséhez egy jó minőségű karos olló szükséges, az éves vesszőkhöz elég a metszőolló. Tehát erre a három eszközre feltétlenül szükségünk lesz.

Miért kell egyáltalán metszeni?

Egyrészt el kell távolítani a beteg részeket, ezeknél figyelni kell a gondos kihordásra és megsemmisítésre, hogy ne fertőzzék vissza fáinkat!

Másrészt azért metszünk, hogy kedvező vegetatív és generatív arányt alakítsunk ki. Ha azt szeretnénk, hogy egy bizonyos irányba jobban fejlődjenek a vegetatív részek, és tartó ágakra van szükségünk, akkor az adott évben így irányítjuk a metszést.

A legnagyobb hibát akkor követjük el, ha nem metszünk! Ha évekig nem metszünk egy őszibarackfát, jelentősen megrövidül az élettartama.

Mit lát, milyen lehet idén a gyümölcstermés?

Ha az átlaghőmérséklet februárban 10°C fölé emelkedik, az óriási problémát is jelenthet. A növények mélynyugalmi állapota megszűnt, elindult a rügypattanás is, tehát amennyiben továbbra is marad ez a jó idő, jön a bimbó állapot. Egyes helyeken már a kajszi virágzásnak indult, ez pedig azt jelenti, hogy ha nem változik semmi az időjárás terén, a barackok április végén, május elején szedhetőek lesznek. Jelenleg minden egy hónappal korábban történik ugyanis. Az, amit februárban tapasztalhatunk, a márciusi időjárásnak felel meg.

A természet viszont igyekszik korrigálni a saját csúszásait, valószínűleg tehát előbb-utóbb vissza fog hűlni a levegő, és akár fagyok is lehetnek. A legrosszabb forgatókönyv az lenne, ha megérkezne Szibéria felől a hideg, szárított levegő márciusban, amire sajnos lehet számítani. Ebben az esetben az előrehaladott fenológiai fázisban lévő gyümölcsök megfagyhatnak. Viszont ha az időjárás nem lesz cudar, akkor májusban szedhetjük a barackot, áprilisban meg a cseresznyét. Természetesen ez nem valószínű, hogy így lesz, mert óriási a kockázat. Egy komoly, akár mínusz 5-10°C-os lehűlés teljesen lenullázhatja az idei gyümölcstermést.

Persze mindenki farkast kiált. Főleg azok, akik az elmúlt években modern, új fajtákat hoztak be az országba, és azokat termesztik. Bejöttek az olasz, francia genotípusú korai gyümölcsök, ezek pedig, ha jó idő van, hamarabb is virágzanak. Egy magyar kajszifa most még csak a piros bimbók kezdetén van, de egy francia vagy olasz típusú sárgabarackfa már fehér bimbóban van, vagy akár már virágzik is. Későbbi, kisebb lehűlés esetén az itt akklimatizálódott, magyar fajták jobban fogják bírni a hideghatást.

Kapcsolódó bejegyzések

Veszélybe kerültek a korai csonthéjasok az enyhe időjárás miatt

Az enyhe idő miatt megpattantak a rügyek, ez azonban növeli a tavaszi fagykár veszélyét.

Mit lehet tenni a fagykár elkerülése ellen?

Lehűléskor hőhatást kell kelteni a fák közelében. Ilyen a füstölés, a füstgyertyázás, a szalmabála-gyújtás vagy például a sima tábortűzgyújtás is, ha valakinek csak egy fája van. Működhet még az öntözés. A jégképződéssel ugyanis hő szabadul fel, és az megvédi a fát. Ha jégbevonatos egy fa, az nem azt jelenti, hogy tönkrement, hanem, hogy nulla vagy mínusz 1 °C-on van a hőmérséklete, és ez a jégréteg megvédi például a mínusz 5°C-tól.

Ezeken kívül idézhetünk még elő levegőmozgást. A talajnál nagyon hideg van, fent viszont melegebb a levegő, így turbinarendszerrel vagy szélkerékkel meg tudjuk mozgatni azt. Vagyis nem engedjük, hogy a hőmérséklet kritikus állapotra hűljön. De ma már vannak olyan természetes alapanyagú kondicionáló szerek is, amelyek elősegítik azt, hogy erősebb fagyellenállásuk legyen a szöveteknek, tehát cukortartalmat növelünk. Ezekkel a szerekkel is be lehet fújni a fákat, és akkor mínusz 2-3°C-ot ki fognak bírni.

Kapcsolódó bejegyzések

Gondoskodj gyümölcsfáid egészségéről társnövényekkel!

Hogyan válogassunk támogató növényeket gyümölcsfáink mellé?

Mire érdemes még odafigyelni?

Rengeteg dolog függ attól, hogy melyik fajt hová ültetjük. Figyelembe kell vennünk a természeti adottságokat. Lehet, hogy sík területen könnyebb a művelés, de a fagyzugok miatt nem véletlen, hogy már régen is domboldalakra telepítették a gyümölcsösöket. Hiába szeretnénk például szelídgesztenyét, ha neki a meszes terület nem megfelelő. Ültetés előtt járjuk körbe a környéket, és nézzük meg, hogy milyen gyümölcsfákból találunk idős példányokat! Látni fogjuk, hogy melyik fa érzi igazán jól magát. Használjuk ki a környezet adottságait!

A Planet Budapest 2023 Fenntarthatósági Expón is számos előadást és kerekasztal-beszélgetést tartottak a szélsőséges és változékony időjárásról, valamint a globális felmelegedésről.

Kiemelt kép: Canva