Itt a metszés ideje, vagy mégsem? – Kosztka Ernő metszőmester segít nekünk

Kosztka Ernővel, a Magyar Kertépítők Országos Szövetségének elnökével beszélgettünk. Ernő metszőmester, aki 20 éve 15 hektár gyümölcsösben gazdálkodik. Tudását több műsorban is megosztotta, most a Greendexnek mesélt a metszés alapfogásairól és a lehetséges hibákról.

„A kiskertben nem kell sietni a metszéssel, az a legideálisabb, ha pontban virágzás előtt csináljuk meg.” Emelte ki Ernő, de metszés előtt térjünk ki rá, mi zajlik a fákban télen.

Az ősz beálltával a fák receptoraikkal elsősorban a nappalok hosszát képesek érzékelni, de a lombhullatáshoz több tényező is szükséges, ilyen a hideg érkezése. Ekkor a lombhullatók a „téli álomhoz” szükséges értékes tápanyagokat kivonják a levelekből, amelyek lehullanak. Ezzel megkezdődik a fák mélynyugalmi állapota, amely során a rügyek semmilyen körülmények között nem hajtanak ki, mivel ez hormonálisan gátolva van.

Kapcsolódó bejegyzések

A régi gyümölcsfák őrzője

A Zselicben él egy fiatalember, aki gyönyörű birtokán több száz régi gyümölcsfafajtát őriz.

Ezt az állapotot a tavasz közeledte oldja fel. Ez a változás szintén összetett folyamat, melyet nemcsak a tavasszal érkező kellemesebb időjárás és a nappalok nyúlása, hanem a gyümölcsfák által a tél folyamán összegyűjtött hideg órák száma is befolyásol. Ezt a jelenséget nevezzük hidegigénynek. Minden fajnak, sőt fajtának megvan a maga hidegigénye, mely genetikailag kódolva van. Amennyiben a virágrügyek nem kapják meg a megfelelő hideghatást, a tavasz és a nyár folyamán nem fejlődnek megfelelően. Párhuzamba állítva az emberi működéssel: alváskor mi is feltöltődünk, és ha nem tudunk kellő ideig pihenni, nem tudunk teljesíteni.

Az említett körülmények megfigyelése alapján kell a gyümölcstermesztőnek eldöntenie, hogy egy bizonyos termőhelyre milyen fajt vagy fajtát ültet. A szakkönyvek ajánlása szerint hazánkban elsősorban azok a fajok, fajták termeszthetők biztonságosan, amelyeknek 1000 óra körül van a hidegigényük.

Ha ez a hideghatás összegyűlt, és a tavasz nyitogatja szárnyait, a mélynyugalmi állapot feloldódik, ekkortól kezdődik a kényszernyugalom. Ilyenkor a rügyek már készen állnak, és csak a környezeti, időjárási körülmények határozzák meg nyugalmukat vagy éppen megindulásukat.

Mikor ideális metszeni?

Mondani szoktam, hogy ha csak pár fánk van a kertben, amelyekkel gyorsan tudunk végezni, akkor várjuk ki a virágzás előtti időszakot. Ez a legideálisabb időpont, ilyenkor már megindul a nedvkeringés a növényekben. Ez azért fontos, mert így könnyebben gyógyulnak a metszési sebek, és ellenállóbbak az esetleges fertőzésekkel szemben.

Nagy területeken, ahol jóval időigényesebb a metszés, nincs lehetőség kivárni a legmegfelelőbb időpontot, így korábban el kell kezdeni.

Fontos a metszéskor okozott sebek kezelése

A fák maguk is kiválasztanak olyan anyagokat, melyek segítik a sebgyógyulást, így a vesszők metszésénél erre nem lesz gondunk. Ha nagyobb, 1 cm-es átmérőjű vagy 2-3 éves ágakat fűrészelünk, érdemes sebkezelőt használni. Ezzel segítjük a beforrást, és elkerülhetjük a fertőzéseket. Ezután jöhet a rügyfakadás előtti lemosó permetezés.

Sebkezelő anyag: Sebkezelésre oltóviaszt is használhatunk, amely gyanta, méhviasz és lenolaj keveréke. Ez akár házilag is elkészíthető. A felmelegített gyantába keverjünk ugyancsak felmelegített méhviaszt 2:1 arányban, és hígítsuk lenolajjal vagy faggyúval! De több természetes, erre a célra gyártott szer közül választhatunk, mint például a fagél vagy a Biocera. Ha nincs más megoldás, akkor fémmentes olajfestékkel is fedhetjük a metszési vagy fűrészelési sebeket.

Mely fajtákkal kezdjük a metszést?

Az itthoni gyümölcsfákat nagy általánosságban almafélékre és csonthéjasokra oszthatjuk. Az almafélék, melyek közé tartozik a körte, a birs és a naspolya is, kevésbé érzékenyek, így érdemes velük kezdeni a metszést.

A csonthéjasok már kicsit kényesebbek, így ezek jöjjenek a második körben! Sorban a szilva, a barack és végül a sárgabarack. A dió kivétel, nála nem végzünk tavaszi metszést, mivel ilyenkor túl nagy a növényben az úgynevezett turgor nyomás (a nedvek nyomása). A diót csak nyár végén, szeptember elején lehet metszeni, ha ezt tavasszal tennénk, túl sok nedvet veszítene, és félő, hogy a metszést nagyon megsínylené.

Mi történik, ha túl későn metszünk?

Ha túl későn metszünk, amikor már elkezdődött a virágzás, a fa energiát veszít, mivel olyan területekre is csoportosít erőforrásokat, amelyektől metszéskor megszabadulunk. Valamint ha akkor bolygatjuk az ágakat, amikor már kint vannak a rügyek, az érzékeny szemek könnyen lepattanhatnak, ami szintén veszteség. Továbbá az sem lényegtelen, hogy jó munkát úgy végezhetünk, ha látjuk is az ágakat. Amikor már növekszik a lomb, ez nehezebb.

A gondos gazda ügyel a szerszámaira

Egy jó kertész, akár egy sebész, mindig karbantartja a szerszámait. Éles eszközökkel dolgozik, akár még fertőtleníti is őket használat előtt.

Azért lényeges az élesség, mert az a cél, hogy minél kisebb roncsolást ejtsünk a fán. Ha szép a vágás, a növény is hamarabb gyógyul.

A több éves ágakhoz lombfűrészt használjunk, a sűrűsítő ágak metszéséhez egy jó minőségű karos olló szükséges, az éves vesszőkhöz elég a metszőolló. Tehát erre a három eszközre feltétlenül szükségünk lesz.

Miért kell egyáltalán metszeni?

Egyrészt el kell távolítani a beteg részeket, ezeknél figyelni kell a gondos kihordásra és megsemmisítésre, hogy ne fertőzzék vissza fáinkat!

Másrészt azért metszünk, hogy kedvező vegetatív és generatív arányt alakítsunk ki. Ha azt szeretnénk, hogy egy bizonyos irányba jobban fejlődjenek a vegetatív részek, és tartó ágakra van szükségünk, akkor az adott évben így irányítjuk a metszést.

A legnagyobb hibát akkor követjük el, ha nem metszünk! Ha évekig nem metszünk egy őszibarackfát, jelentősen megrövidül az élettartama.

Mit lehet tenni a fagykár elkerülése ellen?

Lehűléskor hőhatást kell kelteni a fák közelében. Ilyen a füstölés, a füstgyertyázás, a szalmabála-gyújtás vagy például a sima tábortűzgyújtás is, ha valakinek csak egy fája van. Működhet még az öntözés. A jégképződéssel ugyanis hő szabadul fel, és az megvédi a fát. Ha jégbevonatos egy fa, az nem azt jelenti, hogy tönkrement, hanem, hogy nulla vagy mínusz 1 °C-on van a hőmérséklete, és ez a jégréteg megvédi például a mínusz 5°C-tól.

Ezeken kívül idézhetünk még elő levegőmozgást. A talajnál nagyon hideg van, fent viszont melegebb a levegő, így turbinarendszerrel vagy szélkerékkel meg tudjuk mozgatni azt. Vagyis nem engedjük, hogy a hőmérséklet kritikus állapotra hűljön. De ma már vannak olyan természetes alapanyagú kondicionáló szerek is, amelyek elősegítik azt, hogy erősebb fagyellenállásuk legyen a szöveteknek, tehát cukortartalmat növelünk. Ezekkel a szerekkel is be lehet fújni a fákat, és akkor mínusz 2-3°C-ot ki fognak bírni.

Kapcsolódó bejegyzések

Gondoskodj gyümölcsfáid egészségéről társnövényekkel!

Hogyan válogassunk támogató növényeket gyümölcsfáink mellé?

Mire érdemes még odafigyelni?

Rengeteg dolog függ attól, hogy melyik fajt hová ültetjük. Figyelembe kell vennünk a természeti adottságokat. Lehet, hogy sík területen könnyebb a művelés, de a fagyzugok miatt nem véletlen, hogy már régen is domboldalakra telepítették a gyümölcsösöket. Hiába szeretnénk például szelídgesztenyét, ha neki a meszes terület nem megfelelő. Ültetés előtt járjuk körbe a környéket, és nézzük meg, hogy milyen gyümölcsfákból találunk idős példányokat! Látni fogjuk, hogy melyik fa érzi igazán jól magát. Használjuk ki a környezet adottságait!

A Planet Budapest 2023 Fenntarthatósági Expón is számos előadást és kerekasztal-beszélgetést tartottak a szélsőséges és változékony időjárásról, valamint a globális felmelegedésről.

Kiemelt kép: Canva