A mai napon az ország mintegy félszáz pontján kampánynapot tart a Magyar Talajtani Társaság (MTT).
2024. március 20-án a Magyar Talajtani Társaság országos figyelemfelkeltő kampánynapot szervez „A TALAJ ÉLETE – amit egy szelvény el tud mondani magáról” címmel. Lényege, hogy felhívja a figyelmet a termőtalajaink állapotára és fontosságára. A Társaság talajtanos szakemberei a kampányba bekapcsolódó helyszíneken talajszelvényt ásnak ki, és azokat mindenhol az országban délelőtt 10 órától bemutatják, leírják, mesélnek a talajról, annak működéséről, és természetesen válaszolnak a megjelentek kérdéseire.
Kapcsolódó bejegyzések
A hódmezővásárhelyi talajszelvény lett az Év Talaja
Idén a Magyarország Talaja címet a hódmezővásárhelyi talajszelvény kapta a Magyar Talajtani Társaság által szervezett közönségszavazás alapján.
Dobos Endre, az MTT elnöke a közleményben kiemelte: a művelésből kivont, a túlművelés és az elhibázott vegyszerhasználat, továbbá a klímaválság miatt eltűnt, tönkrement termőföldek Európában is riasztó arányt mutatnak. A kontinens talajainak legalább 60-70 százaléka beteg, és nem állnak jól a magyarországi termőtalajok sem, hiszen a művelt talajok 90-100 százaléka érintett az úgynevezett talajdegradációs folyamatokban.
A talajok szervesanyag-tartalmának csökkenése nyomán visszaesik a talajban élő, a szervesanyag-utánpótlást biztosító hasznos élőlények (baktériumok, gombák, földigiliszta, stb.) száma is, így a talaj nem, vagy csak kismértékben képes regenerálódni. Az intenzív mezőgazdaság ezzel fokozatosan kimeríti a talaj széntartalékait, emellett lecsökkenti az olyan mikroelemek arányát is, amelyeket a nitrogénalapú műtrágyázás nem képes pótolni.
A degradált talaj iszapolódik, és összetömörödik. A tömör, kőkemény talajfelszín kánikulában úgy viselkedik, mint a beton, fokozza a hőséget és az aszályt. Esőben ugyanakkor nem képes magába fogadni a nedvességet, így az jelentős részben elfolyik a területről. A víz elfolyása emellett jelentősen növeli a későbbi aszálykárok kockázatát is.
Kapcsolódó bejegyzések
No-till – Mit tegyünk a termőtalajért?
Az ekével és a műtrágyával pusztítjuk a talajt. De van megoldás a mezőgazdaság számára.
Dobos Endre hangsúlyozta: a talajszerkezet visszaállítása a regeneratív gazdálkodással érhető el, amely a víz elfolyását 50 százalékkal, az eróziót akár 90 százalékkal is képes mérsékelni, miközben a talajban újból felhalmozódó szervesanyag tartósan szén-dioxidot von ki a levegőből.
Természeti kincseink ismerete és védelme a Planet Budapest 2023 fenntarthatósági expón is a kiemelt témák közé tartozott. A rendezvényen a hazai agrárszektor számos neves képviselője vett részt, értékes előadásokat és innovatív megoldásokat prezentálva az érdeklődők számára.
Fotó: Canva