Az agrárminiszter szerint 2022 voltak már súlyos aszályok Magyarországon, de olyan még nem fordult elő, hogy az ország egyes területein egyáltalán ne lett volna termés. Ez mindenki számára sokkolóan hat – mondta Nagy István az index.hu-nak adott interjúban.
A legsúlyosabb baj az ország keleti felében, az Alföldön van. A tárcavezető szerint Békés, Csongrád-Csanád és Hajdú-Bihar az a három megye, ahol hihetetlen mértékű károkat okoz az aszály. Mint mondja, több alkalommal is ellátogatott az érintett régiókba, hogy kézzelfogható tapasztalatokat szerezzen és reményt vigyen a gazdáknak.
A miniszer szerint a kormány igyekszik a kárenyhítési alapon keresztül segíteni a gazdákat, és ebből a célból jött létre az Aszály Veszélyhelyzeti Operatív Törzs is, mely az első ülését követően ötpontos, azonnali intézkedéscsomagot vezetett be. Ennek egyik pontja az aszálykárok kifizetésének felgyorsítása. „Jelenleg mindenki csupán a számadatokat nézi, pedig ez egyáltalán nem mérvadó. Jelenleg 12,5 milliárd forint áll rendelkezésre a kárenyhítésre a gazdák és a magyar állam befizetéséből” – teszi hozzá.
Kapcsolódó bejegyzések
Végleg ideért a klímaváltozás: aszály perzseli Európát
A hőhullámok és az aszály kéz a kézben pusztítanak Európa-szerte, az itthon tapasztalható elkeserítő helyzet pedig még csak nem is a jéghegy csúcsa.
A kárbejelentések összesítése a szezon végén történik, ezután tudnak döntést hozni arról, hogy milyen további források felszabadítására van szükség az ágazat megsegítésére. Ezzel együtt a miniszter nyugalomra is int, mint mondja felelőtlen ígéretekkel nem szabad olyan reményt táplálni a gazdálkodókban, amelyet aztán nem tudnak megvalósítani.
Ami most a legfontosabb, hogy a talpon maradásban segítsünk. A gazdák nehéz helyzetben vannak, de ebből a nehézségből kell reményt kovácsolni, a széthúzás helyett erőt és egységet teremteni. Lehetővé kell tenni, hogy az őszi vetés időben mindenhol a földbe kerüljön, hogy a jövő évi aratást jó reménységgel tudjuk várni.
Mit várhatunk, mire számíthatunk az őszre?
Az tárcavezető szerint bár nagyon hiányzik az életet adó csapadék, jó reménységet ad a hétvégére ígért csapadék. Ez ahhoz is szükséges, hogy meg lehessen indítani az őszi talaj-előkészítő munkálatokat és a vetést, hiszen a jövő záloga ekkor kerülhet a földbe. Nagy István szerint az határozottan kijelenthető, hogy a tragikus termésmennyiségek ellenére nem fenyegeti Magyarországot az élelmiszerválság.
Mint mondja, a magyar mezőgazdaság több mint húszmillió ember ellátására képes. Az aszály miatti termésveszteség csupán azt vetíti elő, hogy az exportképességünk csökken, nem tudunk annyi terményt a globális piacra eljuttatni, amit általában szoktunk. Egy átlagos évben 5,4-5,6 millió tonna búza terem Magyarországon, idén 3,9 millió tonnát arattunk. Hazánkban emberi fogyasztásra és az állatok takarmányozására egy évben 2,5 millió tonnát használunk fel, tehát még exportra is fog jutni, csak a megszokottnál jóval kevesebb.
Kapcsolódó bejegyzések
Súlyosbodó aszály: tippek az okosabb vízgazdálkodáshoz
Fokozódnak az aszályok, és megjelent a vízhiány. Jó, ha tudjuk, mennyi vizet használunk locsoláskor. Érdemes pár trükköt bevetni.
A hét évvel ezelőtt megszüntetett stratégiai élelmiszer-tartalékról szólva a tárcavezető újra hangsúlyozza, hogy a magyar mezőgazdaság képes ellátni a lakosságot, ezzel együtt azonban a kormány és az Aszály Veszélyhelyzeti Operatív Törzs folyamatosan értékeli az élelmiszer-ellátással kapcsolatos hazai és nemzetközi adatokat, és ha kell, meghozza a szükséges döntéseket.
A jövő nagy kihívása a vízhelyzet megoldása
Az a szakmai álláspontom, hogy átfogó vízügyi rendezést kell végrehajtanunk országszerte. Korábban az volt az alapelv, hogy az árvizet, a belvizet minél gyorsabban el kell vezetni. Azonban a mára kialakult alacsony talajvízszint és a kiszáradt területek arra hívják fel a figyelmünket, hogy a vízkészlet-gazdálkodásra kell helyeznünk a hangsúlyt.
– mondja az agrárminiszter
Mint mondja a termőföld használatához kapcsolódó megszokásaink egy részét is felül kell vizsgálnia a gazdálkodóknak a vízmegtartás érdekében, vízvisszatartást elősegítő földhasználatra van szükség. A megfelelő művelési mód megválasztása kulcskérdéssé vált, így meg kell fontolni a forgatás nélküli talajművelést vagy erősíteni a szántás helyett a talajlazítás gyakorlatát. Emellett érdemes alkalmazni a mulcsozást, mely csökkenti a felszíni párolgást, és minimalizálja a vízerózió mértékét.
Át kell gondolni, hogy ilyen időjárási körülmények között milyen növényi kultúrák termeszthetők gazdaságosan, melyek a szárazsággal szemben ellenálló növények.
Kapcsolódó bejegyzések
Még kevéssé ismerjük, pedig kitűnően bírja a szárazságot: ez a cirok
Az ideihez hasonló aszályos időszakok egyre gyakrabban fordulnak majd elő, az alkalmazkodásban pedig az ilyen klímát elviselő növények segíthetnek.
Az agrárminiszter az interjú további részeiben beszél többek közt a sokat vitatott fakitermelést könnyítő rendeletről, a gazdák által igénybe vehető támogatásokról, illetve az öntözéses növénytermesztés lehetőségeiről is. Szóba kerül a termés minősége és a kenyér ára is, továbbá az, hogy milyen védelmet remélhetnek az eladósodó gazdák. A teljes interjú ide kattintva olvasható.
Borítókép: Szollár Zsófi / Index