A meleg napok hűsítő fűszernövénye, mely nemcsak a konyhában használható fel sokféleképpen, hanem számos pozitív hatással van a szervezetünkre is. Mutatjuk, milyen ételeket ízesíthetünk kaporral, hogyan tároljuk télire, miként hat az egészségünkre, valamint hogyan gondozzuk a kiskertünkben.
A kapor (Anethum graveolens L.) az ernyősvirágzatúak rendjébe, azon belül a zellerfélék családjába tartozó egyéves növény. Népies elnevezései még a fűszerkapor, a kertikapor, a kertikömény, illetve az uborkafű is.
Nevének eredete
Az Anethum nemzetségnév a görög ἄνῑσον / ἄνησον / ἄνηθον / ἄνητον latin formája, ami „kaprot” és „ ánizst ” is jelentett. Az „anīsum” alakot az ánizsra, az „anēthum”-t a kaporra használták. A graveolens fajnév a gravis és olens szavak összetétele, melynek jelentése „nehéz illatű”. A magyar „kapor” szó szláv eredetű (szerb-horvát kopar, szlovén koper, szlovák kopor), mely valószínűleg először „kapr” alakban került át nyelvünkbe.
A kapor származása
A növény eredetéről megoszlanak a vélemények, egyesek szerint a Közel-Keletről származik, mások szerint pedig a Földközi-tenger vidékéről, ahol vadon is előfordul. Innen terjedhetett el egész Európában, Ázsiában, és Amerikában is.
A kaprot már az ókori Egyiptomiak is használták, leginkább nyugtatóként és afrodiziákumként alkalmazták. Emellett boszorkányűző képességet is tulajdonítottak neki, mely hiedelem a középkorban is erősen jelen volt: kaprot tettek a házak bejárata fölé, a bölcsők mellé, és talizmánként is magukkal hordták, hogy távol tartsák a boszorkányokat.
A görögöknél a kapor a gazdagság és a szerencse jelképe volt, Rómában a háborús hősök számára a babér mellett kaporból is fontak koszorút, égetett kapormagot használtak a sebek gyógyításának elősegítésére, valamint a gladiátorok előszeretettel fogyasztottak kaprot a jobb emésztés érdekében.
Bár hazánkban nem őshonos a növény, a magyar konyhának is már régóta kedvelt és elengedhetetlen fűszere. Egy 17. századi recept már biztosan említi a kaprot, mint a tojásos-tejfölös túró ízesítőjét.
A kapor megjelenése
Karógyökere 40-60 centiméter mélyre hatol a talajba, ám gyökérrendszere nem túl sűrű. Szára a környezeti tényezőktől függően 60-120 centiméter, kissé fásodó. A száron végig szórt állású levelek találhatók, melyek közül az alsók könnyen elszáradnak. A tő- és a szárlevelek többszörösen szárnyasan szeldeltek, a levélhüvely csúcsa kicsípett, az ép szélű keskeny levélsallangok fonalasak. A szár és az oldalhajtások ernyős virágzatban végződnek.
Kapros receptek, amiket kár lenne kihagyni!
A kapor legfőképpen a nyári, szezonális fogásokban kap főszerepet, ezen belül is jellemzően az uborkás-tökös ételek jellegzetes fűszere: emiatt kapta az uborkafű elnevezését is. A jól ismert kovászos uborka és a friss, nyári, kapros tökfőzelék biztosan nem működik nélküle, ám ennél jóval többféleképpen felhasználható ez a remek növény.
Valószínűleg a kapros-túrós pitét és a kapros-túrós lepényt sem kell senkinek bemutatni, de ugyanezekből az összetevőkből készülhet például kapros-túrós rétes is. A klasszikus kombinációknál maradva, a kaprot felhasználhatjuk a forró nyári napok üdítő leveseihez is, mint például a kapros zöldségleves, a joghurtos uborkaleves, illetve mennyei fogás lehet egy egyszerű kaporleves is.
Egy finom kaporszósz vagy kapormártás számtalan ételhez remekül illik: kiváló kísérője a grillezett húsoknak és zöldségeknek, csirkének, sertésnek, halas fogásoknak, főtt tojásnak egyaránt. Aki szereti pikáns ízkombinációkat, annak mindenképpen érdemes kipróbálnia a kaprot a célkából készült ételek mellé, a répához, a burgonyához, a káposztafélékhez vagy a spárgához is.
A levesek, főzelékek, mártások mellett pedig a kapor a különböző savanyúságok jóbarátja is, ráadásul nemcsak fantasztikus ízt kölcsönöz számukra, hanem gátolja bennük a különböző baktériumok szaporodását is.
Forró nyári napok hűsítő étele: joghurtos-kapros uborkaleves
Hozzávalók:
- 2 db közepes kígyóubroka
- 400 gramm natúr joghurt (kevésbé diétás változatban lehet görög joghurt is)
- vaj vagy olivaolaj
- egy csomag friss kaporlevél
- 1 db citrom (ha a héját is bele akarjuk reszelni, akkor kezeletlen héjút válasszunk)
- kb. fél liter víz
- só, bors
- 1-2 gerezd fokhagyma (aki nem szereti vagy érzékeny a gyomra, az nyugodtan elhagyhatja)
Elkészítés:
Apróra vágjuk a kaprot, majd kevés vajon vagy olajon kissé megdinszteljük és félretesszük hűlni. Az uborkákat felkockázzuk (ha úgy jobban szeretjük, meg is hámozhatjuk előtte), majd botmixerrel összepürésítjük a fokhagymával, a fűszerekkel, a citrom levével (és a reszelt citromhéjjal), a kihűlt dinsztelt kaporral, a joghurttal és annyi vízzel, hogy krémleves állagot kapjunk.
Ezután a kész levest a hűtőszekrénybe tesszük néhány órára, hogy igazán jól összeérjenek az ízek. Ha kész, hidegen tálaljuk, a tetejére szórhatunk még egy kis frissen aprított kaprot.
Tipp: tehetünk a levesbe egy kevés fehérbort is, úgy még pikánsabb lesz az íze.
Tudtad? A kapornak nem csak a zöldje használható fel. A felvirágzott növény ernyőiről érdemes betakarítani a magokat is, ugyanis a levélhez és a szárhoz hasonlóan kiválóan alkalmas a különböző ételek fűszerezésére.
Nemzetek konyhája és a kapor
A tradicionális, nemzeti fogásokhoz a világ számos pontján használnak kaprot. Alapvető összetevője például a skandináv „smörgåsbord” szardellás kenyérnek, az orosz „borscs” levesnek, az indiai curryknek, a mediterrán salátáknak vagy a klasszikus angol „fish and chips”-nek.
Így tárold a kaprot, hogy megőrizze az ízét!
Természetesen nincs finomabb a friss kapornál, ám sajnos nem túl hosszú ideig látogathatjuk a növényt veteményesünkben, ha éppen kedvünk szottyan egy finom kapros ételhez. A kapor elég korán, már júniusban elvirágzik, így érdemes időben gondoskodni a téli készletünkről.
Bár a nagyobb üzletekben egész évben kapható friss kapor, annak is érdemes inkább a nyári, hazai, ha lehet termelőtől vásárolt áruból betárazni, aki nem tud otthon kaprot nevelni.
Friss kapor
Ha a piacról, boltból beszerzett kaprot nem akarjuk azonnal felhasználni, célszerű egy vízzel töltött pohárba vagy befőttesüvegbe helyezni, mint egy csokor virágot. Így napokig friss, üde leveleket vághatunk belőle az éppen aktuális nyári fogásainkhoz.
Fagyasztás
A kapor tárolásának legegyszerűbb és legjobb módja, ha a mélyhűtőbe tesszük, ugyanis így marad meg legjobban a zsenge, friss, nyárias íze. Fagyasztáshoz a leveleket érdemes leginkább felhasználni, amelyek legyenek frissek és egészségesek. Tanácsos még a szárba szökkenés előtt begyűjteni, amikor a növény körülbelül 30-35 centiméter magas. Alapos mosás és szárítás után apróra vágjuk a kaporleveleket, majd akár kisebb adagokra kiporciózva, jégkockatartóba, illetve akár egy nagyobb zacskóba vagy dobozva (így annyit lehet majd kapargatni vagy vágni belőle, amennyi épp szükséges) téve tegyük a fagyasztóba. Ha nem szeretnék aprítással bíbelődni, csokorba kötve is eltehetjük a leveleket.
Szárítás
Bár a szárított kapor mindenhol könnyen beszerezhető, érdemes otthon is megpróbálkozni a művelettel. Ebben az esetben is friss, egészséges, alaposan megmosott növénnyel dolgozzunk. Miután felaprítottuk a kaprot, újságpapíron vagy sütőpapíron szétteregetve, száraz, szélvédett helyen szárítsuk, ahová nem tűz közvetlenül a nap. A növényeket naponta át kell forgatni, amíg teljesen ki nem száradnak, utána befőttesüvegben a polcra kerülhet a kész fűszerünk. Száríthatunk virágos növényt is, ezesetben száraz, fedett helyen csokorba kötve, fejjel lefelé lógatva zörgősre szárítjuk, majd nagyobb befőttes- vagy csatos üvegben tároljuk.
Kapormag tárolása
Akár étkezési célra, akár vetőmagnak gyűjtjük be a kapor magját, ugyan úgy kell eljárnunk. Először is megvárjuk, amíg a növény teljesen elvirágzik, és az ernyők végén megjelennek a barna magocskák. A begyűjtést óvatosan kell végezni, mert a pici magok könnyen lepereghetnek. Akármennyire száraznak tűnnek, még egy jó két hétig szárítsuk őket egy szellős, nyitott edényben. Ezt követően száraz, sötét helyen papírzacskóban, kis üvegekben vagy dobozkákban tároljuk.
Hogyan hat az egészségedre?
A kapor nemcsak fantasztikus fűszer, hanem az egészségünkre is számtalan pozitív hatással bír. Gyógyító hatásairól már a Biblia is említést tesz, valamint az ókorban is előszeretettel használták fejfájás és különböző gyomorpanaszok enyhítésére, égetett magját pedig sebgyógyításra.
A népi gyógyászatban az alábbiak esetén alkalmazzák:
- Gyomorrontás, emésztési panaszok enyhítésére
- Puffadás ellen
- Gyermekeknél kólika megszüntetésére
- Vérnyomás, vérkeringés, koleszterinszint rendben tartására
- Csuklás ellen
- Álmatlanság ellen
- Különböző baktérium és gombák semlegesítésére
- Gyulladások és a káros szabad gyökök ellen
- Kismamáknak tejszaporításra
- Menstruációs fájdalmak enyhítésére
- Külsőleg sebgyógyításra, bőrgyulladásra
- Magját rágcsálva szájszag ellen
A kapor jótékony élettani hatásait alkalmazhatjuk tea, tinktúra, illóolaj, valamint a levél vagy a mag kivonatát tartalmazó kapszula, tabletta vagy por formájában.
Figyelem! Várandósság alatt nem tanácsos a kapor rendszeres fogyasztása, gyermekek esetében pedig inkább csak a két éves kor felett alkalmazzuk. A kaporolaj nagy mennyiségben és hosszú távon nem javasolt.
A kapor vetése és gondozása
Természetesen veteményesünkből nem hiányozhat a kapor sem, ám érdemes néhány dologra odafigyelni, mielőtt nekilátunk az ültetésének.
A kapor talaj- és fényigénye
Közepesen tápanyagdús, laza szerkezetű, jó vízelvezetésű, 5,5-6,5 pH közötti talajba ültessük a magokat. A kapor szereti a széltől védett, napos helyeket, ám jó ha tudjuk, hogy félárnyékban lassabban megy virágba. Tekintettel arra, hogy egyéves, önmagát elvető növényről van szó, célszerű számára egy végleges ágyást kijelölni, ahol minden évben újra tud nőni.
Így vesd el a magokat!
A kapor magjai igen érzékenyek a hőmérsékletre, így csak akkor szabad elvetni őket, ha a talaj elérte a körülbelül 15 Celsius fokot, tehát érdemes a tavasz második feléig várni a művelettel. Illetve célszerű két-háromhetente újabb és újabb vetést végezni, hogy hosszabb ideig szedhessük a növényt. Tekintettel arra, hogy a kapor szeret terebélyesedni, a sorok között körülbelül 25-30 centiméter az ideális távolság. A magokat 0,5-1 centiméter mélyre helyezzük a talajba, majd bőségesen öntözzük meg az ágyást.
A kapor ideális társnövényei a káposztafélék (brokkoli, karfiol, leveles kel stb.), a fejes saláta, a hagyma, az uborka, a kukorica, a sárgarépa és a borsó. Rossz szomszédai a paradicsom, a pasztinák, a kömény és az édeskömény.
A kapor gondozása
Érdemes a kaprot rendszeresen locsolni (különösen a csapadékmentes, forró időszakokban), hogy ne száradjon ki alatta a talaj, ám ügyeljünk arra, hogy ne öntözzük túl, mert az károsíthatja a növényt. A körülötte növő gyomokat távolítsuk el, hogy azok ne zavarják a növekedésben. Bár a kapor általában ellenálló a különböző betegségekkel szemben, a fuzikládiumos varasodás, a lisztharmat és a peronoszpóra megjelenhet rajta. A kártevők közül a levéltetvek, illetve bizonyos hernyófajok okozhatnak kárt a kaprunkban, melyek ellen érdemes környezetbarát módon védekezni.
Milyen fajtát válasszak?
Méretétől, virág- és levélnagyságától, aromájának erősségétől függően többféle kapor közül válogathatunk. Dús és sok levelet növeszt például Delikat fajta, kis helyre tökéletes a törpenövésű Ferneleaf, korán és bőségesen virágzik a Bouquet, hatalmasra nő a Mammoth, vagy virágtartókba remek választás lehet az átlagosnál kisebbre növő, ám nem törpefajta Dukat.
Ha nincs veteményeskert
Akkor sem kell csüggedni, hiszen a kapor remekül termeszthető balkonládában vagy akár egy cserépben a lakásban is, csupán a megfelelően szélvédett és világos helyet kell számára kiválasztani.
Remek rovarcsalogató
A veteményesünkbe ültetett kapor egyfelől odavonzza a különböző hasznos rovarokat, amelyek természetes ellenségei bizonyos kártevőknek (például a katicabogarak a levéltetvek ellen). Másrészről pedig nagyszerű csapdanövény is, mely segít elterelni a kártevők figyelmét a fő növényükről (pl. burgonyabogár).
Összegezve: A kapor egy világszerte régóta ismert és kedvelt fűszernövény, mely kiváló kísérője számos ételnek, emellett pedig gyógyhatása is szerteágazó. Kis odafigyeléssel könnyen termeszthető akár a veteményesben, akár egy napos balkonon is.