



A mai Tunézia területén található romokat egyre látványosabban pusztítják a természeti erők. A klímaváltozás jelentősen gyorsítja a folyamatot.
Karthágó az ókori világ egyik legpompásabb városa volt, míg a rómaiak Kr. e. 146-ban le nem rombolták. Később mégis újra a régiója központjává vált. Romjai ma az UNESCO Világörökség részét képezik, ám a régészek szerint újra ostrom alatt áll. Ezúttal a tengerszint emelkedésével, a víz sókoncentrációjának növekedésével és az erősödő szélerózióval kell szembenéznie.
Ahogy a The Art Newspaper beszámolójából kiderül, a szél okozta erózió már jól látható Antoninus Pius császár fürdőjében. Érdekesség, hogy az épület a valaha épült három legnagyobb római fürdőkomplexum egyike, és az egyetlen Észak-Afrikában. A fürdő romjaitól nem messze az egykori kikötő egyes részei már a tengerbe omoltak.
A klímaváltozás ma az egyik legsúlyosabb és legkézzelfoghatóbb fenyegetés a régészeti örökségre nézve, különösen a Földközi-tenger part menti területein – mondja Lorenzo Nigro, a római Sapienza Egyetem munkatársa.
A probléma az UNESCO számára sem ismeretlen, és sajnos nem is csupán Karthágó romjait fenyegeti. Audrey Azoulay, az UNESCO főigazgatója szerint a világörökségi helyszínek közel háromnegyede (73%) erősen ki van téve a vízzel kapcsolatos veszélyeknek, például az aszálynak, a vízhiánynak vagy a part menti áradásoknak.
Ahogy a cikk több megszólalója is kiemeli, a probléma egyik legfontosabb kezelési módja a kibocsátások mérséklése és a klímaváltozás lassítása. Helyben pedig sürgős beavatkozásokra van szükség a romok megvédéséhez. Nigro szerint a maradványok egy részét vissza kell temetni, míg a masszívabb falakat megerősíteni, a legjobban kitett területeken pedig védőépületek felhúzására is szükség lehet.