Hogyan locsoljunk nyáron olcsóbban és okosabban?
Hogyan locsoljunk nyáron olcsóbban és okosabban?

Az utóbbi évek egyre szélsőségesebb időjárása illetve a dráguló élelmiszerek – miatt egyre népszerűbbé válnak a kisebb veteményesek a kertekben. A sűrűsödő aszályok miatt fontossá válik a locsolás, ehhez adunk pár tippet. Például szó lesz arról, hogyan érdemes tárolni a zivatarok alkalmával lezúduló esővizet.

Mielőtt részletesen is megnézzük, milyen vízzel érdemes locsolni, és mennyi vízre lenne szükségünk az elmúlt évek aszályos napjainak és kertünk nagyságának függvényében, vegyünk át néhány alapvető szabályt, melyeket mindenképp érdemes betartani a nyári locsoláskor.

  1. Akár kedvenc zöld gyepünkről, akár a gyümölcsfákról, a cserjékről, a rózsákról van szó, a napi rendszeres locsolás helyett érdemes inkább heti 1-2 alkalommal, viszont bőségesebben locsolni,. Ezzel a növények gyökerét erősítjük, ellenállóbbá tesszük őket a szárazsággal szemben.
  2. Lehetőleg reggel locsoljunk! Így egyrészt jobban hasznosul az öntözővíz, másrészt megelőzhetjük a leveleken maradó vízcseppek okozta napégést is. Az esti locsolás a felmelegedett talaj miatt könnyebben elpárolog. Az esti locsolás nyomán gombás betegségek is kialakulhatnak.
  3. Új cserjék, fák és különösen balkonládák esetében figyeljünk oda arra, hogy az öntözéssel ne mossuk ki a földet a gyökérzónából!
  4. A balkonládák földje a kerti talajnál gyorsabban felmelegszik, így akár naponta is érdemes locsolni a benne lévő növényeket, főleg akkor, ha közvetlen napsütés éri őket. Érdemes emellett odafigyelni a balkonládák méretére is, minél kisebbek, annál könnyebben kiszáradnak!
  5. Nyaralás, hosszú hétvége alkalmával érdemes a ládákat árnyékos, védett helyre tenni, hogy a nap ne tikkassza ki a növényeket, illetve az esetleges jégeső ellen is védve legyenek.

Milyen vízzel érdemes locsolni?

Alapvetően hálózati vízzel, kútvízzel vagy gyűjtött vízzel locsolhatunk. Ezek közül természetesen a hálózati víz a legdrágább, 200–300 forintba kerül köbmétere a csatornahasználati és egyéb díjaktól függően. Ez a víz általában keményebb. Ez alól csak Békés megye és környéke, valamint pár Zala megyei kistérség kivétel. A hálózati víz kapcsán az is probléma lehet, hogy mivel a föld alól jön, hősokkot okozhat a növényeknek. Különösebb átmenet nélkül 15–25°C-os hőkülönbség is érheti a növényeket, főként ha erős sugárral locsolunk. Ezzel szemben a csepegtetőmegoldások és a locsolórendszer lehetővé teszi, hogy a víz kisebb sugárban, fokozatosabban kerüljön a növények gyökeréhez.

A hálózatról érkező víz a legdrágább, és hősokkot is okozhat a növényeknek.

A kútból vett vagy szivattyúzott vízre is jellemző a nagy hőkülönbség. Itt is érdemes odafigyelni a locsolás technikájára. A kútvíz minősége nemcsak a régiótól függ, hanem akár lokális tényezőktől is. Magának a kútnak a fúrása szigorúan szabályzott. Kisebb, kb. 20 méter mély kutakat az önkormányzatnál, ennél mélyebb vagy nagyobb vízkivételű kutakat a katasztrófavédelmi hatóságnál is be kell jelenteni. A sekélyebb kutak jellemzően talajvizet, part menti vizet adnak, az utóbbiak akár rétegvizet is.

Az ivóvíz keménysége a hazai településeken, 2020.
Forrás: www.nnk.gov.hu

Talán a kútvíznél is jobb megoldás az esővíz gyűjtése, felhasználása, különösen mostanában, amikor egyre szélsőségesebbé válik a hulló csapadék eloszlása. A tárolt víz azért is kedvezőbb a növények számára, mert azonos vagy hasonló hőmérsékletű, mint maga a növény, és mindig lágy víz.

Víztároló megoldások – Mennyi vízre van szükségünk?

Azt, hogy mennyi vízre van szükségünk a locsoláshoz, nehéz megbecsülni. Mindenképp érdemes figyelembe venni a talaj adottságait, a napi átlaghőmérsékletet és a felhőzöttséget. A homokos talajok könnyebben beisszák a vizet, a tömöttebb talajok esetében ehhez több időre van szükség.

Az alábbi táblázat azt mutatja meg, hogy egy füves kertnek – az egyes évszakokban jellemző körülmények között – átlagosan mennyi vízre van szüksége. Ezt a Kertfüvesítés.hu szerint „Marcika módszerével” tudjuk saját magunk számára kimérni. Pár edényt vagy poharat helyezzünk ki a kertbe – akár kézzel, akár automata (nem csepegtető) rendszerrel locsolunk –, és locsolást követően nézzük meg, hogy hány mm víz gyűlik össze az edényekben.

Vezessünk csövet a gyökerekig!

Frissen ültetett fák nevelésekor érdemes csövet fektetni a gyökérhez, de ágyásokban vagy dísznövények esetében is működik ez a módszer. Legjobb eszköz erre a perforált dréncső, mely egész hosszában lyukacsos, így egyenletesen adja le a vizet. Arra viszont figyeljünk, hogy dugózzuk le a földből kiálló csonkot, mert szeles időben a csövön keresztül ki tud száradni a gyökérzet.

Emellett mindenképp szánjunk kellő időt a locsolásra, mert ha nem fordítunk elég időt rá, a víz nagyobb része elpárolog (különösen este); illetve csak a talaj felső rétege nedvesedik át valamelyest, amihez a gyökerek hozzászoknak, és a felszín közelében maradnak, így később még inkább ki lesznek téve a szárazságnak.

Az esővíz a legjobb a locsoláshoz, érdemes is gyűjteni, mert egyre rosszabb az esőzések eloszlása.

Az esővizet direkt erre a célra készített tartályokban is gyűjthetjük. Ezt különböző kertészetekben, barkácsboltokban lehet kapni. Ha nem idegenkedünk az egyéni megoldásoktól, IBC-tartályt is átalakíthatunk, bekötve az ereszcsatornába. Ilyet használtan 10 ezer forintnál olcsóbban vásárolhatunk. Ha kiegészítjük egy pumpával, akkor környezettudatosan is megoldhatjuk a locsolást, hasznosítva az egyébként a csatornába kerülő vizet.

A mulcs és az egyéb talajtakarók nyáron is jó szolgálatot tesznek, védik a talajt a kiszáradástól.

Megoldás lehet az is, ha különböző talajtakarókkal védekezünk a párolgás ellen. Érdemes lehet a talajt mulccsal befedni, illetve a magaságyások esetében szélfogóval, árnyékolóval, jéghálóval védeni a termést. Fontos azt is szem előtt tartani, hogy a magaságyást oldalról is süti a nap, így gyorsabban kiszárad, mint a szabadföld.

Apró trükk, hogy nyáron is zöld legyen a pázsit

Nyaranta érdemes kicsit magasabbra hagyni a gyepet, és a fűgyűjtést is hanyagoljuk a nyírás közben! Ezzel védjük pázsitunkat a kiszáradástól, és hasznos tápanyag is jut a gyökérzetnek.

Léteznek szárazságtűrő fűmagok, de a gyepnek megvannak a természetes határai, és ha nincs locsolva, nyár végére rendre kiég. A hatékony árnyékolás eléréséhez érdemes faültetésbe lendülni, de amíg nem nőnek meg kellő magasságig, próbálkozhatunk egyéb szárazságtűrő növényekkel is. Igénytelen, és jól bírja a meleget a levendula, amely a beporzóknak is hasznos virág. További szárazságtűrő kerti növényeket itt találtok.

Egy tikkadó kertnek derűs foltja lehet a szárazságot jól tűrő levendula.

Egyre aszályosabbak a nyarak

Ahogy a bevezetőben is írtuk, hazánkban is egyre gyakoribbak az aszályos időszakok. Az OMSZ a honlapján rendszeresen frissíti adataival az alábbi térképet, amely megmutatja, hogy hol kell fokozottan figyelni.

search icon