Olajfa, te drága!
Olajfa, te drága!

Az olajfa (Olea europaea) a béke, a bölcsesség, a termékenység, a jólét, a szerencse és a győzelem szimbóluma. Aligha született Földünk valamely gyümölcstermő fájáról annyi dicséret, festmény és ének, mint az olajfáról. Ez a Földközi-tenger napsütését kedvelő fa száraz és sziklás talajon is megél, valamint túléli az aszályos körülményeket és az erős szelet is. Induljon a több ezer éves időutazás az olajfa nyomában!

A Földközi-tenger keleti medencéjének (Levante) partvidékein őshonos, de már az ókor folyamán elterjedt Délkelet-Európában, Ázsia nyugati részein (Észak-Irántól a Kaszpi-tengerig) és Észak-Afrikában. Az olajfa az olajfafélék családjába (Oleaceae) tartozik, jellegzetes keskeny levelei felül sötétzöldek, alul pedig ezüstszürke színűek. Sárgásfehér virágai szőlőszerűek, és májusban jelennek meg, finom illatot árasztva. Az olajfa csak 4–6 éves korában virágzik, míg az első termések általában a hetedik évtől jelennek meg. Termése ovális, érése során színét zöldről, barnásról feketére változtatja. A termés közepén nagy mag található.

Olajfa ültetvény
Olajfaültetvény

Az olajfa eredete

Az olajfa nagy valószínűséggel már 20–40 millió évvel ezelőtt az oligocén korszakban fellelhető volt Olaszország és a Földközi-tenger keleti medencéjének területén. Kb. 100 ezer évvel ezelőtt pedig Afrikában is hasznosították.

Az olajbogyó termesztése a mediterrán régiókban kezdődött, és nagyjából 7 ezer éves múltra tekint vissza. Görögországban már a neolitikum óta gyűjtötték a vadon termő olajbogyót, de termesztése valószínűleg Krétán (Kr.e. 3000–1000) kezdődött el. Az ókori görögök az olajbogyó termesztését gyarmataikon is megkezdték, így Szicíliában, Dél-Franciaországban, Spanyolország nyugati partján és a Fekete-tenger partján egyaránt létesültek ültetvények. Az olajfának vallásos és szent jelleget is tulajdonítottak a kor emberei. A hírnökök például olajággal érkeztek a béke megkötésére, míg az olimpiai játékok győzteseinek szintén olajágkoszorú járt elismerésként.

A rómaiak – felismerve az olívaolaj értékét – hozzájárultak az olajfa elterjedéséhez birodalmuk egész területén. A kereskedelem fokozatosan növekedett, és a római hajók nagy mennyiségű olajat szállítottak olyan területekre, ahol nem termesztettek olajfát, vagy nem volt elegendő termés. A bizánci időkben a hagyományos olajbogyó-termesztő központok fennmaradtak, de a keresztény kolostorok olajfaligetei adták az összes termelés nagy részét. Ebben az időszakban a Bizánci Birodalom számított a világ legnagyobb olívaolaj-exportőrének.

Az Oszmán Birodalom éveiben az olívaolaj-kereskedelem tovább virágzott, ugyanis kiépült a tengeri útvonal. Ez megkönnyítette az Égei-tengertől Nyugat-Európába vezető tengeri útvonalakon történő szállítást. Az oszmán megszállás korában az olajkereskedelem nemcsak a helyi gazdaságokat erősítette meg, hanem a szappantermelést is. A 18. században az olajexport így már nemcsak ehető termékkel látta el az európai piacokat, hanem a szappangyártás alapanyagával is.

Olajfa liget Spanyolországban.
Olajfaliget Spanyolországban

Az olajfa megjelenése, felépítése

Az olajfa örökzöld fa vagy cserje. Magassága ritkán haladja meg a 15 métert, többnyire 8–15 méter. Törzse egyenetlen és bütykös. Levelei ezüstös zöldek, nyúlánkan hosszúkásak: 1–3 cm szélesek és 4–10 cm hosszúak. Virágai kicsik és fehérek. Olajbogyónak, olívabogyónak vagy egyszerűen csak olívának nevezett csonthéjas termése 1–2,5 cm hosszú, vékony húsú.

Meddig él egy olajfa?

Az olajfa igen lassan nő, de évtizedek alatt akár 20 méter magasra is megnőhet mediterrán őshazájában. Ezzel szemben a konténerben nevelt olajfa maximum 1,5 méteres magasságot érhet el. Az olajfák a természetben nagyon sokáig élhetnek, egyes példányok akár 1000 évesek vagy ennél idősebbek is lehetnek. A fák sima, ezüstös zöld kérge a kor előrehaladtával repedezett kéreggé változik, így minél idősebbek, annál esztétikusabbak.

A világ legidősebb olajfája.
A 3000 éves vouves-i olajfa

A képen látható vouves-i olajfa a mediterrán térség hét legöregebb olajfája közül az idősebb. A csoport nagy öregjei 2–3 ezer évesek. A képen látható olajfa, bár a pontos korát nem tudják meghatározni, több mint 3 ezer éves. Még mindig terem rajta olajbogyó, amelyért a turisták kisebb vagyont fizetnek. Az olajfák szívós növények, jól bírják az aszályt és a bozóttüzeket, talán ezért is maradhatott ilyen sokáig életben a térség kedvelt haszonnövénye.

Az olajfa terméshozama

Egy kifejlett olajfa – fajtától, területi elhelyezkedéstől és a művelési módtól függően (hagyományos, öntözéses, intenzív, szuperintenzív stb.) átlagosan 50–100 kg gyümölcsöt teremhet.

Az olajfa termése, az olajbogyó
Az olajfa levelei ezüstös zöldek és nyúlánkan hosszúkásak.

Olajfafajták

Hosszú kulturális múltja miatt ma már több ezer különböző típusú olajbogyó létezik világszerte. A legtöbb olajfafajta Spanyolországból, Olaszországból, Görögországból és Észak-Afrikából származik. Megtermékenyítés szempontjából a fajták öntermékenyülők és önmeddők is lehetnek, ezért ha egyetlen olajfát ültetünk, ajánlatos öntermékenyülő fajtát választani, ha termést is szeretnénk.

Olea europaea ’Arbequina’

Az egyik legnépszerűbb olívafajta a világon, amely kompakt növekedésű és közepesen fagyálló. Bőrszerű, keskeny, lándzsa alakú, szürkészöld levelei alul halványabbak. Nagy díszítőértékű olajfafajta, hiszen még akkor is dekoratív, ha termések nem képződnek rajta. Apró, öntermékeny, illatos, krémfehér virágai nyár elején nyílnak, ezt követi zöld termésének az érése, mely éretten sötétlilás fekete. Bogyója kis méretű, olajtartalma viszonylag nagy.

Olea europaea ’Arbequina’
Olea europaea ’Arbequina’

Olea europaea ’Cipressino’

Felfelé törő ágrendszerű, öntermékeny olajfafajta, mely emellett kiválóan tűri a hideget. Nyár elején nyíló, apró, krémfehér virágai kellemes illatúak, termései bíborfeketére érnek meg. Sűrű és színes lombozatának köszönhetően a legdíszesebb olajbogyófajta, amely ennek köszönhetően számos ország parkjában és kertjében is elterjedt. Olaszországban e fajtát évszázadok óta szélfogóként is alkalmazzák. Napos helyen csodálatos dézsás növény is lehet.

Olea europaea ’Cipressino’
Olea europaea ’Cipressino’

Olea europaea ’Frantoio’

A ‘Frantoio’ közepesen télálló, ezért Európában ez az egyik leggyakrabban ültetett olajfafajta. 6–8 méter magasra is megnőhet, emellett impozáns, ezüstös zöld színű levelei vannak. Törzse sima, világosszürke, a fiatal ágai kopaszok, zöldek vagy ezüstös szürkék. Öntermékenyülő virágai illatosak, belőlük fekete termések fejlődnek, amelyek az olasz olívaolajok fő nyersanyagát adják.

Olea europaea ’Frantoio’
Olea europaea ’Frantoio’

Olea europaea ’Pendolino’

Közepesen fagyálló, kompakt és lassú növekedésű olajfafajta. Széles körű termesztését bőtermő képességének és nagy méretű termésének köszönheti, valamint annak, hogy lehajló ágai miatt könnyen szüretelhető. Emellett kiváló beporzó. Virágai fehér színűek, koronája sűrű, levelekkel gazdagon borított.

Olea europaea ’Pendolino’
Olea europaea ’Pendolino’

Az olajfa Magyarországon

Az olajfákat olyan enyhe telű helyeken, ahol a hőmérséklet nem haladja meg a -5 Celsius-fokot, a kertbe is ki lehet ültetni. Magyarországon ezáltal főként dézsás növényként tartják, télen pedig erre alkalmas helyen teleltetik. Az olajfa a vegetációs időszakban leginkább a napos és meleg helyeket kedveli, ezért déli fekvésű erkélyeken és teraszokon való tartásra egyaránt ajánlható. Mivel lassan nő, és kevés helyet igényel, az olajfa nagyon jól elfér a kisebb méretű erkélyeken is. A szabadban az olajfának ilyenkor is feltétlenül szüksége van egy szélvédett, napos helyre, ahol a gyökerek és a korona körül bőven van elegendő hely.

Olajfa liget
Ha a téli hőmérséklet nem haladja meg a -5 Celsius-fokot, az olajfákat a kertbe is ki lehet ültetni.

Az olajfa gondozása

Az olajfa ültetése

Az olajfa „igénytelen” dézsás növényfajnak számít, ezért stabil edénybe és jó minőségű virágföldbe célszerű ültetni. Erre az agyag- vagy terrakottaedények kiválóak lehetnek, mivel ezek elpárologtatják a felesleges nedvességet. Szárazságkedvelő növény lévén nem szabad túlöntözni, mert az olajfák nagyon érzékenyek a túlvizesedésre. Példányai a tápanyagszegény talajt részesítik előnyben, ezért elegendő, ha havonta egyszer vagy kétszer jó minőségű tápoldattal kezeljük őket. Lassú növekedésük miatt az olajfákat ritkán kell átültetni, de ha szükséges, erre a tavasz a legalkalmasabb időszak.

Az olajfa metszése

Az olajfa hazánkban elsősorban dísznövényként szolgál, ezért fontos a megfelelő formára alakítás. Lassú növekedése miatt azonban túlzottan sűrűn nem szükséges megmetszeni, így általában csak könnyű, karbantartó metszést kell végezni. Ennek optimális időszaka mindig a késő tavasz vagy a nyár eleje.

Olajfa cserépben.
Az olajfa hazánkban dézsás növényfajnak számít, ezért stabil edénybe és jó minőségű virágföldbe célszerű ültetni.

Az olajfa öntözése

Az olajfát az első évben nem szükséges sokat öntözni. Az olajfacsemetének heti 70 liter víz elengedő, amennyiben olajfa-ültetvényről beszélünk. Az ültetvényen vagy esetleg a kertben nevelt olajfák esetében a víznél sokkal fontosabb a trágyázás, hiszen a tápanyagban szegény földhöz hozzá kell adni olyan természetes anyagokat, amelyek segítségével képes könnyebben feldolgozni a földben található anyagokat, melyek elősegítik az olajfa fejlődését és idővel a termőre fordulását.

Az olajbogyó szüretelése

Spanyolországban az olívaolaj előállításához használt olajbogyót október és december között szüretelik, amikor a bogyó optimális stádiumban található. Az olajbogyók húsában a zsír június és december között képződik. Ennek mennyiségét és minőségét több tényező is befolyásolja: a termőterület földrajzi elhelyezkedése, a klíma, a fák közötti szabad terület, a metszés, az öntözés, a bogyó fajtája, továbbá a kártevők jelenléte. Az olajbogyó szüretelésének egyik legfontosabb pillanata az időpont kiválasztása, az, hogy konkrétan melyik nap kezdjék meg a betakarítást.

Fekete olajbogyó kosárban.
Spanyolországban az olívaolaj előállításához használt olajbogyót október és december között szüretelik.

Az olajbogyó többféleképpen szüretelhető:

Régi, hagyományos módszer a kézi szüretelés, amit általában alacsonyabb fáknál alkalmaznak. Hátránya, hogy elég költséges és lassú. Előnye viszont, hogy kevésbé sérül az olajfa és a gyümölcse.

A gereblyézés során egy speciális, erre a célra készített gereblyével átfésülik az ágakat, melyekről a bogyó a kifeszített hálóba hullik. Ennek ma már gépesített változata is létezik.

Olajbogyó gereblyézése.
Az olajfa szüretelésének egyik hasznos módszere a gereblyézés.

További szüretelési módszer a botozás, amely során a fa koronáját hosszú botokkal addig ütik, míg az olajbogyók a kiterített hálóba hullanak.

Fix háló kifeszítése esetén az olajbogyó magától esik a kifeszített hálóba. Ezt ma már kevés helyen használják, hiszen így csak az érett gyümölcsöket lehet összeszedni.

Háló tele olajbogyókkal.
A fix háló ma már régi szüretelési módszernek számít.

A szüretelőgépes módszer lényege az, hogy a gép karjai átölelik a fa törzsét, és vibrálással a hálóba vagy a ponyvába rázzák az olajbogyókat.

A betakarítógépeket intenzív és szuperintenzív ültetvényeken alkalmazzák, ahol az olajfákat ennek megfelelően ültették el, egymáshoz közel. Ezek a gépek és traktorok nem minden ültetvényen használhatók, például a hegyoldalakon és a sziklás területeken, ahol nem ritka az 1000 méteres tengerszint feletti magasság.

Olajbogyókkal teli kosár.
Az olajbogyó többféleképpen szüretelhető.

Az olajfa teleltetése

Amilyen jól bírják az olajfák a szélsőséges hőséget, legalább annyira érzékenyek az erős fagyra. A zord tél még az öreg fákat is teljesen elpusztíthatja. A konténeres olajfáknak ezért ősszel világos, 5–8 Celsius-fokos hűvös helyet kell biztosítani, ahol az éjszakai hőmérséklet 5 Celsius-fok körüli. Ez lehet egy folyosó, de egy jól szigetelt üvegház vagy fűtetlen télikert is. Télen az olajfát éppen annyira öntözzük, hogy a talaj ne száradjon ki! Április, május környékén a cserepes növények ismét kitehetők a szabadba.

Az olajfa ára

Az olajfa ára széles skálán mozog. Az ár nagyrészt függ a növény fajtájától, méretétől és életkorától. Csokorba szedtünk néhányat az itthon is kaphatók közül.

  • Olea europea 10 cm-es cserépben: 2.995 Ft
  • Olajfa, kb. 20 cm magas, 16 cm-es cserépben: 5.995 Ft
  • Olajfa K3L, T50cm: 9.500 Ft
  • Olea europaea, törzses, 8 literes konténerben, kb. 150 cm magas: 24.995 Ft
  • Olea europea, spirál törzses, 25 literes konténerben, 90 cm magas: 34.995 Ft
  • Olea europaea, pompon, 30 literes konténerben, kb. 200 cm magas: 49.995 Ft
  • Olea europea, koros gömb, 50 literes konténerben: 99.995 Ft
  • Olea europea, forma toscana, 45 literes konténerben, 12/14 cm-es törzsátmérővel: 99.995 Ft
  • Olea europea, mini matuzsálem, tál: 349.500 Ft
Olajfa közelről
Az olajfa ára széles skálán mozog.

Az olajbogyó

Talán kevesek gondolnak az olajbogyóra mint gyümölcsre, hiszen főként sósan fogyasztjuk, azonban mint termést mégis a gyümölcsök közé soroljuk. Lehet zöld, lila és fekete színű, illetve létezik gömbölyű és hosszúkás változata is.

Az olajbogyó vitamintartalma

Az olajbogyó a benne lévő egyszerű zsírsavaknak, a jótékony koleszterinnek és a magas antioxidáns-tartalomnak köszönhetően lassítja az öregedést, gyógyítja a reumát, a cukorbetegséget, és javítja az ellenálló képességet is.

A-, D-, E-vitamin– és béta-karotin-tartalmának köszönhetően fontos antioxidáns-forrás. Nyugtató hatású anyagok is találhatók benne, melyek stressz esetén jótékony hatással lehetnek szervezetünkre. Az olajbogyó ezenfelül jót tesz a májnak, a bélrendszernek és az izmoknak, továbbá megkönnyíti a szív munkáját is.

Olajbogyók
Az olajbogyó lassítja az öregedést, gyógyítja a reumát, a cukorbetegséget, és javítja az ellenálló képességet is.

Az olajbogyó pozitív élettani hatásai

Szabályozza a koleszterinszintet

Amikor a szabad gyökök oxidálják a koleszterint, a vérerek károsodnak, és a zsír kicsapódik az artériák falán. Az olívabogyóban lévő egyszeresen telítetlen zsírsavak és a polifenolok azonban megakadályozzák a koleszterin oxidációját, és védelmet nyújtanak az érszűkülettel és más szív- és érrendszeri betegségekkel szemben, mint a szívbaj és a szívroham. Továbbá az egyszeresen telítetlen zsírsavak csökkentik az érszűkület kialakulásának esélyét, és növelik a „jó” koleszterin szintjét.

Megakadályozza a rák kialakulását

A polifenolok antioxidánsai felveszik a harcot a szabad gyökökkel, így megakadályozzák a rák kialakulását, a korai öregedést és más krónikus állapotok kialakulását. A fekete olíva rendszeres fogyasztásával csökkenthető a végbélrák kialakulásának esélye, mivel a fekete olívában lévő E-vitamin és az egyszeresen telítetlen zsírsavak semlegesítik a szabad gyököket. Az olívabogyóban lévő fitovegyület, az olecanthal pedig az ibuprofenhez hasonló hatású anyag, ezért a gyulladás csökkentésével csökkenti a mellrák kialakulásának kockázatát is.

Olajbogyók szüretelés után.
Az olajbogyó számos vitamint tartalmaz.

Hozzájárul a csontok egészségéhez

Az olívabogyó gazdag D-vitamin-, kalcium- és foszforforrás, ezért hozzájárul a csontok egészségéhez. Az egyszeresen-telítetlen zsírsavak, az E-vitamin és a polifenolok gyulladásgátló hatása miatt a fekete olívabogyó megakadályozza az angolkór, a csontritkulás és az ízületi csúz kialakulását.

Javítja az emésztőrendszer funkcióit

Az olívabogyó javítja a máj és a belek funkcióit. Mivel sok rostot tartalmaz, megtisztítja a végbelet, és kiváló székrekedés ellen is. Ezáltal az egész szervezet jobban működik, mivel az olívabogyó kiüríti a szervezetből a méreganyagokat. Az olívaolaj jó hatással van a gyomorhurutra és a fekélyekre, mivel a polifenolok védenek az ellen a nyolc baktériumféle ellen, amelyek a fekélyek kialakulásáért felelősek. Az olíva serkenti az epe és a hasnyálmirigyhormonok termelését, valamint lassítja az epekövek kialakulását.

Jótékonyan hat a bőrre

Az olívabogyó antioxidáns tulajdonságai csodát művelnek a bőrrel. Először is megakadályozzák a szabad gyökök általi bőrkárosodást. Az olívabogyóban nagy mennyiségű béta-karotin található, amely serkenti a bőr regenerációját, és védi a káros napsugaraktól, így a bőr fiatalos marad.

Olajbogyók több színben.
Az olajbogyó lehet zöld, lila és fekete színű, illetve létezik gömbölyű és hosszúkás változata is.

Antioxidáns hatású

Az olívabogyó gazdag antioxidánsokban, E-vitaminban, valamint kisebb mennyiségben szelént és cinket is tartalmaz. Ezek az antioxidánsok megakadályozzák az „oxidatív stressz” kialakulását. Az „oxidatív stressz” során a sejtek védtelenek a potenciális oxigén okozta kárral szemben, ami miatt a szervezetbe nem kerül elég antioxidáns tápanyag. A szegényes étrend, a nem megfelelő gyógykezelés, az öregedés, a fertőzések és a sugárzás, mind kiürítik a szervezetből a glutationt, ami ellen az olívabogyóban gazdag étrend a legjobb védekezés.

Javítja a látást

Az olívabogyóban lévő A-vitamin a retinába jutva jó hatással van a szemek egészségére. Javítja az éjjeli látást, és segít különbséget tenni a világos és a sötét között. Az A-vitamin fogyasztásával megelőzhető a szürke hályog, a zöld hályog és más idős korhoz köthető szembetegség.

Gyulladásgátló hatású

Az olívabogyó antihisztamin hatású, ezért az olívabogyó-kivonat a sejtek szintjén blokkol bizonyos hisztaminreceptorokat. Az olívabogyó fogyasztása növeli a glutation szintjét, amelynek gyulladásgátló hatásai vannak. Mivel mind az olívabogyó, mind az olívaolaj nagy mennyiségű E-vitamint tartalmaz, kiváló allergiaellenes tápanyagok.

Olajfán termő olívabogyó
Az olajbogyó A-, D-, E-vitamin- és béta-karotin-tartalmának köszönhetően fontos antioxidáns-forrás.

Az olívaolaj

Az olívaolaj az olajfa csonthéjas terméséből, az olajbogyóból mechanikai úton (préseléssel) előállított zöldessárga, jellemző illatú, kellemes, édeskés ízű, szobahőmérsékleten folyékony növényi zsiradék. A mediterrán konyha egyik alapvető hozzávalója. Jelenleg Görögországban, Olaszországban, és Spanyolországban készítik a legtöbb olívaolajat. Az olívaolaj a szervezet számára esszenciális telítetlen zsírsavakat tartalmaz: linolsavat, linolénsavat és arachidonsavat (F-vitaminnak is nevezik ezeket a zsírsavakat).

Egy tál olívaolaj és olajbogyók.
Az olívaolaj a mediterrán konyha egyik fontos hozzávalója.

Az olívaolaj fogyasztása védi az érrendszert a meszesedéstől, csökkenti a koleszterinszintet, és megakadályozza a koleszterin lerakódását az erek falán. Emellett gyulladáscsökkentő, antitrombotikus, vérnyomáscsökkentő és értágító hatása is van. A népi gyógyászatban az olajbogyót és az olaját gyomorrontásra, szélgörcsre, gégegyulladásra, idegfájdalomra, légúti hurutokra, valamint gyomorfekélyre alkalmazzák.

Homérosz az olívaolajat „folyékony aranynak” nevezte. Talán ennek is köszönhető, hogy az ókori Görögországban az atléták rituálisan dörzsölték be vele testüket. Mindezek fényében talán nem is meglepő, hogy napjainkban Görögországban a legmagasabb az egy főre eső olívaolaj-fogyasztás a világon, 24 liter/fő/év. A több évezredes tapasztalat lehet a magyarázata annak is, hogy a minősítés tekintetében a görög olívaolaj 80 százalékban „extra szűz”.

search icon