A dinoszauruszok korában való megjelenésük óta a kígyók evolúciós sikertörténetet írtak – az óceánoktól a fák tetejéig szinte minden élőhelyre becsúsztak. Az új kutatások részletezik, hogy ezek a végtag nélküli hüllők, amelyek négylábú gyíkokból fejlődtek ki, hogyan kaptak képletesen lábat a versenyen.
A Science folyóiratban közzétett publikáció szerint, az elmúlt időszakban a Michigani Egyetem tudósai átfogó kutatást végeztek, amelyben a kígyók és gyíkok evolúciós folyamatait vizsgálták. Kutatásukat 1000 fajra kiterjedő genomikai adatok segítették, miközben áttekintették a fosszilis rekordokat, és adatokat gyűjtöttek a kígyók étrendjéről, a koponya anatómiájáról, a szaporodásbiológiáról és a földrajzi elterjedésről. A kutatók vizsgálatai szerint, a kígyók történelmük korai szakaszában innovációs hullámot tapasztaltak, és talán háromszor-ötször is gyorsabban fejlődtek, mint unokatestvéreik, a gyíkok.
Ez olyan, mintha gyíkok száguldanának az időben az evolúciós mopeden vagy gokarton, a kígyók pedig egy V12-es Lamborghinin
– mondta Daniel Rabosky, a Michigani Egyetem evolúcióbiológusa, a folyóiratban megjelent tanulmány vezető szerzője.
Kapcsolódó bejegyzések
A kaszpi haragossiklót választották az év hüllőjének
A kaszpi haragossikló hossza meghaladhatja a 2 métert, vastagsága pedig női csuklónyi is lehet.
A kígyók körülbelül 120 millió évvel ezelőtt fejlődtek ki. A korai kígyóknak csökevényes végtagjaik voltak, a legrégebbi, teljesen végtag nélküli kígyó körülbelül 85 millió évvel ezelőtt élt. Kutatásuk során a tudósok arra a következtetésre jutottak, hogy a korai kígyók megváltoztatták az anatómiájukat, többnyire azért, hogy igazi ragadozókká váljanak. A koponyájuk rendkívül rugalmassá vált, azért hogy jobban elfoghassák és lenyelhessék a zsákmányukat. Lenyűgöző zsákmányérzékelő rendszerre tettek szert, és a szaglásuk is kifinomultabbá vált. Néhányan kifejlesztették az infravörös, lényegében hőérzékelő látás képességét, többen pedig „mérgesek” lettek.
A kutatók egy komplex adatsort is összeállítottak a kígyók és gyíkok étrendjéről, beleértve a múzeumi gyűjteményekből származó elpusztult példányok gyomortartalmára vonatkozó értékes információkat is.
A gyíkok általában rovarokat, pókokat és növényeket esznek. A kígyóknak viszont valóban extrémek a táplálkozási szokásaik, hiszen jórészt gerinces állatokkal és nehezen fogyasztható gerinctelenekkel táplálkoznak
– sorolta Rabosky.
Kapcsolódó bejegyzések
Vadnyugati méregkeverők a Szegedi Vadasparkban
Gila néven is ismert viperagyíkok érkeztek a Szegedi Vadasparkba.
A kígyók evolúciós innovációja körülbelül 90-110 millió évvel ezelőtt történt, majd a dinoszauruszokat halálra ítélő 66 millió évvel ezelőtti aszteroidabecsapódás után is folytatódott. A kígyók közül a legkisebb a cérnakígyó, körülbelül 10 centiméteres hosszúságával, míg 6 méterével, a hálós piton a leghosszabb. A legnagyobb ismert kihalt kígyó pedig a Titanoboa volt, körülbelül 13 méteres hosszúsággal.
Sokan félnek és irtóznak a kígyóktól, a kutatók azonban éppen az ellenkezőjét vallják:
Minden lenyűgöző velük kapcsolatban, attól kezdve, ahogyan mozognak, egészen addig, ahogyan kölcsönhatásba lépnek az őket körülvevő ökoszisztémával. Gyönyörűek, kecsesek és többnyire ártalmatlanok.
A Planet Budapest 2023 fenntarthatósági expón is a kiemelt témák közé tartozott állatfajaink védelme és fenntartása, melyet a Your Planet kiállítás mutatott be. A 18 szigetből álló tárlat több mint 6500 négyzetméteren kapott helyet, és különleges vizuális megoldásokkal tette kézzelfoghatóvá a fenntarthatósági és környezetvédelmi kihívásokat, melyekkel az élővilággal együtt szembe kell néznünk.
(Reuters)
Fotó: Pixabay