A Queenslandi Egyetem szakemberei évek óta dolgoznak egy ausztrál tölcsérhálós pókfaj mérgéből előállítható gyógyszeren, melyet majd az infarktus és a sztrók végzetes hatásai ellen lehetne bevetni.
Bár a tölcsérhálós pókokat a világ legveszélyesebbjei közt tartják nyilván, az ellenméreg kifejlesztése óta orvosi hírekben leginkább csak a gyógyszerfejlesztési lehetőségek miatt szerepelnek. Specifikus rovarirtó szert is előállítottak már a pókok mérgének felhasználásával, nemrégiben pedig egy olyan gyógyszer kapcsán sikerült jelentős előrelépésről beszámolni a kutatóknak, mellyel az infarktus és a sztrók végzetes hatásai ellen lehetne majd fellépni.
A pókméregből előállított Hi1a nevű vegyület ugyanis sikerrel óvta meg a pusztulástól a sejteket infarktus vagy sztrók után. A kutatók ezt követően preklinikai tesztek során a valós élethelyzeteket imitáló kísérleteket végezhetnek, amelyekből kiderülhet, a szívinfarktus pontosan mely stádiumában kell majd alkalmazni a szert, és milyen dózisban.
Kapcsolódó bejegyzések
A talajszennyezés szívbetegségeket okozhat
A talajban található növényvédő szerek és nehézfémek káros hatással lehetnek a szív- és érrendszerre – derül ki az Európai Kardiológiai Társaság (ESC) folyóiratában, a Cardiovascular Research-ben megjelent áttekintő tanulmányból.
A vizsgálatok alatt az már kiderült, hogy a molekula az infarktusban érintett, sérült sejtekkel lép csak kapcsolatba, az egészséges sejtekhez nem kapcsolódik, ez pedig csökkenti a mellékhatások esélyét. Az eddigi, rágcsálókkal végzett kísérletekből is úgy tűnik, hogy a vegyületnek nincsenek más, hasonló céllal fejlesztett gyógyszerjelöltekével egyező mellékhatásai.
Kapcsolódó bejegyzések
Fenntarthatóbb és gyorsabb út a jövőbeli gyógyszerekhez
A Manchesteri Egyetem kutatói egy új, hatékony és fenntartható módszert fejlesztettek ki a természetben található enzimek és nem mérgező szintetikus katalizátorok kombinálására, hogy a gyógyszerek és más értékes vegyi anyagok előállításához szükséges fontos kémiai építőelemeket állítsanak elő.
A Hi1a megakadályozhatja tehát a sejtek infarktus, illetve sztrók során kialakuló oxigénhiány miatti pusztulását, mind a szívben, mind az agyban. Így ha a gyógyszerfejlesztési munka sikerrel végződik, az milliók számára jelenthet reményt.
Forrás: National Geographic
Kiemelt kép: Canva
