Egy régebbi elmélet szerint messze, a nyolc ismert nagybolygó pályáján túl, a Naprendszer külső régiójában kering egy nagy tömegű, jeges bolygó a Nap körül, és arra vár, hogy az emberiség felfedezze. A kutatók reményei szerint pár éven belül lencsevégre kaphatjuk ezt a titokzatos égitestet egy minden eddiginél korszerűbb távcsővel, amely a tervek szerint 2025 végén kezdi meg működését.
Jelenleg a Naprendszernek hivatalosan 8 nagybolygója van: a Merkúr, a Vénusz, a Föld, a Mars, a Jupiter, a Szaturnusz, az Uránusz és a Neptunusz. Régebben a Plutót is a bolygók közé sorolták, 2006-ban azonban lefokozták törpebolygónak. Mindezek mellett azonban felvetődött a csillagászok körében, hogy talán mégiscsak létezhet egy kilencedik bolygó a Neptunuszon túl. Ezt a bolygót a szaknyelvben Planet Nine vagy Planet X néven emlegetik.
Kapcsolódó bejegyzések
Hogyan befolyásolja a globális felmelegedés a csillagászati megfigyeléseket?
A földi távcsövekkel végzett csillagászati megfigyelések érzékenyek a légköri viszonyokra, az éghajlatváltozás is befolyásolja a megfigyeléseket.
A tudósok becslést tettek a bolygó tömegére, illetve Nap körüli pályájának paramétereire is, ám mindmáig a rejtélyes égitestnek sikerült „elmenekülnie” a távcsövek detektorai elől. A szakértők szerint azonban nemsokára talán pontot tehetünk az ügy végére: a Vera C. Rubin Obszervatórium ugyanis 2025-ben megkezdi működését, és kifinomult detektoraival minden eddiginél részletesebb képet alkot Naprendszerünkről.
Sokáig az emberek úgy gondolták, hogy a Neptunuszon, illetve az azon kívül elhelyezkedő, jórészt kis égitesteket tartalmazó Kuiper-övön túl nincs több nagy tömegű égitest a Naprendszerben. 2004-ben a Kuiper-övön túli, Sedna nevű kisbolygó felfedezése azonban felülírta ezeket az elméleteket: a kisbolygó mozgásának szokatlan pályája arra engedte következtetni a csillagászokat, hogy valószínűleg mégiscsak létezik egy nagy tömegű test a külső Naprendszerben, amely hatással van a Sedna pályájára is.
Később, 2014-ben felfedezték a 2012 VP113 nevű kisbolygót is a Kuiper-övben, amelynek pályája a Sednáéhoz hasonlónak bizonyult, majd az elkövetkező években még négy anomális pályájú objektumot sikerült azonosítani a Neptunuszon túl. Bár eleinte képtelenségnek tűnt a kilencedik bolygó elmélete, a tudósok szerint semmi mással nem magyarázhatjuk az említett hat kis égitest mozgását. A kilencedig bolygó léte napjainkban azonban pusztán elméleti feltételezés, hiszen jelenleg nincs rá közvetlen bizonyíték. Miután 2016-ban megosztották a szakmai közösséggel a kilencedik bolygó elméletét, a kutatók folytatták az égitest keresését. Bár magát a kilencedik bolygót még mindig nem sikerült megtalálni, további 13 kis égitestet fedeztek fel azóta, amelyek mozgása közvetetten utal a létezésére.
Kapcsolódó bejegyzések
Mi áll a sarki fény jelensége mögött?
Az elmúlt időszakban hazánkból is látható volt a csodás égi jelenség, amelynek kapcsán félreértések és téves információk kaptak szárnyra. Ezeket tisztázzuk!
Sokak szerint a kilencedik bolygó elmélete halálra van ítélve, ha nem sikerül azonosítani két éven belül az új távcső használatával. Más kutatók azonban kevésbé gondolkodnak borúsan: még ha nem is találják meg a bolygót, igen nagy eséllyel sikerül majd felfedezni a Sednához hasonló pályájú égitesteket a Kuiper-övben, amelyek apró lépésenként közelebb vihetnek az elmélet végső bizonyításához. Amennyiben sikerülne azonosítani a kilencedik bolygót, választ kaphatnánk többek között a Naprendszer keletkezésével és fejlődésével kapcsolatos nyitott kérdésekre, és mélyebben megismerhetnénk a távoli csillagok körül keringő gázóriások tulajdonságait is.
Forrás: Csillagászati Hírportál
Kiemelt kép: Canva
