A földi távcsövekkel végzett csillagászati megfigyelések érzékenyek a helyi légköri viszonyokra. Az emberi tevékenységből eredő éghajlatváltozás negatívan fogja befolyásolni a megfigyelési körülményeket világszerte. Erről a Berni Egyetem és a PlanetS Nemzeti Kutatási Kompetenciaközpont (NCCR) által vezetett kutatócsoport számolt be.
A földi csillagászati megfigyelések minősége enyhén szólva is függ a légkör tisztaságától azon helyszínen, ahonnan a megfigyeléseket végzik. A teleszkópok helyét ezért nagyon gondosan választják ki. Ezek a berendezések gyakran magasan, a tengerszint felett vannak, így kisebb vastagságú légkör áll a megfigyelési célpontok és a távcsövek között. Sok teleszkópot sivatagokban is létesítenek, mivel a felhők és a vízpára is akadályozza az éjszakai égbolt láthatóságát.
A Berni Egyetem és a PlanetS Nemzeti Kutatási Kompetenciaközpont (NCCR) által vezetett kutatócsoport az Astronomy & Astrophysics című folyóiratban megjelent és a Granadában megrendezett Europlanet Science Congress 2022 konferencián bemutatott tanulmányában bemutatja, hogy korunk egyik legnagyobb kihívása – az éghajlatváltozás – most még a kozmoszra való rálátásunkat is befolyásolja.
Bár a teleszkópok élettartama általában több évtized, a helyszínválasztási vizsgálatok csak rövid időintervallumban veszik figyelembe a légköri viszonyokat. Általában csak az elmúlt öt évet, ami túl rövid idő ahhoz, hogy a hosszú távú trendeket meg lehessen ragadni
– mutat rá Caroline Haslebacher, a tanulmány vezető szerzője, a Berni Egyetem NCCR PlanetS kutatója.
A jövőbeli éghajlati tendenciák nagy felbontású globális éghajlati modelleken alapuló elemzésük azt mutatja, hogy a Hawaiitól a Kanári-szigetekig, Chilétől, Mexikótól, Dél-Afrikától és Ausztráliától kezdve a nagy csillagászati obszervatóriumoknál 2050-ig valószínűleg emelkedni fog a hőmérséklet és a légkör páratartalma. Ez viszont a megfigyelési idő csökkenését és a megfigyelések minőségének romlását is jelentheti.
Kapcsolódó bejegyzések
Magyar csillagász fedezett fel egy eddig nem ismert üstököst
Jól indult az év a magyar csillagászat számára. Sárneczky Krisztián csillagász egy üstököst fedezett fel, ráadásul két korábban nem azonosított kisbolygót is azonosított.
Az, hogy korábban nem vették figyelembe az éghajlatváltozásnak az obszervatóriumokra gyakorolt hatásait, nem mulasztás volt. Ahogy a tanulmány társszerzője, Marie-Estelle Demory mondja, ez nem utolsósorban a technika jelenlegi állása miatt lett látható, mivel ez az első alkalom, hogy egy ilyen tanulmány elkészítésére lehetőség nyílt. A Horizon 2020 PRIMAVERA projekt keretében kifejlesztett globális éghajlati modellek nagyobb felbontásának köszönhetően nagy valószínűséggel lehet megvizsgálni a Föld különböző pontjain uralkodó viszonyokat. Ezek a modellek értékes eszközök a Wyss Akadémián végzett munkánkhoz is.
(forrás: www.unibe.ch )
