Február 4-én lobban fel a láng Pekingben, hogy hivatalosan is kezdetét vehesse a 24. téli olimpia. Abban viszont mindenképpen ez az olimpia lesz a első, hogy még sosem rendeztek téli olimpiát természetes hó nélkül.
Bár pekingi téli olimpiának hívjuk, a havas versenyek nem a kínai fővárosban, hanem a Góbi-sivatag közelében fekvő Csangcsiakouban illetve Jencsingben lesznek megrendezve. Ezek egyike sem hóbiztosságáról híres, így a versenyek megrendezhetősége érdekében rengeteget hóágyúzzák a helyszíneket.
Kapcsolódó bejegyzések
Hol rendezhetnek majd téli olimpiát 2100 körül?
A kanadai Waterlooi Egyetem kutatói szerint a korábbi helyszínek alkalmatlanná válnak a játékok havas programjainak megrendezésére az évszázad végére.
Ennek fenntarthatósága több szempontból is kérdéses. Ahogy azt a Strasbourgi Egyetem földrajzprofesszora, Carmen de Jong megfogalmazta:
„Ez lehet minden idők legkevésbé fenntartható téli olimpiája. A mesterséges hó elkészítése víz- és energiaigényes, károsítja a talajt és eróziót okoz”.
Épp a napokban írtunk a műhóról, bemutatva, hogy egységes álláspont még nem alakult ki a kérdésben. A szakemberek elismerik káros hatásait, igaz számos pozitívum is kapcsolódik hozzá. Azt persze hozzá kell tenni, hogy az a cikk az alpesi síturizmus 21. század második felében várható körülményeiről szólt.
A mesterséges hó létrehozásához nagy mennyiségű vizet és energiát kell felhasználni, valamint szükséges vegyszerek hozzáadása a fagypont növelése és a hó szerkezetének javítása érdekében. Ez rövidtávon hasznos és csökkenti a negatív hatásokat (pl. albedó, hűtőhatás, lefolyás/víz utánpótlás stb.), hosszútávon viszont fokozza az éghajlatváltozást.
Mindenképpen a műhó ellen szól, legalábbis a mostani olimpia esetében, hogy Csangcsiakou esetében egy olyan helyszínről beszélünk, mely egyébként is vízhiányban szenved.
Kapcsolódó bejegyzések
Szokatlan módon szeretné felhívni az emberek figyelmét a klímaváltozásra egy lappföldi város
Váratlan lépésre szánta el magát a Finnország leghidegebb városának tartott lappföldi Salla. A település pályázik a 2032-es nyári olimpia megrendezésére, igaz a szándékuk valójában egész más a kezdeményezéssel.
A terület januári csapadékátlaga 4 mm körül alakul, a szükséges hómennyiséghez viszont nagyjából 2 millió köbméter vízre van szükség. Ez megfeleltethető 800 olimpiai úszómedence vízmennyiségének. Ráadásul a szervezők nem csak a versenypályákat, hanem a környező hegyoldalakat is hóágyúzzák, csupán azért, hogy a közvetítésekben jól mutassanak.
A 24.hu cikkében Richard Butlert, a glasgow-i Strathclyde Egyetem turisztikai professzorát idézte, aki szerint a mostani olimpia világosan megmutatja, hogy a fenntartható kifejezés mennyire elcsépelt és haszontalan. Szerinte gazdasági, hatalmi és politikai érdekek összejátszásának lehet csak az eredménye, hogy olyan országok rendezhetnek téli olimpiát, ahol nincs elegendő hó.