Mit mutatnak a klímamodellek 2030-ig?
Mit mutatnak a klímamodellek 2030-ig?

A klimatológiában hagyományosan ritkán készülnek néhány éves időtávra szóló előrejelzések, mivel a tudományterület elsősorban évtizedes skálán vizsgálja az éghajlati trendeket.

A Klímapolitikai Intézet tanulmánya kiemeli, hogy az elmúlt években tapasztalt szélsőséges időjárási események és ezek gyakoriságának növekedése egyre sürgetőbbé tette a rövid távú kilátások felvázolását is. A lakosság, a gazdaság szereplői és a döntéshozók részéről is egyre nagyobb az igény a néhány évre előretekintő klíma-előrejelzésekre. Bár tudományos szempontból továbbra is a hosszú távú forgatókönyvek (szcenáriók) a megbízhatóbbak, a modellezési módszerek, az AI és az adatfeldolgozás fejlődése lehetővé tette, hogy ma már néhány éves időszakra is készülhessenek megalapozott éghajlati előrejelzések.

Az éghajlatváltozás hatásai világszerte egyre kézzelfoghatóbbá válnak, és a következő öt évre szóló előrejelzések szerint Európa különösen erősen érintett lesz. A Meteorológiai Világszervezet (WMO) 2025 és 2029 közötti időszakra vonatkozó frissített előrejelzései azt mutatják, hogy az átlag feletti hőmérséklet és az átrendeződő csapadékmintázat új kihívásokat hoz a kontinensek számos térségében.

Mit mutatnak a modellek globális skálán?

  • 86% valószínűséggel a globális átlaghőmérséklet legalább egy évben meghaladja a 1,5 °C-os küszöböt az 1850 és 1900 közötti átlaghoz képest az 2025–2029-es időszakban.
  • 70% valószínűséggel az ötéves átlag is meghaladja az 1,5 °C-ot ebben az időszakban.
  • 80% esély van arra, hogy legalább egy év a 2025 és 2029 közötti időszakban melegebb lesz, mint a valaha mért legmelegebb év (jelenleg 2024).
  • A hosszú távú melegedés (harminc kerek lezárt évtized) továbbra is 1,5 °C alatt marad.
  • Az Északi-sarkvidéken a téli hőmérsékleti anomália (november–március) az 1991 és 2020 közötti klimatológiai normához viszonyítva átlagosan 1,9–2,4 °C lesz, ami többszöröse a globális átlaghőmérséklet anomáliájának.
  • Az északi-sarki tengeri jég 2025–2029 márciusi előrejelzései szerint további jégcsökkenés várható a Barents-tengeren, a Bering-tengeren és az Ohotszki-tengeren.
  • Az 2025 és 2029 közötti május–szeptemberi időszakra vonatkozó csapadék-előrejelzések szerint (az 1991 és 2020 közötti átlaghoz képest) szokatlanul csapadékos időszak várható a Száhel-övezetben, Észak-Európában, Alaszkában és Észak-Szibériában, míg szárazabb időszak valószínű az Amazonas térségében.
  • A dél-ázsiai térségben az elmúlt évek – 2023 kivételével – szokatlanul csapadékosak voltak, és az előrejelzés szerint ez a tendencia 2025 és 2029 között is folytatódik, bár nem feltétlenül minden évszakban.
  • A globális átlaghőmérséklet várhatóan továbbra is rekordközeli vagy rekordmagas szinten marad a 2025 és 2029 közötti ötéves időszakban. Az évenkénti átlagos globális felszínközeli hőmérséklet 2025 és 2029 között minden évben várhatóan 1,2 °C és 1,9 °C között lesz az 1850 és 1900 közötti időszak átlagához képest.

A tanulmány érdekességei tovább olvashatók a Klímapolitikai Intézet weboldalán.

(Klímapolitikai Intézet)

Fotó: Canva

search icon