Holnapután című podcastunk aktuális vendége Kocsis Dóra, a „Helyi, idény, vegetáriánus zero waste konyha” című könyv szerzője, akivel a hulladékmentes életmódról, étkezésünk lábnyomának csökkentéséről és többek közt a helyben elérhető élelmiszerek fontosságáról beszélgettünk. Az adásból az is kiderül, hogy a csomagolásmentes és termelői termékek választása valójában nem drágább, ha tudatosan vásárolunk.
Holnapután című rádiós podcastunkat vasárnaponként 20:00-tól a Petőfi Rádión követhetitek, de a teljes beszélgetést a fenti lejátszóra kattintva is meghallgathatjátok. Keressétek a Greendex podcastjait a Spotify-on, az Apple Podcaston és a többi gyűjtőoldalon!
Teljesen szubjektív, de talán általánosítható tapasztalatom szerint, ha valakit megkérdeznek, mit tesz a környezetért, a legjellemzőbb válasz az lesz, hogy szelektíven gyűjti a hulladékot. Kétségtelen, hogy ez fontos dolog, de csupán egy probléma nehézkes és erőforrás-igényes kezelési módjáról van szó, nem pedig a megoldásáról. Utóbbi az lenne, ha egyáltalán nem termelnénk szemetet, vagy csak egészen minimálisat. Utóbbi mellett kötelezte el magát vendégünk, aki családjával már egy évtizede törekszik arra, hogy minél inkább hulladékmentes életet éljen.
Fotó: Mohácsi Nusi
Az utazás sok mindenre megtanít
Dóránál ez a szemlélet szervesen, több lépcsőfokon keresztül alakult ki. Ahogy meséli, a húsmentes táplálkozás volt számára a kezdő lépés, ennek nyomán egyre jobban elmélyült a környezetvédelmi témákban is. A végső lökést egy hátizsákos világkörüli utazás adta meg, ahol szembesült azzal, hogy milyen elképesztő mennyiségű hulladék termelődik egyes országokban. Persze nem feltétlenül több mint nálunk, de míg itthon többé-kevésbé megoldott a hulladékkezelés rendszere, addig például Ázsia számos országában ez teljesen ismeretlen. Miután férjével hazatértek, úgy döntöttek, hogy a saját életükből száműzik a hulladékokat, amennyire csak lehetséges.
Egyéni szinten ez az a terület, ahol mindannyian egészen biztosan tudunk tenni azért, hogy egy élhetőbb bolygót hagyjunk magunk után, hiszen napi szinten kerülünk döntési helyzetbe a választásaink révén
– mondja Dóra.
Életünk egyik központi tevékenysége az étkezés, így a hulladéktermelésünk tetemes része is ehhez kapcsolódik. Ha jelentősen csökkenteni akarjuk a hulladéktermelésünket, érdemes ezen a területen nekiindulni.
Helyi, idény, vegetáriánus
Nem véletlenül szerepelnek a fenti kifejezések Dóra könyvének címében. A hulladékmentességhez és ezzel párhuzamosan a fenntarthatóbb étkezéshez akkor kerülhetünk közelebb, ha tudatosak vagyunk azzal kapcsolatban, hogy honnan származnak alapanyagaink. Persze, ahogy ez a környezettudatos vállalások nagy részével kapcsolatban igaz, itt is fontos kiemelni: miközben jót teszünk a minket körülvevő világgal, valójában magunk járunk a legjobban. Hiszen, ahogy az adásban is elhangzik, nyugodtan ehetünk télen vízízű holland paradicsomot, de miért tennék magunkkal ilyesmit? Szezonban, a helyi termelőtől beszerzett, frissen szedett paradicsom zamatos, illatos ízbomba, tele értékes tápanyagokkal. Ilyenkor érdemes feltankolni belőle, ha pedig szeretnénk, tehetünk el belőle télire is. Ez pedig igaz nagyjából az összes zöldségre és gyümölcsre.
A szezonális élelmiszerek legjobb beszerzési helye – ha nincs saját kiskertünk – a (termelői) piac. Dóráék életében a szombati piacozás központi jelentőségű, a hétvégi programokat is eköré rendezik. Ez nagyban segíti a hulladékmentességet is, saját textilzacskókkal, dobozokkal ugyanis könnyen le tudják a nagybevásárlást anélkül, hogy egyetlen gramm hulladékot termelnének.
A helyi termékek választása a biológiai sokféleség és étrendünk diverzitása szempontjából sem elhanyagolható. A világ termőterületeinek túlnyomó részén mindössze négyféle növényt termesztünk: búzát, kukoricát, rizst és szóját, ezekből is főleg az iparszerű mezőgazdaság számára nemesített fajtákat. Ehhez képest több mint 10 ezer ehető növényt ismerünk, az egyes fajokon belül pedig rengeteg fajtát. A tájfajtákat a szupermarketek polcain hiába is keressük, a termelői piacon viszont sokszor olyan érdekes formájú, színű és ízű zöldségekkel és gyümölcsökkel találkozhatunk, melyek létezéséről sem tudtunk korábban. Természetesen az egyes fajták beltartalmi értékei is némileg eltérőek, így a sokszínű táplálkozás fontos alapját jelenthetik.
Apró trükkök és fontos változtatások a hétköznapokban
Vendégem kiemeli, hogy nem érdemes első lépésként megcélozni a teljesen hulladékmentes életmódot, mert ez csak csalódást szülne. Sokkal inkább iránytűként kell tekinteni a zero waste-re, amely segít abban, hogy tudatos döntéseket hozzunk a mindennapokban. Ahogy Dóra mondja, a zero waste egy kicsit önismereti út is: górcső alá vesszük a szokásainkat, és megnézzük, hogy mely területeken tudunk változtatni.
Ez jelentheti azt, hogy elviteles kávénkat ezután saját pohárba kérjük, megszüntetve egy potenciális hulladékforrást, de azt is, hogy néhány élelmiszer fogyasztását csökkentjük. Az olyan, mára itthon is teljesen hétköznapinak számító alapanyagok, mint az avokádó, a kesudió vagy épp a chiamag komoly környezeti terhelés árán jutnak el az asztalunkig. Fogyasztásuk csökkentésével, illetve elhagyásával komoly lépést tehetünk a fenntarthatóbb étkezés felé. Helyettesítésük hazai alapanyagokkal is kiválóan megoldható, többek közt erről is olvashatunk Kocsis Dóra könyvében.
Az adásban ezeken túl szót ejtünk például arról,
- hogy a világ más részein hogyan tekintenek az emberek a hulladékokra,
- hogyan működik egy étterem, ahol csak a rendelés után szerzik be a hozzávalókat,
- hogyan lehet a főzés a kreativitás forrása,
- miért jobb választás a drágább, de minőségibb alapanyagok vásárlása,
- hogyan tudunk spórolni a hulladékmentes életmóddal.
