A klasszikus Kádár-kockának nevezett, zömmel vidéken fellelhető épülettípust mindenki ismeri, elkerülni pedig már csak azért is nehéz, mert a hazai lakásállomány több mint egyötödét teszik ki. Ennek megfelelően energiahatékonysági felújításuk komoly előrelépést hozhatna a hazai lakásállomány energiahatékonysági céljai felé.
A négyzetes alaprajzú, általánosságban 100 négyzetméter alapterületű, zömmel földszintes, sátortetős családi ház típust a ’60-as, ’70-es években építettek szerte az országban, melyből kb. 850 ezer még ma is használatban van. Építésük idején azonban nagyon enyhék voltak az energetikai követelmények és alacsonyak az energiaárak, így a legtöbb Kádár-kockát nem hőszigetelték és pazarló fűtési rendszerrel látták el.
Kapcsolódó bejegyzések
A passzív és nullaenergiás ház már nem a jövő, hanem jelen
Nemrég jelent meg az épületek energiakibocsátásával foglalkozó tanulmány, mely szerint már globálisan is megvalósítható, a nettó nulla energiakibocsátású épületek és ennek kapcsán beszélgetett az azonnali.hu Ürge-Vorsatz Diánánával, a CEU klímakutatójával, aki a tanulmány egyik szerzője.
Ennek következtében energiafogyasztásuk nagyjából 2-szerese egy panellakásénak és több mint 3-szorosa egy 2001 után épült családi háznak, míg a 2022 közepétől kötelező közel nulla energiaigényű építési szabályoknak megfelelően épített házaknál 4-5-ször több energiát használnak. Az építészfórumon most megjelent cikk szerint az elavult energetikai állapot miatt ezen lakóházak komplex felújításában hatalmas energiamegtakarítási potenciál rejlik.
Ha mindegyik Kádár-kockát közel nulla energiaszintre felújítanánk, közel 31,2 PJ energiát lehetne megtakarítani, ami a Nemzeti Energia- és Klímatervben lefektetett éves célérték 4,5-szerese.
Ráadásul a felújításokkal a nem csak energiát lehetne megtakarítani, de a lakók komfortérzete is növekedne, jelentősen és fenntarthatóan csökkenne a rezsiszámlájuk, nőne az ingatlanjuk értéke, sőt a jobb belső levegő miatt javulna az egészségük is. Ezen felül, mint írják, egy átfogó épületfelújítási program nyomán növekedne a GDP, új munkahelyek jönnének létre elsősorban vidéki kis- és közepes vállalkozásoknál, csökkenne Magyarország energiafüggősége, javulna a levegőminőség és jelentősen hozzájárulnánk a 2050-re vállalt klímasemlegesség eléréséhez.
Ennek ellenére sajnos számos ok miatt nem zajlanak nagy volumenű energetikai felújítások és megfelelő állami program sem segíti azokat, akik belevágnának. A Magyar Energiahatékonysági Intézet (MEHI) egy korábbi kutatása alapján a felújítások egyik legnagyobb gátja a technikai segítségnyújtás hiánya. A laikusok komoly információhiánnyal rendelkeznek, miközben egy mélyfelújítás annyira szerteágazó és annyi szervezéssel jár, hogy a mindennapi élet kihívásai mellett igen nehézkes lemenedzselni azt.
Kapcsolódó bejegyzések
Hosszútávú, nagy volumenű épületfelújítási program nélkül csak álmodhatunk a klímacélokról
Egy energiahatékonyságra ösztönző hosszútávú program sokat segítene az egészségügyi kockázatok csökkentésében, az életminőség javításában, a tartósan alacsony rezsiköltségek elérésében, sőt a levegőminőség javulása mellett az ország energiafüggőségének mérséklésében is.
Erre a problémára az úgynevezett egyablakos tanácsadás lehetne a megoldás, mely számos külföldi országban már működik. Itt egy irodában kapnak választ a renoválók a korszerűsítésnél felmerülő összes műszaki, jogi és pénzügyi kérdésre. Emellett megbízható szakembereket ajánlanak és igény esetén teljes körű projektmenedzsmentet és/vagy kivitelezést is nyújtanak. Egy ilyen irodahálózat kialakításai EU-s projekt keretében itthon is elindult már a MEHI részvételével.
Ahogy a cikk felhívja rá a figyelmet, a felújításokhoz igénybe lehet venni a jelenleg elérhető támogatásokat, azonban itt is érdemes szem előtt tartani a célokat. Mint írják, a legfontosabb, hogy a felújítási támogatást leginkább energetikai korszerűsítésre érdemes felhasználni, nem esztétikai beruházásra, mert hiába tetszene jobban a kék csempe a fürdőszobában, ez semmilyen későbbi pénzmegtakarítással nem jár. A másik nagyon fontos pont az „energiahatékonyság először” elv érvényesítés. Ez azt jelenti, hogy elsősorban az épület hőigényét kell minél kisebbre csökkenteni szigeteléssel, nyílászárócserével, nyáron árnyékolással.