Ez az üzenet állt a 2023. november 23-án kiemelt érdeklődés mellett, közel 180 fővel tartott immár hatodik Körforgásos Gazdaság Csúcstalálkozó középpontjában. Az eseményen sor került a „Tulipán Díj a Fenntarthatóságért” átadására is.
Mára már 99 tagot számlál a Körforgásos Gazdaság Platform, mely a Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH), a Holland Nagykövetség és az akkori Innovációs és Technológiai Minisztérium kezdeményezésére alakult meg. Tagjai a legfontosabb feladatként a tudásmegosztást, az összefogást és az azonnali cselekvést emelték ki.
Mi az a körforgásos gazdaság?
A jelenlegi, ún. lineáris gazdasági modellben a technikai és biológiai alkotóelemeket a természetből kivesszük, átalakítjuk, majd felhasználás után hulladékként kezeljük, melynek jelentős részét nem forgatjuk vissza a folyamatba.
Ezzel szemben a körforgásos gazdasági modellben az anyagcsere-folyamatok zárt körben történnek, a hulladék szinte 100%-osan hasznosul, a biológiai, illetve technológiai alkotórészek minőségi veszteség nélkül visszakerülnek a körfolyamatokba. A körforgásos gazdaságra való áttérés tehát nem más, mint a piacok, a fogyasztók és a természeti erőforrások közti viszony újragondolása, a természeti erőforrásokkal való felelős gazdálkodás révén.
Kapcsolódó bejegyzések
A megújulók mellé a körforgásos gazdaságra is szükségünk lesz a klímacélokhoz
Önmagában az energiatermeléshez kapcsolódó kibocsátások csökkentése nem lesz elég a párizsi célok eléréséhez: a körforgásos gazdaságra is szükség lesz.
Építőipari és pénzügyi területen is érvényesülhetnek a körforgásos irányelvek
A körforgásos gazdaság aktuális hazai szabályozási környezetéről Dr. Raisz Anikó, az Energiaügyi Minisztérium környezetügyért és körforgásos gazdaságért felelős államtitkára beszélt, majd Ifj. Chikán Attila, a BCSDH elnöke is beszédet mondott. Kiemelte, a körforgásos gazdaságra való áttérés felgyorsítása közös érdekünk, hisz önmagában az ezzel járó fogyasztáscsökkenés számos klíma- és ökológiai krízisre megoldást jelentene.
A nemzetközi szinten elismert előadók között volt Prof. Dr. Ir. Vincent Gruis a Delfti Műszaki Egyetem Lakásgazdálkodás professzora, aki az egyik legfontosabb terület, a környezetkímélőbb és fenntarthatóbb építőipar felé történő átmenetről beszélt és Joost van Dun, az ING Bank körforgásos gazdaságért felelős vezetője, aki előadásában példákon keresztül mutatta be, hogyan érvényesülhetnek a körforgásos gazdasági szempontok a fenntartható pénzügyek terén.
Hazánkban eddig nem látott mélységű és célrendszerű, épületekre vonatkozó zéró karbon ajánlást jelentetett meg a Magyar Környezettudatos Építés Egyesülete (HuGBC). A kiemelt fontosságú 2050-es klímacél eléréséhez cselekvésre hívja az építésgazdaság ágazat szereplőit.Az ajánlást Szarvas Gábor, a Magyar Környezettudatos Építés Egyesületének elnöke mutatta be.
Kapcsolódó bejegyzések
Napelemes, zöld- vagy hűvös: így lehet klímabarát a tető
Az épületek tetői többféleképpen átalakíthatók úgy, hogy ezáltal nemcsak a tető hőmérséklete, de az épület energiafelhasználása is érdemben csökken. Vajon melyik a legjobb megoldás?
Hol tart a hazai hulladékgazdálkodás?
Magyarországon az egyszerhasználatos műanyagok kivezetése, a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer bevezetése, az új kötelező visszaváltási rendszer, illetve a már életbe lépett koncessziós új hulladékgyűjtési rendszer az egyetlen lehetőség, hogy teljesüljenek az EU-s és magyar klímacélok, és egyben jelentős előrelépést jelenthetnek a körforgásos gazdaság térnyerésében. Ambiciózusok a céljaink, és ennek teljesítéséhez nyújt iránymutatást a tavasszal elkészült OECD tanulmány, amiben a BCSDH is jelentős szerepet vállalt. A BCSDH felmérése szerint a vállalatok 69%-a az állami ösztönzőktől, 59% a jogszabályi rendelkezésektől várja a körforgásos gazdaságra történő átállás segítését.
Kapcsolódó bejegyzések
Hernádi Zsolt: Én is ebből éltem diákkoromban
A MOL-nak két fő feladata van: legyen földgáz a háztartásokban, és legyen benzin az autókban. Ezek mellett vállalják zöldcéljaikat is.
Az egyik legérdekesebb program az a kerekasztal-beszélgetés volt, amelyen Martin Basila, a Sensoneo alapítója és ügyvezetője, Dr. Bodnár Viktória, az IFUA-Horváth&Partners Kft. ügyvezető igazgatója és Runtág Tivadar, a MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt. anyagáram-igazgatója tárgyalta meg a hazai hulladékgazdálkodási rendszer megreformálásának helyzetét.
Kapcsolódó bejegyzések
Esztergomban indul a MOHU országos hulladékudvar-építési programja
2023 novemberében elkezdődik a MOHU nagyszabású, országos hulladékudvar-építési programja, melynek első helyszíne Esztergom.
Az új komplex hulladékgazdálkodási rendszer már elindult, a cél, hogy 3 éven belül már 90%-osan működjön. Sok az előre nem látható kihívás. Sok régebbi kisebb szereplő nem regisztrált a rendszerbe és az illegális hulladékimport mértéke is meghaladja az előzetes becsléseket. A tét nagy, hisz most hasznos alapanyagok tonnái kerülnek a szemétbe.
A kötelező visszaváltási rendszer országszerte mintegy 2000 visszaváltó automata telepítésével indul, ami 4000-6000-ra is növekedhet. Nagyon fontos a szereplők edukálása, ezért jelentős és több rétegű kampány indul, hogy a fogyasztók különböző korosztályokból, de a piaci szereplők is értsék az új rendszer minden részletét.
Kapcsolódó bejegyzések
Mérföldkő előtt áll a hazai hulladékgazdálkodás – Podcast
Nagy változás előtt áll a hazai hulladékgazdálkodás, az új koncessziós rendszer nagyratörő célokkal indul júliusban.
Tulipán Díj a Fenntarthatóságért
A Körforgásos Gazdaság Csúcs idén először adott otthont a Holland Királyság Magyarországi Nagykövetsége által alapított „Tulipán Díj a Fenntarthatóságért” díjátadójának.
A díj célja, hogy minden évben elismerje azokat a kkv-kat, start-up vállalkozásokat, vállalatokat vagy nonprofit szervezeteket, amelyek egy adott iparágban kiemelkedő teljesítményt nyújtanak a fenntarthatóság érdekében. Az idei díj témája a „Fenntartható és körforgásos építőipar” volt.
„A körforgásos gazdaság továbbra is fontos prioritás Hollandia számára, mivel országa 2050-re teljesen körforgásossá akar válni. Ezen ambiciózus cél elérése érdekében fenntarthatóbban kell építkezni, mivel az építőipar adja az elsődleges nyersanyag felhasználás felét Hollandiában.” – mondta el Désirée Bonis, a Holland Királyság magyarországi nagykövete, a méltató beszédében.
A díjat egy fiatal építésziroda, az Equinox International nyert el lakóépületei fenntarthatóságának holisztikus megközelítéséért, míg a különdíjat a Café Plusz Kft. nyerte el a kenderbeton népszerűsítésért.
Kiemelt kép: BCSDH