A Meteorológiai Világszervezet (WMO) szerdán közzétett jelentése olyan rekordokról számol be, melyek egyértelmű jelei annak, hogy az emberi tevékenység komoly hatással van a bolygóra. Ennek legszembetűnőbb jelét, az extrém időjárási eseményeket az éghajlati válság mindennapi arcának nevezték, mely évente már most több ezer ember halálát és több százmilliárd dolláros károkat okoz.
A klímaváltozás lassításában jelentős szerep jutott az óceánoknak, melyek a hő jelentős részét és a szén-dioxid-kibocsátás mintegy negyedét elnyelik. Ennek azonban ára van, a világ tengerei sosem voltak olyan savasak és melegek mint tavaly, melynek az egyik jól látható következménye az Nagy-korallzátony jelenleg is zajló pusztulása. Ahogy a jelentésről beszámoló Guardian írja, 2021-ben az óceánok nagy részén legalább egy jelentős tengeri hőhullámot tapasztaltak.
Kapcsolódó bejegyzések
Kiszámolták, mekkora energiafogyasztás kell a fenntartható jóléthez
Általánosságban igaz, hogy minél nagyobb egy országban az egy főre eső energiafelhasználás, annál magasabb az életminőség. Ez az összefüggés azonban csak bizonyos energiafogyasztási szintig működik, amely egyébként jóval alacsonyabb a jelenlegi magyar értéknél.
A tengerszint szintén rekordot ért el, az elmúlt 30 évben mintegy 10 centimétert emelkedett, a folyamat pedig gyorsulóban van. Ezt részben a gleccserek és a jégtakarók olvadása, részben a víz hőtágulása okozza. Az emelkedés a WMO szerint több százmillió tengerparti lakost veszélyeztet, és növeli a hurrikánok és ciklonok által okozott károkat.
Éghajlatunk a szemünk előtt változik. Az ember által kibocsátott üvegházhatású gázok még sok generáción át fogják melegíteni a bolygót. Néhány gleccser elérte azt a pontot, ahonnan már nincs visszaút, és ennek hosszú távú következményei lesznek egy olyan világban, ahol már most is több mint 2 milliárd ember él vízhiánnyal.
– mondta Petteri Taalas, a WMO főtitkára
A légkör szén-dioxid-koncentrációja szintén új rekordot ért el, és már 50%-kal magasabb mint az ipari forradalom előtt. Ez ahhoz is hozzájárul, hogy a globális átlaghőmérséklet emelkedése elérte az 1,1 Celsius fokot és egyre közelebb vagyunk a 1,5 fokos határhoz, melyet egyes kutatók szerint ideiglenesen a következő években el is érhetünk.
Az egyetlen fenntartható jövő a megújuló jövő. A jó hír az, hogy a mentőkötél közvetlenül előttünk van. A szél és a napenergia könnyen elérhető, és a legtöbb esetben olcsóbb, mint a szén és más fosszilis tüzelőanyagok. Ha közösen cselekszünk, a megújuló energiaforrásokra való átállás a 21. század békeprojektje lehet.
– mondta António Guterres, az ENSZ főtitkára
A jelentés ezek mellett kitér a jelentősebb hőhullámokra, valamint arra is, hogy a megfigyelések kezdete óta a grönlandi jégtakaró csúcsán először regisztráltak esőt. Az ügynökség arra is figyelmeztetett, hogy Kelet-Afrikában nagy a kockázata annak, hogy az esőzések már a negyedik egymást követő szezonban elmaradnak, ami az elmúlt 40 év legsúlyosabb aszályát jelentené.