A Magyar Kutatási HálĂłzat Balatoni LimnolĂłgiai KutatĂłintĂ©zetĂ©nek munkatársai növekedĂ©si Ă©s testösszetĂ©tel-vizsgálatokkal igazolták, hogy a szĂ©nhidrát helyett a zsĂrraktározásra valĂł átállás kĂ©pessĂ©ge lehet az oka az inváziĂłs kvagga kagylĂł sikeres elterjedĂ©sĂ©nek a Balaton táplálĂ©kszegĂ©ny keleti (SiĂłfoki-) medencĂ©jĂ©ben.
A kutatás eredmĂ©nyeit összefoglalĂł tanulmány a Freshwater Biology cĂmű szakfolyĂłiratban jelent meg – olvashatĂł a Magyar Kutatási HálĂłzat (HUN-REN) közlemĂ©nyĂ©ben. A kutatĂłk vizsgálatai szerint a Balatonban elĹ‘fordulĂł, közeli rokonságban lĂ©vĹ‘ versengĹ‘ inváziĂłs kagylĂłfajok (dreissenák), a vándor- Ă©s a kvagga kagylĂł között a lĂ©nyegi kĂĽlönbsĂ©g az utĂłbbi jobb alkalmazkodĂłkĂ©pessĂ©ge a táplálĂ©kszegĂ©ny környezethez.
A kvagga kagylĂł 2008-as megjelenĂ©sĂ©t követĹ‘en a tĂł parti övĂ©ben tömegesen elĹ‘fordulĂł vándorkagylĂł öt Ă©v alatt teljesen kiszorult a táplálĂ©kban szegĂ©ny SiĂłfoki-medencĂ©bĹ‘l, ugyanakkor a táplálĂ©kban gazdag Keszthelyi-medencĂ©ben a kĂ©t inváziĂłs kagylĂł továbbra is egymás mellett Ă©l – mutattak rá a közlemĂ©nyben.
A táplálĂ©kszegĂ©ny környezethez valĂł alkalmazkodás a csökkent szĂ©nhidrátkĂ©szleteket helyettesĂtĹ‘ zsĂr felhalmozásában Ă©rhetĹ‘ tetten, amire azonban csak a kvagga kagylĂł kĂ©pes. Ezt az is bizonyĂtotta, hogy a táplálĂ©kban gazdag medencĂ©bĹ‘l a táplálĂ©kszegĂ©nybe telepĂtett állatok közĂĽl csak a kvaggák tudtak növekedni, miközben szĂ©nhidráttartalĂ©kaikat zsĂrra cserĂ©ltĂ©k
A tĂ©li idĹ‘szak (8 Celsius-fok alatti vĂzhĹ‘mĂ©rsĂ©klet) tĂşlĂ©lĂ©se szempontjábĂłl alapvetĹ‘ az állatok energiaraktárainak feltöltĂ©se, ezĂ©rt táplálĂ©kszegĂ©ny környezetben a kvagga kagylĂłnak az a kĂ©pessĂ©ge, hogy az anyagcsere-folyamatait át tudja állĂtani, elĹ‘nyt jelent a vándorkagylĂłval szemben.
A jelensĂ©g hasonlatos az oxigĂ©npalack nĂ©lkĂĽli magashegyi mászásokhoz ajánlott Ă©trendi felkĂ©szĂĽlĂ©shez. SzakĂ©rtĹ‘k a szĂ©nhidrátdĂşs táplálkozás helyett a zsĂrdĂşs, Ăşgynevezett ketogĂ©n diĂ©tát javasolják. Ez lehetĹ‘vĂ© teszi, hogy a táplálĂ©kfelvĂ©telre alkalmatlan magasságban – 8000 mĂ©ter felett -, ahol nagyon lecsökken az oxigĂ©nfogyasztás Ă©s erĹ‘sen megemelkedik a pulzus, a szervezet az ilyen környezetben gyorsan kimerĂĽlĹ‘ szĂ©nhidrátkĂ©szletek helyett a felhalmozott zsĂrbĂłl jusson elegendĹ‘ energiához.