A KPMG a közelgő glasgow-i COP26 klímacsúcs kapcsán kiadta az egyes országok dekarbonizációs stratégiáit értékelő jelentését, melyben hazánk kifejezetten jó eredményt ért el. Ráadásul azon 5 országok egyike vagyunk, akik maximális pontszámot értek el a jogalkotás szintű intézkedések területén.
A Net Zero Readiness Index (NZRI) nevű kiadvány a KPMG első ilyen jellegű felmérése, melyben 103 mutató alapján rangsorolta a 25 legjobban teljesítő országot. A szempontok között szerepeltek az egyes országok kibocsátáscsökkentéssel kapcsolatos jogi lépései, a pénzügyi szektor, és hogy mennyire vannak felkészülve a vállalkozások a szén-dioxid kibocsátás teljes mértékű visszaszorítására.
Amennyiben holnaptól zéróra csökkenne az emisszió, a hatásai még úgy is hosszú évszázadokig fennmaradnának. Bár az ENSZ 2050-re tűzte ki a karbonsemlegesség elérésének határidejét, az erőfeszítések ellenére az utóbbi 5 évben nemhogy megállítani nem sikerült, de világszinten tovább növeltük hozzájárulásunkat a globális a felmelegedéshez. A buktatókat nem az elhatározásban és tervezésben, hanem a megvalósításban kell keresni.
–összegzett Richard Threlfall, a KPMG IMPACT globális vezetője
A cég közleménye szerint a felmérés egyik alapvető megállapítása, hogy míg a globális pénzügyi szektor egyre inkább figyelembe veszi az éghajlati kockázatot a befektetési és hitelezési döntéseiben, kormányzati szinten még sok országban elmaradnak az olyan intézkedések, minta fenntartható finanszírozási stratégiák, szakpolitikai és szabályozási keretek megteremtése vagy a zöldülést elősegítő adótámogatások.
Az felmérés élmezőnyében a skandináv országok végeztek, az első Norvégia lett. Annak ellenére, hogy az ország a világ egyik legnagyobb olaj- és gázexportőre, kiemelkedő figyelmet fordítanak a villamos közlekedésre és a megújuló energiákra. Ezen felül a norvég parlament a zéró kibocsátás céldátumát 2050-ről 2030-ra hozta előre.
Az elmúlt másfél évben örvendetes volt azt látni, hogy kormányok, vállalatok és a társadalom is egyre növekvő figyelemmel van a dekarbonizációra, és elfogadja a tudomány által tett megállapítások alapján rájuk háruló teendők szükségességét. Hosszú út előtt állunk, és első körben azt kell belátnunk, hogy a klímaváltozás kihívásait csak közös összefogásban sikerülhet legyőzni, és a vállalások kinyilatkoztatása után a cselekvés ideje jött el az üzleti világ számára.
– mondta Mike Hayes, a KPMG klímaváltozással és dekarbonizációval foglalkozó globális vezetője
A második helyen az Egyesült Királyság végzett, itt is hasonlóan erős a politikai támogatás, ugyanakkor tennivaló még akad bőven pl. a fűtés és az épületek zöldítése terén. A képzeletbeli dobogó harmadik fokára Svédország állhatott, a klímapolitika, a zöld energia és a technológia nemzetközi szószólójaként, amely ország következő lépése a mezőgazdasági exporttól és importtól való folyamatos függőség csökkentése.
Magyarország összesítésben elért 13. helyezése komoly erőfeszítések eredményeként jöhetett létre, és igazán elismerést érdemel, különösen azért, mert a kelet-európai országok közül még Lengyelország vett részt a felmérésben és a 19. helyen végzett.
Kapcsolódó bejegyzések
Elkészült Magyarország dekarbonizációs stratégiája
A „korai cselekvés” forgatókönyve erősebb kibocsátáscsökkentési erőfeszítéseket igényel, de fellendítik az ország gazdasági növekedését.
Magyarországon törvényhozási szinten az utóbbi két évben felgyorsult a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére tett intézkedések üteme, ezek közül is kiemelendő az a 2020. júniusi törvénymódosítás, amely 2050-re tűzte ki a karbonsemlegesség elérését. Ezt kormányzati közvetlen forrásokkal (pl.: elektromobilitás, intermodális logisztikai központok kialakítása, energiahatékonyság, stb.) adókedvezményekkel és egyéb eszközökkel (pl.: tőkekövetelmény-kedvezmény) ösztönözte a magyar kormány, illetve a jegybank.
A nemzetközi cégek hazai gyárai ugyan általában kedvezőbb helyzetből indulhatnak, hogy magasabb környezeti standardoknak tehessenek eleget, de az index értékelte Magyarország azon erőfeszítéseit, hogy az uniós támogatást – így segítve a zökkenőmentes besorolást a dekarbonizációs pályákra – a hazai kis- és középvállalkozások környezetvédelmi célú projektjei felé terelte.
–jegyezte meg Rakó Ágnes, a KPMG ESG Partnere a konkrét lépések kapcsán