Egyes növényfajták termesztése teljesen megszűnhet, míg másoké elterjedhet Magyarországon a klímaváltozás hatására.
Meteorológiai jelzések és felmérések alapján mintegy másfél fokkal emelkedett a hőmérséklet a Kárpát-medencében 1901 óta, míg a hőségnapok száma július, és augusztus hónapban a legmagasabb volt – mondta Farkas Sándor az Agrárminisztérium miniszterhelyettese az InfoRádióban. Farkas Sándor jelezte, hogy a hőségnapok párosulnak az egyre erősebb aszályos időszakokkal, és ha ez nem lenne elég, a tavaszi, kitolódott fagykárok, fagyveszélyes területek is azt mutatják, hogy teljesen megváltozott a klíma.
Kapcsolódó bejegyzések
Málna helyett banán? – Merre tart a magyar zöldség- és gyümölcstermesztés?
Melyek azok a zöldségek és gyümölcsök, amelyeket hamarosan már nem fogyaszthatunk? Hogyan maradhat kiemelkedő Magyarország az élelmiszer-termelésben?
A miniszterhelyettes elismerte, hogy noha sokféle lehetősége van, az agrárium teljes mértékben nem tudja kivédeni ezeket a természeti változásokat, de a technológiákban kell és lehet alkalmazkodni. „A különböző növényfajoknak az újragondolásában kell gondolkodni, illetve vannak olyan növények, amelyekről valószínűleg le kell mondanunk, mivel a hosszú távú előrejelzések is mind arról szólnak, hogy a felmelegedés és az aszályos időszak az elkövetkezendő évtizedekben is itt marad” – hívta fel a figyelmet, hozzátéve, hogy a kihívások kezeléséhez a gazdák alkalmazkodóképességére is szükség lesz, amit a tárca a támogatáspolitikával tud segíteni.
Farkas Sándor szólt arról is, hogy az öntözéses lehetőségekkel a mikroklímát, illetve a talajnedvesség állapotát is lehet befolyásolni és a növényeknek a megfelelő tápanyag-utánpótlását biztosítani. Az Agrárminisztérium ezért az alapfokú szakképzés területén is, és később az egyetemi és felsőfokú képzésben is arra fókuszál, hogy a klímaváltozás kihívásaira mindenki keresse és adaptálja saját gazdálkodási formájában a változtatás lehetőségeit.
Kapcsolódó bejegyzések
Kivi – Az immunerősítő szőrös gyümölcs
A kívül barna, belül zöld húsú kivi a téli hónapok egyik legtöbb vitamint tartalmazó gyümölcse.
Elmondása szerint egyre több olyan növény van, amely nagyon nehezen termeszthető. A málna nem bírja a hőségnapokat és kezd kiszorulni az országból, de a kertészeti kultúrákban is előfordulnak nehézségek. A burgonyatermesztés is egyre inkább szorul ki Magyarországról az északi területek felé.
Ugyanakkor Farkas Sándor arra is felhívta a figyelmet, hogy a Dél-Dunántúlon már vannak kiviültetvények, amelyek teljesen szokatlanok a Kárpát-medencében, és sok helyen lehet látni banánfákat a nyári időszakban a magyar kertekben, míg a dísznövényeknél megjelentek a pálmafélék is.
Fotó: Stock photo